Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-15 / 14. szám

608 SZABADALMI KÖZLÖNY. 14. szám. golását a szabadalmi hivatal a polgári pör­­rendtartás rendelkezései szerint teljesíti.» Az 1895 : XXXVII. t.-c. 57. §-ának har­madik bekezdése esetében a szabadalmi hi­vatal birói osztálya ítélettel határoz, ne­gyedik bekezdése helyébe pedig a követ­kező rendelkezés teendő : «A birói osztály ítélete ellen az ítélet kézbesítésétől számí­tott harminc nap alatt föllebezésnek van helye a szabadalmi tanácshoz. A fölleb­­bezésnek elintézésére a polgári pörrendtar­­tásnak a föllebbezés szóbeli elintézésére vonatkozó rendelkezései megfelelően alkal­mazandók.» Az 1895 : XXXVII. t.-c. 59. §-ában emlí­tett kártérítési pörökben a birói hatáskörre nézve a polgári pörös eljárás általános szabályai alkalmazandók. A 7. §. a m. kir. közigazgatási bíróságra vonatkozik. 8. §. Ez a törvény a polgári pörrendtar­­tással egyidejűleg lép életbe. Ennek a törvénynek végrehajtásával az 1—4. §-okra nézve az igazságügyminiszter, továbbá az 5. és 6. §-ra nézve az igazság­ügyi és a kereskedelemügyi miniszter, ille­tőleg a 6. §-ra nézve a pénzügyminiszter és a Horvát-Szlavon- és a Dalmátországok bánja is, végül a 7. §-ra nézve a minisz­térium bizatik meg. Indokolás. A 6. §. a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-cikknek az eljárásra vo­natkozó rendelkezéseit a polgári pörrend­­tartással hozza összhangba. A szabadalmi pörökhöz fűződő nagy ér­dek indokolttá teszi, hogy ezekben a pö­rökben a szabadalmi tanács előtti föllebbe­­zési eljárás a szóbeli tárgyalás és ne a nyilvános előadás útjára utaltassék. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 39. §-ának második bekezdése szerint az idézésre meg nem jelenő vagy vallomásaikra az esküt megtagadó tanuk és szakértők bírságolá­sát a szabadalmi hivatal megkeresésére a kir. bíróságok teljesítik. Ugyancsak ennek a 39. §-nak harmadik bekezdése szerint a szabadalmi hivatalnak a kiszabott birság tekintetében hozott és jogerőre emelkedett határozatai végrehajtható közokiratok. Eb­ből az látszik, hogy a szabadalmi hivatal, amelynek birói osztálya a szabadalmi tör­vény 38. §-a értelmében a szabadalom­­megvonási és megsemmisítési pörökben a kereskedelmi eljárás szabályai szerint jár el, az ezen eljárás szerint alkalmazható bírságolás jogát is gyakorolhatja. Az idé­zett 39. §. második és harmadik bekezdése tehát ellentmond egymásnak. A javaslat 6. §-ának második bekezdése ezt az ellent­mondást megszünteti olykép, hogy a sza­badalmi hatóságokat is fölruházza a bírsá­golás jogával. Mivel ezek állami hatóságok, nincs ok arra, hogy ne gyakorolhassák ezt a jogot. Az utolsó bekezdés az 1895 : XXXVII. t.-c. 59. §-ában említett kártérítési pörökre vonatkozó birói hatáskört hozza a polgári pörrendtartás hatásköri szabályaival össz­hangba. A fönti javaslat 6. §-a alapján az 1895. évi XXXVII. t.-c. 38. § ának harmadik be­kezdésében idézett 1893 : XVIII. t.-c. 9—12. §-ai helyett, tehát az új polgári pörrend­tartás 124—128. §-ai értendők, amelyek­ben az alábbi rendelkezések foglaltatnak: 124. §. A külföldi fölpörös az a’pörös kivánatára a pörköltség és az ítéleti illeték födözéseül biztosítékot köteles adni, ki­véve, ha abban az államban, amelynek a fölpörös polgára, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztosíték adására nem kötelezik. Az igazságügyminiszternek erről tett nyi­latkozata a bíróságokra kötelező. E nyilat­kozatot kétség esetében hivatalból kell ki­kérni. 125. §. Az alpörös abban az esetben is követelhet biztosítékot, ha a biztosíték adá­sának oka a pör folyamán áll be, kivéve, ha e fölpörösi követelés elismert része ele­gendő biztosítékul szolgál. 126. §. A biztosíték mennyiségét az al­pörös költségének valószínű összege szerint a bíróság állapítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents