Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 21 42666. lajstromsz. Újítások vasúti kocsik izzófényű gázlámpáin. V/b. oszt. 1907 okt. 16-án. 42667. lajstromsz. Önműködő kapcsoló berendezés telefonközpontokhoz. Vll/j. oszt. 1907 szept. 13. 42672. lajstromsz. Szélkerék. Vd/3. oszt. 1907 szept. 20. 42677. lajstromsz. Folyékony tüzelőszerekkel fűthető kályha. Il/h. oszt. 1907 nov. 16-án. 42692. lajstromsz. Bádogszalagok vágására és dombornyomással való ellátására szolgáló készülék. XVI/b. oszt. 1907 nov. 2. 42704. lajstromsz. Acetylénfejlesztő. Il/d. oszt. 1907 nov. 5. 42718. lajstromsz. Fegyverzettekercselés kollektoros gépekhez. VH/g. oszt. 1907 okt. 19-én. 42731. lajstromsz. Bidet. XVIII/d. oszt. 1907 szept. 21. 42753. lajstromsz. Újítások forgógépeken. Vd/3. oszt. 1907 okt. 26. 42758. lajstromsz. Vízzel hűtött gyűrűs szelep belső elégéssel dolgozó hőerőgépek számára. Ve/1. oszt. 1907 dec. 10. NEM HIVATALOS RÉSZ. A szóvédjegyoltalom nemzetközi jogforrásai. Az egyes államoknak a szóvédjegyek tekintetében követett gyakorlata az általános árújegy-védelem alakulása szerint különbözőképpen Ítélendő meg. Nagy általánosságban mindenütt érvényesnek ismerik el azt a tételt, mely szerint a védjegyoltalom célja az, hogy bizonyos jelvény minden olyan használat ellen megoltalmaztassék, amely a védjegytulajdonos árúival való felcserélést, összetévesztést eredményezhetné és ezzel tisztességtelen versenyt tenne lehetővé. Számos országban különleges jogi oltalom áll fönn a tisztességtelen verseny megakadályozására. A szükebb védjegyjog egy belajstromozással kapcsolatos, többékevésbbé szigorúan kiképzett alaki jog. A versenyoltalomnak a védjegyjoghoz való viszonya az egyes országokban különbözőképpen van szabályozva : 1. A védjegy csak a versenyjog alapelvei szerint és pedig belajstromozás kötelezettsége és lehetősége nélkül oltalmaztatik (igy Angliában 1875 előtt). 2. Az általános ipari jog mellett szigorított alaki védjegyjog áll fönn (így Olaszországban, Nagybritanniában, az Északamerikai Egyesült államokban és Norvégiában. Németországról alább.) 3. A védjegyek csak a bejegyzésen alapuló alaki oltalmat élvezik (így Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban, Svédországban stb.). Az itt taglalandó kérdés szempontjából csak a 2. és 3. pontok alatt fölsoroltak bírnak fontossággal. Világos, hogy ha valahol különleges jogi oltalom áll fönn a tisztességtelen versenynek azon eseteire, melyek az árújegyeket illetik, ez az oltalom azonnal beáll, mihelyst valamely jelvény más által összetévesztést előidézni alkalmas módon használtatik. Hogy a jelvény bizonyos jogi követelményeknek megfelel-e, vagy sem, az teljesen közömbös. Mert ha a jelvénynek más által való használata alkalmas arra, hogy összetévesztést idézzen elő, nem lehet a jelvénytől a megkülönböztetési képességet elvitatni, legalább abban a terjedelemben nem, amelyben az összetévesztés lehetősége megvan. Ha az általános ipari jog mellett alaki védjegyjog is áll fönn különleges jogi hatásokkal, mint pl. büntetés, pörjogi könnyítések stb., érthető, hogy az ily erősebb oltalom, amely különleges hatásokat gyakorol, bizonyos korlátozó alaki előföltételek járnak együtt ; ezek a korlátozások pedig annál számosabbak és erősebbek, mennél tágabb és a tisztességtelen verseny elleni védelem általános követelményeit mennél inkább meghaladó különleges oltalom szerezhető meg általa. Figyelemreméltó ebben a tekintetben egy amerikai iró (Hopkins 49. old.) következő megjegyzése : «Egynémely bíróságnál az a nézet vert gyökeret, hogy a védjegyjog nem egyéb, mint monopólium s ennek a körülménynek a rovására kell Írni azokat a határozatokat, amelyek a technikai védjegyjogot csak igen szűk határokra terjesztették ki.» Ez a nyilatkozat a korábbi angolországi és általában az amerikai joggyakorlatra vonatkozik. Különösen Amerikában használják a «technical trade-mark» kifejezést megkülönböztetésül a «common-law-trademark» kifejezéstől, mely utóbbit «tradename»-nak is nevezik. Az itt előadottakból következik, hogy amennyiben a 2. pont alatt említett országok valamelyikében a védjegyjog elismerése szűk korlátok közé van szorítva, ez lényegileg abban leli magyarázatát, hogy az úgynevezett technikai védjegyjog egy, az ipari jogok alapelveitől független alaki jogot biztosít, továbbá, hogy a technikai védjegyként is el nem ismert védjegy szintén teljes oltalmat élvez a tisztességtelen verseny ellen. A 3. pont alatt fölsorolt államokra ez utóbbi fejtegetések nem vonatkoznak. Az egyes államoknak a szóvédjegyekre vonatkozó törvényi rendelkezéseit a következőkben ismertetjük : 6
