Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-01 / 13. szám

580 SZABADALMI KÖZLÖNY. 18. szám. levonásba hozatik. A fönmaradó fölösleg a közigaz­gatás pénztárában letétbe helyeztetik és tulajdonosá­nak, ha ez két éven belül jelentkezik, kifizettetik ; ennek a határidőnek a letelte után a letétbe helye­zett összeg a közigazgatási kormányzat javára esik. Azok az árúk, amelyek átvételéért tulajdonosa egy éven belül nem jelentkezik, vagy amelyek olyan természetűek, hogy azokról a védjegyet eltávolítani nem lehet, megsemmisítendők. . 24. §. A gyári védjegy oltalmáról szóló korábbi törvények a jelen törvény kihirdetése napján határ lyon kívül lépnek. 25. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazság­ügyi miniszter és a kereskedelmi miniszter bízat­nak meg. KÖZLEMÉNYEK. — A szabadalmi törvény módosítása. Az igaz­ságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a kép­viselőháznak f. évi június hó 23-iki ülésén az ország­­gyűlés elé «A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. módosításáról» cím alatt. A tör­vényjavaslat a szabadalmi törvény pörjogi részének némely szakaszát módosítja, s a polgári pörrendtar­­tásról szóló törvény életbeléptetésének a következ­ménye, s ezen utóbbi törvénnyel egyidejűleg fog életbelépni. — Találmányok nemzetközi kiállítása Szege­den. A szegedi kereskedelmi és iparkamara egyik 1906-ik évi ülésén fölvettetett az az eszme, hogy Szeged városa egy országos kiállítás keretében mu­tassa be, hogy az árvízkatasztrófa óta mennyire fejlesztette iparát. Az eszmét a helyi tényezők lel­kesen karolták föl, s о hónap első napjaiban egy értekezlet vitatta meg a kiállítás tervezetét. В ter­vezet szerint a kiállítás 1914-ben rendeztetnék, erre az évre esik ugyanis a szegedi árvízkatasztrófa 35-ik és a kereskedelmi és iparkamara alapításának 25-ik évfordulója. A kiállítás ideje alatt ünnepségek kere­tében fog végbemenni a király-szobor leleplezése, továbbá a Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Széchenyi István gróf szobrainak a lelep­lezése, ezenkívül ugyancsak ezen évben a város­­rendezési, ipari és kulturális alkotások egész soro­zata fog átadatni a nyilvánosságnak, így a fölső ipariskola, az új közkórház, városháza, nagy vasúti műhely, téli kikötő, dohánygyár stb. Lapunk olva­sóit és az ipari jogvédelem iránt érdeklődő köröket közelebbről fogja érdekelni a tervezet azon része, amely a mezőgazdasági és ipari főosztályok mellett a találmányok nemzetközi kiállítására is külön fő­osztályt kíván rendezni, amellyel kapcsolatosan a céhek emlékeinek gyűjteménye is közszemlére téte­tik ki. A kiállításnak iparjogvédelmi részére leg­közelebb egy külön cikkben tesszük meg észrevéte­leinket és javaslatainkat. — Tanári előadásokról készített jegyzetek el­adása szerzői jogi bitorlás. A német ügyvédi ka­mara fegyelmi bírósága dorgálásra ítélt egy berlini ügyvédet a következő tényállás alapján. Igazolást nyert, hogy X. berlini ügyvéd a jogi fakultáson elő­adó egyetemi tanárok előadásait gyorsírással leje­gyezte, e jegyzeteket sokszorosította és a tanuló ifjúság körében 100—.600 márka áron forgalomba hozta. A fegyelmi bíróság ezen cselekményben a szerzői jogi bitorlást látja fönforogni, habár ez biró­­ságilag megállapítást nem is nyert azon okból, mert a szerzői jogaikban sértett egyetemi tanárok a szerzői jog megsértése miatt emelt panaszaikat a terhelt kérésére visszavonták. A terhelt a fegyelmi eljárás során vétlenségét a szerzői jogi törvény 15. §-ára való hivatkozással kívánta igazolni, ez azonban helyt nem álló védekezés, mert a 15. §. csak a személyes használat céljából történő sokszorosítást engedi meg, vagyis csak az oly sokszorosítást, amely nem haszon­­szerzés céljából történik. Meg van engedve tehát valamely jegyzetnek mások által saját személyes használatukra való lemásolása vagy sokszorosítása anélkül, hogy ezek szerzői jogi bitorlásban bűnösök­nek volnának kimondhatok, mert ezek, miként a törvény mondja «a műből» anyagi hasznot nem akarnak elérni. Ez az eset azonban itt nem forog fönn. A terhelt a jegyzeteket általa fizetett harma­dik személyekkel sokszoroslttatta, mondhatni ipar­­szerűleg, nagy példányszámban, azon célból, hogy azokat bárkinek, aki meg akarja venni és a kívánt vételárat megfizeti, ezen ellenérték fejében átengedje. A terhelt tehát szerzői jogi bitorlást követett el, s ezen cselekményéért, mely az ügyvédi tekintélyt sérti, fegyelmileg büntetni kellett. — A gyógyszerészeti védjegyek Oroszország­ban. Az eddig érvényben állott rendelkezések szerint az orosz védjegyhatóság csak akkor jegyzett be kül­földi iparos vagy kereskedő javára gyógyszerekre szolgáló védjegyet, ha az illető bejelentő egyúttal igazolni tudta, hogy a védjegyéhez bejelentett gyógy­­cikkek behozatalára engedélye van. Bz utóbbi enge­délyokiratról a védjegyhatóság értesülésünk szerint a védjegy bejelentése és bejegyzése alkalmával újab­ban eltekint és pedig a azért, mert a kormány e tárgyban ilyen értelmű rendeletet adott ki. Ennek a rendeletnek azonban kevés gyakorlati jelentősége van, mert a gyógyszerészeti árúk behozatala to­vábbra is engedélyhez van kötve, így pedig az, aki­nek ilyen engedélye nincs, védjegyének amúgy sem veheti hasznát. — Védjegyjog és névhez való jog kolliziója. A védjegyjog és a névhez való jog kolliziójának ér­dekes esetében hozott ítéletet a német birodalmi tör­vényszék második büntetőosztálya. A tényállás a kö­vetkező : Egy habzóborgyáros habzóitalok megjelö­lésére a «Milz-Brause» szóvédjegyet lajstromoztatta; s ezen név alatt különböző habzóitalokat hozott for-

Next

/
Thumbnails
Contents