Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-01 / 13. szám

13. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 573 deletekben intézkedik. Megvonatik a szabadalom attól, aki a gyákorlatbavételt az engedélyezéstől számított két éven belül elmulasztja. Ez a határidó külön ké­relemre és 25 soles lefizetése mellett meghosszabbít­ható. A késedelem okait a szabadalomtulajdonos iga­zolhatja. Portugália 1896 május hó 21-én kelt törvényének 38. és 39. §§-aiban, valamint az 1895. évi március hó 28-iki végrehajtási utasítás 48. és következő szaka­szaiba kimondja, hogy a szabadalom tulajdonosa kö­teles találmányát vagy maga gyakorlatba venni, vagy képviselője, illetőleg jogutódja által gyakorlatba vé­tetni, ami abból áll, hogy azt a műipari vagy más készítményt, amelyre találmánya vonatkozik, Portu­gáliában gyártja. Az a körülmény, hogy a szabadalom tulajdonosa valamely, a műipar vagy más készítményre vonat­kozó találmányt Portugáliába bevisz, nem vonja maga után a szabadalom megsemmisítését. Aki a szabadalom keltétől számított két éven belül maga vagy képviselője, vagy jogutódja útján a sza­badalmat nem veszi akként gyakorlatba, hogy a mű­­ipari készítményre vonatkozó találmányát Portugáliá­ban gyártaná, vagy pedig ezen gyártást két egymás­után kővetkező évben abbanhagyja, a nevezett sza­badalmat elveszti, kivéve, ha mulasztásának okát jogszerűen igazolja. A megvonást az ipari osztály főnöke mondja ki, illetőleg magánpanaszra a lisszaboni kereskedelmi törvényszék. Az orosz birodalom az 1896 május ho 1—20-iki törvényének 24. cikkében és az 1848. évi szeptember 22—október 4-iki végrehajtási utasításban kimondja, hogy a szabadalomtulajdonos köteles a védelmezett találmányt vagy javítást a szabadalmi okirat kiállí­tásától számított legkésőbb öt esztendő alatt Orosz­országban megvonás terhe mellett előállítani és erről a pénzügyminiszter által kijelölt illetékes hatóság ság által meghatározott idó alatt az ipar és keres­kedelmi departementnál egy igazolványt bemutatni. Rumániában az 1906. évi január 13—26-iki tör­vény 9. §-a és a végrehajtási utasítás (1906 ápril 12—25) 9. §-a szerint a szabadalmat az iparügyi miniszter megvonhatja, ha a tulajdonos a találmányt szabadalmának keltétől számított négy év alatt gya­korlásba nem vette, vagy a megkezdett gyakorlatba­­vótelt két éven át megszakította. Salvador 1901 május hó 6-iki törvényében nem ismeri a gyakorlatbavételi kényszert. Spanyolország 1902 május hó 16-án kelt törvénye szerint a találmány gyakorlatbavettnek tekintetik, ha készítése, előállítása és megvalósítása megtörtént és azon esetben, ha az illető cikknek még kelete nincs, ha a védett tárgy előállítására szolgáló gépek •és anyagok megvannak és a közönség rendelkezé­sére állanak. A találmányi szabadalom vagy pótszabadalom tu­lajdonosa köteles a szabadalom vagy pótszabadalom keltének napjától számított három év alatt, amelyet meghosszabbítani nem szabad, a lajstromzó hivatal­nál kimutatni egy mérnök bizonyítványával, hogy a szabadalom spanyol földön gyakorlatba vétetett és ezáltal új iparág alapoztatott meg. A megvonást kérheti minden hasonló cikkek gyár­tásával vagy elárúsításával spanyolországi fél, aki­nek a szabadalomtulajdonos nem akar használati engedélyt adni. Az eljárásból eredő költségek a port előidéző fél terhére lesznek megállapítva. Svájc 1907 június hó 21-i törvényének 18. §-a szerint a szabadalom engedélyezésétől számított har­madik év lejárta után minden érdekelt fél a bíró­ságnál a szabadalom törlése iránt keresetet adhat be, ha a kereset beadásáig a szabadalom belföldön kellő módon gyakorlatba nem vétetett és a szaba­dalomtulajdonos ezen mulasztását kellő módon nem igazolja. A szövetségtanács azt a rendelkezést, amely sze­rint a találmány a belföldön gyakorlatba veendő, oly államokkal szemben, amelyek e részben a viszo­nosságot megtartják, hatályon kívül helyezheti. Svédország a gyakorlatbavételi kényszerről az 1909 június 15-i törvény és az 1884 május hó 16-t rendeletben intézkedik. Ha a védett találmány a sza­badalom engedélyezésétől számított három éven belül az ország viszonyaihoz képest nem gyakoroltatott kellő terjedelemben, bárki, aki a találmányt a sza­badalom ellenére gyakorolni akarja, a szabadalom­­tulajdonost bíróság elé idézheti. Ha a kérelem ala­posnak látszik, a bíróság szabad belátása szerint dönt afölött, hogy a folyamodó mily föltételek mel­lett és mily korlátozással gyakorolhatja a talál­mányt, valamint azon kártalanítás tárgyában is,, melyet a szabadalomtulajdonos részére fizetnie kell. Ugyanily hatással járhat a gyakorlatbavételnek egy éven át való fölfüggosztóse. Idegen államokkal a. király reciprocitást állapít meg. Törökország 1879 február hó 18-i törvényének 38. §-ában és az 1908 szeptember hó 28-i végrehaj­tási utasításban kimondja, hogy a szabadalom birto­kosa jogait elveszti : a) ha a találmány tárgyát, a szabadalom keltétől számított két éven belül Törökországban elfogad­ható mentség nélkül gyakorlatba nem veszi, vagy ha a gyakorlást két egymásra következő éven belül Törökországban elfogadható mentség nélkül gyakor­latba nem veszi, vagy ha a gyakorlást két egy­másra következő éven át abbanhagyja ; b) ha a külföldön készített azon cikkeket, ame­lyek a szabadalmazott cikkel azonosak, török terü­letre behozza. Gópminták azonban és oly külföldi készítmények, amelyek világkiállításokon közszemlére kitétetnek, vagy a magas porta különös parancsa folytán meg­vizsgáltatnak, a földmlvelési és kereskedelmi mi-144

Next

/
Thumbnails
Contents