Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-01 / 13. szám

13. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 579 letéti elismervény egyik másolati példánya is kéz­besítendő a kezéhez. Ha a biróság ezen utóbbi köve­telménynek eleget nem tesz, úgy az egész eljárás semmisnek és meg nem történtnek tekintendő, a mulasztásból eredő kárért pedig az ügyben eljárt bírósági tisztviselőt terheli a felelősség. 13. §. Ha a panasz nem 14 napon belől emeltetett, amely határidő annyi nappal tolódik ki, ahány hat órai távolság a panaszlott lakhelye és azon földrajzi hely közt van, ahol a följelentésben jelzett vagy lefog­lalt tárgyak őriztetnek, akkor a foganatosított le­foglalás vagy az illető tárgyaknak jegyzékbe vétele semmisnek és meg nem történtnek tekintendő, ami azonban a kártérítési igényeknek szabad érvényesí­tését nem érinti. IV. FEJEZET. Büntető határozmányok. 14. §. Kettőtől—ötven török fontig terjedhető pénz­­büntetéssel és egytől—hat hónapig terjedhető fog­házzal vagy e büntetések egyikével büntettetik az elkövetett vétség súlyosságához mérten az : 1. aki a jelen törvény rendelkezéseinek megfele­lően lajstromozott védjegyet utánzott vagy ily után­­zott védjegyet használatba vett; 2. aki másnak a védjegyet csalárd szándékból az általa készített vagy forgalomba hozott árúkon föl­tüntette ; 3. aki tudatosan egy vagy több árúnemhez tartozó olyan árúkat tart raktáron vagy hoz forgalomba, amelyek valamely utánzott védjegyet viselnek. 15. §. Húsztól—harminc török fontig terjedhető pénzbüntetéssel és egy héttől—két hónapig terjed­hető fogházzal vagy e büntetések egyikével büntet­tetik az : 1. aki valamely védjegyet csalárd szándékból mó­dosít és ezt a módosított védjegyet használatba veszi ; 2. aki valamely árún ennek minőségét azzal a célzattal, hogy a vevőközönséget megtévessze, jobb­nak tünteti föl annál, mini aminövel az illető árú a valóságban bír; 3. aki ily módosított védjeggyel ellátott árúkat [ raktáron tart vagy forgalomba hoz. 16. §. Egytől—tíz török fontig terjedhető pénz­­büntetéssel és 24 órától—egy hétig terjedhető fog- j házzal vagy e büntetések egyikével büntettetik az, aki a 2. §. rendelkezése ellenére árúin azt a véd­jegyet, amelynek kötelező használata elrendeltetett, föl nem tünteti. 17. §. Ha a büntető eljárás a jelen törvénybe üt­köző több rendbeli cselekmény miatt van valaki ellen : folyamatban, akkor a tettesre csupán egy, de a leg­súlyosabb büntetés szabandó ki. 18. §. Visszaesés esetében a büntetés a kétszere­sére emelhető föl. Visszaesés fönforog, ha a tettes az első elítélésétől számított öt éven belül ugyan­ilyen vétséget követ el. 19. §. A biróság még fölmentés esetén is elren­delheti, hogy azok az árúk vagy ipari termékek, amelyek a 14. és 15. §-ok rendelkezései értelmében meg nem engedett védjegyet viselnek, lefoglaltas­sanak és elkoboztassanak, nemkülönben azok a szer­számok is, amelyeknek segítségével a védjegy az árúkon föltüntettetett. Az utánzott védjeggyel ellátott és lefoglalt árúk az igazi védjegy jogszerű tulajdonosának átenged­­hetők ; ezeknek értéke azonban az esetleges kártérí­tési összegbe betudandó. A jelen törvény 14. és 15. §-aiba ütköző védjegyek eleve megsemmisítendők. 20. §. Függetlenül attól a büntetéstől, amely a 16. §. rendelkezése szerint arra szabandó ki, aki olyan árúkat tart raktáron vagy hoz forgalomba, amelyek a 2. §. rendelkezése alapján kötelezően használni rendelt védjegyet nem viselnek, a biróság elrendeli, hogy ily árúkon a kötelező védjegy alkal­maztassák. Ha a tettes az első elítélésétől számított öt éven belül visszaesik, akkor vele szemben árúinak vagy ipari termékeinek a lefoglalását és olkobozását el­rendelni kell. V. FEJEZET. A hamis származási jelzésekre vonatkozó bün­tető határozmányok. 21. §. Kettőtől—ötven török fontig terjedhető pénz­­büntetéssel és egyytöl—hat hónapig terjedhető fog­házzal vagy e büntetések egyikével büntettetik az, aki török eredetű gyártmányokon a birodalomnak más, mint azt a földrajzi helyét tünteti föl, amely­ből az illető ipari termék a valóságban származik, vagy aki a vevőközönséget bármilyen más adat föl­tüntetése által az árú valódi származása tekinteté­ben megtéveszteni megkísérli, vagy aki az ilyen módon jelzett árúkat forgalomba hoz. 22. §. Az előbbi §. rendelkezéseibe ütköző cselek­mények, a jelen törvény határozmányai szerint bi­­ráltatnak meg. 23. §. Ha a birodalom akármelyik tartományából olyan árú érkezik a vámhivatalhoz, amelyen idegen országbeli származására utaló hamis adatok szere­pelnek, akkor a vámhivatal ezt az árút a vámvona­lon átengedi ugyan, de a valódi védjegynek a tulaj­donosa igényét a védjegyhamisítóval szemben ebben az esetben is érvényesítheti. A külföldről érkező és hazai védjegyekkel ellátott árúk nem engedtetnek át a határon ; az ilyen árúk tulajdonosának rendelkezésére bocsáttatnak. Ameny­­nyiben ez távol volna, úgy az árúk 1 évig a vámhivatal raktárában megőriztetnek ; a romlásnak kitett árúk nyilvános árverésen eladatuak anélkül, hogy a rom­lás jelenségeinek megállapítását bevárni kellene ; előbb azonban az árúkon föltüntetett védjegyután­zatok fölismerhetetlenné tétetnek. Az árúkért járó fekbér a befolyt eladási összegből

Next

/
Thumbnails
Contents