Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-01 / 13. szám
13. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 573 deletekben intézkedik. Megvonatik a szabadalom attól, aki a gyákorlatbavételt az engedélyezéstől számított két éven belül elmulasztja. Ez a határidó külön kérelemre és 25 soles lefizetése mellett meghosszabbítható. A késedelem okait a szabadalomtulajdonos igazolhatja. Portugália 1896 május hó 21-én kelt törvényének 38. és 39. §§-aiban, valamint az 1895. évi március hó 28-iki végrehajtási utasítás 48. és következő szakaszaiba kimondja, hogy a szabadalom tulajdonosa köteles találmányát vagy maga gyakorlatba venni, vagy képviselője, illetőleg jogutódja által gyakorlatba vétetni, ami abból áll, hogy azt a műipari vagy más készítményt, amelyre találmánya vonatkozik, Portugáliában gyártja. Az a körülmény, hogy a szabadalom tulajdonosa valamely, a műipar vagy más készítményre vonatkozó találmányt Portugáliába bevisz, nem vonja maga után a szabadalom megsemmisítését. Aki a szabadalom keltétől számított két éven belül maga vagy képviselője, vagy jogutódja útján a szabadalmat nem veszi akként gyakorlatba, hogy a műipari készítményre vonatkozó találmányát Portugáliában gyártaná, vagy pedig ezen gyártást két egymásután kővetkező évben abbanhagyja, a nevezett szabadalmat elveszti, kivéve, ha mulasztásának okát jogszerűen igazolja. A megvonást az ipari osztály főnöke mondja ki, illetőleg magánpanaszra a lisszaboni kereskedelmi törvényszék. Az orosz birodalom az 1896 május ho 1—20-iki törvényének 24. cikkében és az 1848. évi szeptember 22—október 4-iki végrehajtási utasításban kimondja, hogy a szabadalomtulajdonos köteles a védelmezett találmányt vagy javítást a szabadalmi okirat kiállításától számított legkésőbb öt esztendő alatt Oroszországban megvonás terhe mellett előállítani és erről a pénzügyminiszter által kijelölt illetékes hatóság ság által meghatározott idó alatt az ipar és kereskedelmi departementnál egy igazolványt bemutatni. Rumániában az 1906. évi január 13—26-iki törvény 9. §-a és a végrehajtási utasítás (1906 ápril 12—25) 9. §-a szerint a szabadalmat az iparügyi miniszter megvonhatja, ha a tulajdonos a találmányt szabadalmának keltétől számított négy év alatt gyakorlásba nem vette, vagy a megkezdett gyakorlatbavótelt két éven át megszakította. Salvador 1901 május hó 6-iki törvényében nem ismeri a gyakorlatbavételi kényszert. Spanyolország 1902 május hó 16-án kelt törvénye szerint a találmány gyakorlatbavettnek tekintetik, ha készítése, előállítása és megvalósítása megtörtént és azon esetben, ha az illető cikknek még kelete nincs, ha a védett tárgy előállítására szolgáló gépek •és anyagok megvannak és a közönség rendelkezésére állanak. A találmányi szabadalom vagy pótszabadalom tulajdonosa köteles a szabadalom vagy pótszabadalom keltének napjától számított három év alatt, amelyet meghosszabbítani nem szabad, a lajstromzó hivatalnál kimutatni egy mérnök bizonyítványával, hogy a szabadalom spanyol földön gyakorlatba vétetett és ezáltal új iparág alapoztatott meg. A megvonást kérheti minden hasonló cikkek gyártásával vagy elárúsításával spanyolországi fél, akinek a szabadalomtulajdonos nem akar használati engedélyt adni. Az eljárásból eredő költségek a port előidéző fél terhére lesznek megállapítva. Svájc 1907 június hó 21-i törvényének 18. §-a szerint a szabadalom engedélyezésétől számított harmadik év lejárta után minden érdekelt fél a bíróságnál a szabadalom törlése iránt keresetet adhat be, ha a kereset beadásáig a szabadalom belföldön kellő módon gyakorlatba nem vétetett és a szabadalomtulajdonos ezen mulasztását kellő módon nem igazolja. A szövetségtanács azt a rendelkezést, amely szerint a találmány a belföldön gyakorlatba veendő, oly államokkal szemben, amelyek e részben a viszonosságot megtartják, hatályon kívül helyezheti. Svédország a gyakorlatbavételi kényszerről az 1909 június 15-i törvény és az 1884 május hó 16-t rendeletben intézkedik. Ha a védett találmány a szabadalom engedélyezésétől számított három éven belül az ország viszonyaihoz képest nem gyakoroltatott kellő terjedelemben, bárki, aki a találmányt a szabadalom ellenére gyakorolni akarja, a szabadalomtulajdonost bíróság elé idézheti. Ha a kérelem alaposnak látszik, a bíróság szabad belátása szerint dönt afölött, hogy a folyamodó mily föltételek mellett és mily korlátozással gyakorolhatja a találmányt, valamint azon kártalanítás tárgyában is,, melyet a szabadalomtulajdonos részére fizetnie kell. Ugyanily hatással járhat a gyakorlatbavételnek egy éven át való fölfüggosztóse. Idegen államokkal a. király reciprocitást állapít meg. Törökország 1879 február hó 18-i törvényének 38. §-ában és az 1908 szeptember hó 28-i végrehajtási utasításban kimondja, hogy a szabadalom birtokosa jogait elveszti : a) ha a találmány tárgyát, a szabadalom keltétől számított két éven belül Törökországban elfogadható mentség nélkül gyakorlatba nem veszi, vagy ha a gyakorlást két egymásra következő éven belül Törökországban elfogadható mentség nélkül gyakorlatba nem veszi, vagy ha a gyakorlást két egymásra következő éven át abbanhagyja ; b) ha a külföldön készített azon cikkeket, amelyek a szabadalmazott cikkel azonosak, török területre behozza. Gópminták azonban és oly külföldi készítmények, amelyek világkiállításokon közszemlére kitétetnek, vagy a magas porta különös parancsa folytán megvizsgáltatnak, a földmlvelési és kereskedelmi mi-144
