Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-15 / 14. szám
14. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 609 Az alpörös által a por folyamán indított keresettől származó költséget a megállapításnál nem lehet figyelembe venni. Ha a megállapított összeg a pör folyamán elégtelennek mutatkozik és a fölpörösi követelésnek elismert része sem szolgálna elegendő biztosítékul, az alpörös további biztosítékot követelhet. A fölebbviteli eljárásban a fölpöröstől további biztosíték csak az esetben követelhető, ha ő fölebbezéssel vagy fölülvizsgálati kérelemmel élt és ha a követelésnek bár még nem jogerősen megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál. 127. §. A biztosítékot, hacsak a felek a biztosítás módját egyetértőén másként nem állapítják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapirosban kell letenni. Az értékpapirosok a budapesti tőzsdén letétel napját megelőzőleg utoljára jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmiesetre sem a névértékükön fölül. 128. §. Ha a biztosíték adásának oka a pör folyamán megszűnik, a fölpörös kérelmére a biztosítékot vissza kell adni, illetőleg a fölpöröst a biztosíték adásának kötelezettsége alól föl kell menteni. E kérelem fölött az alpöröst meg kell hallgatni. A biztosítók visszaadását elrendelő határozat ellen fölfolyamodásnak van helye. Iparjogvédelmi törvényeink reformja. (A szabadalmi-, védjegy- és mintaoltalmi törvénytervezetekre vonatkozó vélemények.) I. Rész. A szabadalmi törvény tervezete. 2. Általános megjegyzések a tervezetre. A szabadalmi törvény tervezetére vonatkozólag véleményt nyilvánítottak : az aradi, brassói, budapesti, debreceni, eszéki, fiumei, kassai, kolozsvári, pécsi, szegedi, temesvári és zágrábi kereskedelmi és iparkamarák, a budapesti, fiumei, besztercebányai, kolozsvári, szabadkai és székesfehérvári ügyvédi kamarák, a Bányászati és Kohászati Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi Testület, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, a Gyáriparosok Országos Egyesülete, a Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé, a Horvát Iparosok Szövetsége, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Magánmérnökök Országos Szövetsége, a József Műegyetem, az Országos Műszaki Egyesület, a Technológiai Iparmúzeum és a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, továbbá Beck Hugó kúriai tanácselnök és Dukes Bernât londoni szabadalmi ügyvivő. Külön tervezetet mutattak be : az Országos Iparegyesület és a Magyar Mérnök- és Építészegylet. * A beérkezett véleményeknek a tervezetre vonatkozó általános megjegyzései főleg azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a jelenlegi szabadalmi törvény hiányai novella útján-e vagy pedig a szabadalmi jog újbóli egységes szabályozása által küszöböltessenek-e ki. A budapesti kereskedelmi és iparkama erre nézve következőket közli : A kereskedelmi miniszter úr még 1904-ben bekivánta a kamara véleményét arról, hogy vájjon az érdekelt szakköröknek vannak-e s ha igen, minő kívánságaik a szabadalmi törvény revíziójára vonatvatkozólag. Az iparosok széles rétegeinek meghallgatása alapján jelenthettük a miniszter úrnak, hogy az érdekeltségnek nincsen nagyon sok kivetni valója a jelenleg érvényben levő szabadalmi törvénnyel szemben. Van ugyan 15—20 módosítási kívánsága a hazai iparos köröknek, de azoknak a törvény novellám kiegészítésével és javításával könnyen eleget lehetne tenni. Annál nagyobb volt meglepetésünk, amikor ily novelláris javaslat tervezete helyett az egész szabadalmi jog anyagát átfogó operatumot küldött a kereskedelmi miniszter úr véléményünk nyilvánítása végett. A világosan, tüzetesen és közérthetően megszövegezett törvénytervezet s annak igen becses megokolása meggyőztek bennünket arról, hogy csakugyan helyesebb új törvényszerkesztósével az érdekeltség kívánalmainak megfelelni, s hogy a törvénynek novelláris módosításával csak a joganyag komplikálása éretett volna el, ellenben nem lett volna megjavítható a régi törvénynek sok helyt hiányos és a gyakorlatban csakugyan sok kétségre okot adó szövegezése. A budapesti ügyvédi kamara : Ha figyelembe vesszük, mennyire általános már évek óta a szabadalmi törvény reformja iránti óhaj, hogy — az engedélyezési rendszer kérdését leszámítva — majdnem mindegyik alapvető kérdés körül, a szabadalom tárgyát, alanyát, tartalmát és hatályát érintő kérdések körül nem kevésbé, mint a szabadalmi hatósági szervezetet és a pörönkivüli és pörös elsőfokú és fölebbviteli eljárást érintő kérdések körül merült föl széles körökben az elégedetlenség a fönnálló törvénnyel, hol intézkedéseinek tárgyi tartalma, hol szövegezésének homályossága miatt, hogy a 153
