Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-01 / 13. szám

580 SZABADALMI KÖZLÖNY. 18. szám.

levonásba hozatik. A fönmaradó fölösleg a közigazgatás pénztárában letétbe helyeztetik és tulajdonosának, ha ez két éven belül jelentkezik, kifizettetik ; ennek a határidőnek a letelte után a letétbe helyezett összeg a közigazgatási kormányzat javára esik.

Azok az árúk, amelyek átvételéért tulajdonosa egy éven belül nem jelentkezik, vagy amelyek olyan természetűek, hogy azokról a védjegyet eltávolítani nem lehet, megsemmisítendők.

. 24. §. A gyári védjegy oltalmáról szóló korábbi törvények a jelen törvény kihirdetése napján határ lyon kívül lépnek.

25. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter és a kereskedelmi miniszter bízatnak meg.

KÖZLEMÉNYEK.

— A szabadalmi törvény módosítása. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőháznak f. évi június hó 23-iki ülésén az országgyűlés elé «A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. módosításáról» cím alatt. A törvényjavaslat a szabadalmi törvény pörjogi részének némely szakaszát módosítja, s a polgári pörrendtartásról szóló törvény életbeléptetésének a következménye, s ezen utóbbi törvénnyel egyidejűleg fog életbelépni.

— Találmányok nemzetközi kiállítása Szegeden. A szegedi kereskedelmi és iparkamara egyik 1906-ik évi ülésén fölvettetett az az eszme, hogy Szeged városa egy országos kiállítás keretében mutassa be, hogy az árvízkatasztrófa óta mennyire fejlesztette iparát. Az eszmét a helyi tényezők lelkesen karolták föl, s о hónap első napjaiban egy értekezlet vitatta meg a kiállítás tervezetét. В tervezet szerint a kiállítás 1914-ben rendeztetnék, erre az évre esik ugyanis a szegedi árvízkatasztrófa 35-ik és a kereskedelmi és iparkamara alapításának 25-ik évfordulója. A kiállítás ideje alatt ünnepségek keretében fog végbemenni a király-szobor leleplezése, továbbá a Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Széchenyi István gróf szobrainak a leleplezése, ezenkívül ugyancsak ezen évben a városrendezési, ipari és kulturális alkotások egész sorozata fog átadatni a nyilvánosságnak, így a fölső ipariskola, az új közkórház, városháza, nagy vasúti műhely, téli kikötő, dohánygyár stb. Lapunk olvasóit és az ipari jogvédelem iránt érdeklődő köröket közelebbről fogja érdekelni a tervezet azon része, amely a mezőgazdasági és ipari főosztályok mellett a találmányok nemzetközi kiállítására is külön főosztályt kíván rendezni, amellyel kapcsolatosan a céhek emlékeinek gyűjteménye is közszemlére tétetik ki. A kiállításnak iparjogvédelmi részére legközelebb egy külön cikkben tesszük meg észrevételeinket és javaslatainkat.

— Tanári előadásokról készített jegyzetek eladása szerzői jogi bitorlás. A német ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dorgálásra ítélt egy berlini ügyvédet a következő tényállás alapján. Igazolást nyert, hogy X. berlini ügyvéd a jogi fakultáson előadó egyetemi tanárok előadásait gyorsírással lejegyezte, e jegyzeteket sokszorosította és a tanuló ifjúság körében 100—.600 márka áron forgalomba hozta. A fegyelmi bíróság ezen cselekményben a szerzői jogi bitorlást látja fönforogni, habár ez biróságilag megállapítást nem is nyert azon okból, mert a szerzői jogaikban sértett egyetemi tanárok a szerzői jog megsértése miatt emelt panaszaikat a terhelt kérésére visszavonták. A terhelt a fegyelmi eljárás során vétlenségét a szerzői jogi törvény 15. §-ára való hivatkozással kívánta igazolni, ez azonban helyt nem álló védekezés, mert a 15. §. csak a személyes használat céljából történő sokszorosítást engedi meg, vagyis csak az oly sokszorosítást, amely nem haszonszerzés céljából történik. Meg van engedve tehát valamely jegyzetnek mások által saját személyes használatukra való lemásolása vagy sokszorosítása anélkül, hogy ezek szerzői jogi bitorlásban bűnösöknek volnának kimondhatok, mert ezek, miként a törvény mondja «a műből» anyagi hasznot nem akarnak elérni. Ez az eset azonban itt nem forog fönn. A terhelt a jegyzeteket általa fizetett harmadik személyekkel sokszoroslttatta, mondhatni iparszerűleg, nagy példányszámban, azon célból, hogy azokat bárkinek, aki meg akarja venni és a kívánt vételárat megfizeti, ezen ellenérték fejében átengedje. A terhelt tehát szerzői jogi bitorlást követett el, s ezen cselekményéért, mely az ügyvédi tekintélyt sérti, fegyelmileg büntetni kellett.

— A gyógyszerészeti védjegyek Oroszországban. Az eddig érvényben állott rendelkezések szerint az orosz védjegyhatóság csak akkor jegyzett be külföldi iparos vagy kereskedő javára gyógyszerekre szolgáló védjegyet, ha az illető bejelentő egyúttal igazolni tudta, hogy a védjegyéhez bejelentett gyógycikkek behozatalára engedélye van. Bz utóbbi engedélyokiratról a védjegyhatóság értesülésünk szerint a védjegy bejelentése és bejegyzése alkalmával újabban eltekint és pedig a azért, mert a kormány e tárgyban ilyen értelmű rendeletet adott ki. Ennek a rendeletnek azonban kevés gyakorlati jelentősége van, mert a gyógyszerészeti árúk behozatala továbbra is engedélyhez van kötve, így pedig az, akinek ilyen engedélye nincs, védjegyének amúgy sem veheti hasznát.

— Védjegyjog és névhez való jog kolliziója.

A védjegyjog és a névhez való jog kolliziójának érdekes esetében hozott ítéletet a német birodalmi törvényszék második büntetőosztálya. A tényállás a következő : Egy habzóborgyáros habzóitalok megjelölésére a «Milz-Brause» szóvédjegyet lajstromoztatta; s ezen név alatt különböző habzóitalokat hozott for-