Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-01 / 13. szám
13. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 675 A szabad, hivatal szabadalmi ügyekben hozott határozatai. Valamely eljárás fölösleges műveletének elhagyása föltalálói tevékenységet nem foglal magában. 0. 542. 3393/911. Megtagadandó volt a szabadalom az 1. igény tárgyára, mert a tárgyaláson meg nem jelent bejelentő a felszólalásra adott Írásbeli nyilatkozatának 3. oldalán (1. bekezdés) elismeri azt, hogy a fölszólaló által a felszólaláshoz csatolt speciális reszelő, melynek a bejelentés időpontja előtti gyakorlatbavételót nem tagadja, oly eljárással készül, amelynél először a barázdavonalak állíttatnak elő, azután a reszelő fogai harántvágással képeztetnek ki. Ezzel az eljárással szemben pedig az 1. igénypont tárgyában még akkor sem lehetne szabadalmazható találmányt látni, ha a fölszólaló által bemutatott reszelő készítésénél a barázda-vonalak képzését megelőzőleg a reszelő lecsiszoltatik, mi a bejelentés tárgyát képező eljárásnál hiányzik, miután egy eljárás valamely fölösleges műveletének elhagyása föltalálói tevékenységet nem foglal magában. Megtagadandó volt a szabadalom a 2. igénypont tárgyára is, mert a bemutatott anterioritásnál föltalálható a 2. igénypontban fölsorolt alternativ s igy bejelentő szerint is aequivalens megoldások egyike a barázdavonalaknak a reszelő hossztengelye irányában való elrendezése. — Bejelentési oszt. 1911 február 14. A bejelentési osztály tanuk vallomásaiból megállapította, hogy a bejelentés tárgyával azonos nemezszövetből egy darabot szőttek a bejelentés ideje előtt és hogy azt darabokban szétküldözték. Minthogy azonban ezeket a darabokat a bejelentési osztály csak mintáknak tekintette, azoknak az elkészítésében és szétküldésében a nyilvános gyakorlatbavétel tényét fönforogni nem látta. V. 945. 1358/911. A bejelentő eredeti bejelentésének l-ső igénypontjában papirkészitő-gépekhez való szárítónemezre kér szabadalmi védelmet, melynek a papirossal érintkező rétege gyapjúból, hátsó rétege pedig pamutból vagy más növényi rostból áll. Erre az igénypontra az 1907. évi december hó 27-iki német birodalmi elsőbbséget kéri megállapítani. Az eredeti bejelentés 2-ik igénypontjában, az 1-ben igényelt nemeznek azt a kiviteli alakját kívánja védeni, melynél a hátsó réteg gyapjúval kevert pamutból vagy más alkalmas növényi rostból áll, „abból a célból, hogy a nemez jobban kallózható legyen. Erre a 2-ik igénypontra az 1908. évi szeptember 28-iki német birodalmi bejelentés elsőbbségének megállapítását kéri. A fölszólaló a szabadalomnak a bejelentés egész terjedelmére leendő megtagadását kéri, mert az eredeti bejelentés tárgya a fölszólaló tulajdonát képező niemesi gyárban a német bejelentés napja előtt nyilvánosan gyakorlatba vétetett, mire nézve tanuk kihallgatását kéri. A tanukat a hivatal megkeresésére a niemesi cs. k. járásbíróság hallgatta ki. A fölszólaló szerint a kihallgatott tanuk minden kétséget kizárólag igazolták, hogy az eredeti bejelentés igénypontjában jellemzett nemezt a fölszólaló niemesi gyárában, a német bejelentés napját megelőzőleg, a titoktartás minden kötelezettsége nélkül készítették, azt a gyárba jövő idegenek is láthatták, sőt a 6 m. hosszban szövött nemezt darabokra vagdalva, mintaképen szétküldték. Ebből a nyilvános gyakorlatbavétel tényét igazolva látja és a bejelentés eredeti szövegében megállapított l-ső igénypont tárgyára a szabadalom megtagadását kéri. Az új leírást és igényt tárgyalás alapjául el nem fogadhatja, mert ez a leírás oly adatokat is tartalmaz, melyek az eredeti leírásban föl nem találhatók, sőt a bemutatott új igénypont az eredeti igénypont tárgyát ismertnek tételezi föl, amennyiben azt a jellemzés elé helyezi. . . A m. kir. szabadalmi hivatal a tanuk vallomásának mérlegelése után megállapította, hogy a niemesi gyárban szőttek egy szövőszéken 6 m. olyan papirszáritónemezt, melynek láncfonala gyapjúból, vetélőfonala pedig pamutból, illetőleg gyapjúból és pamutból állott, mely kisebb darabokban küldetett szét. Ez a 6 m. hosszú szövet azonban, mely apró darabokra fölvágva szétküldetett, mintának tekintendő csupán, s ennek a mintának elkészítése és szétküldése egy papirkészltő-gépeknél használt szárítónemezre nézve még nyilvános gyakorlatbavétel jellegével nem bír. Ennélfogva az eredeti bejelentés újdonságát sem látta, a bejelentési osztály megdöntöttnek és a szabadalmat csak azért adta meg a bejelentő által bemutatott és a tárgyaláson még helyesbített új igénypontok tárgyaira, mert bejelentő az igények megszorítását maga kérte ... — Bejelentési oszt. 1911 január 7. Németország. I. Védjegyügy. A Löwe (Löwenbräu) szóval jelzett sör nem téveszthető össze az oroszlán képével jelzett sörrel. (A müncheni Oberlandesgericht ítélete.) A bíróság eldöntetlenül hagyta azt a kérdést, vájjon az oroszlán akár képben, akár szóban kifejezve, sörre nézve szabadon használható árújelzés-e ? De
