Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
1. szám. szabadalmi közlöny. «gymäe között külön is köthessenek egyezményeket, amelyek az Unió határozmányain tál terjedhetnek ugyan, de azokkal ellentétben nem állhatnak. Ilyenek a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag- Madridban 1891-ben létesült szükebbkörü nemzetközi megállapodás, valamint az ipari tulajdonjogok hatályosabb oltalma iránt két-két Unió-állam között kötött egyezmények. Itt megjegyzem, hogy oly szerződések, illetve egyezmények, amelyek egyes, az Unióhoz tartozó államokkal Magyarország részéröl már eddig köttettek, az Unióhoz való csatlakozásunk után csak abban a részükben maradnak változatlanul érvényben, amelyek az Unió-egyezményekben foglalt határozmányoknál kedvezőbb nem unió-ellenes határozmányokat tartalmaznak, egyebekben pedig az egymáshoz való viszonyban is az Unió-egyezmények határozmányai nyernek alkalmazást, ha azok kedvezőbbek a korábban létrejött külön megállapodásoknál. Megjegyzem továbbá, hogy a találmányi szabadaltnak. minták és védjegyek kölcsönös oltalmára nézve úgy Ausztriával, mint a Németbirodalommal fönnálló megegyezéseink az Unióhoz való csatlakozás szempontjából megfelelően kiegészíttettek, illetve módosíttattak, s a vonatkozó pótszerződés, illetve egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat oly időpontban fogom már legközelebb az országgyűléshez benyújtani, hogy azok akkorára, amidőn Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása joghatályossá vált, szintén törvényerőre emelkedhessenek. A 16. cikk az Unióhoz eddig nem csatlakozott államok később történő beléphetését és a csatlakozás módozatát, terjedelmét, valamint a csatlakozás jog .hatályossá váltának időpontját határozza meg. A 17. cikk külön kiemeli, hogy az Unióhoz való csatlakozás jógiiatályának az az elöföltétele, hogy az a körüli eljárás az illető állam közjogi törvényeinek is megfelelő legyen. A 18. cikk az Unióból való kilépés módozatát és joghatályát állapítja meg. 2. A találmányi szabadalmak oltalmára vonatkozó határozmányok. Az unió-föegyezmény i. cikke megállapítja, hogy az Unió-államok egyikében eszközölt találmányi bejelentésre vonatkozólag megszerzett elsőbbség a találmánynak a többi Unió-államokban — bizonyos határidőn belül — eszközölt bejelentésére is kiterjed. A szabadalom elsőbbsége általában attól az időponttól veszi kezdetét, amidőn a találmány szabadalom elnyerése végett bejelentetik. Az elsőbbségi időpont nagy fontossággal bír, mert az ez időpont előtt beállott körülmények befolyással lehetnek a bejelentésre s ennek további hatályára. Az elismert elsőbbségnek jelentősége ugyanis nemcsak abban áll, hogy a szabadalom megadásánál az .elsőbbséggel biró találmányi bejelentés megelőzi másnak ugyanazon találmányra vonatkozó bejelentését, hanpm a netán bekövetkező újdonságrontó körülmények elbírálásánál is döntő befolyással bír. A szóban lévő 4. cikk tehát azt az előnyt biztosítja, hogy az egyik Unió-államban eszközölt találmányi bejelentés oly hatállyal ruháztatik föl, hogy az ott elnyert elsőbbséget az illető bejelentő a találmánynak utóbb — egy évi batáridőn belül — eszközölt bejelentése esetén a többi Unió-államban is élvezi, vagyis, hogy a találmányi prioritás az Unióállamok egyikében eszközölt első bejelentés időpontja szerint Ítélendő meg a többi államban is. Ha tehát a többi államokban ugyanez a találmány mások által bejelentetik is, ezek a bejelentések amannak mögötte állanak és lm az első bejelentés időpontja után a többi államokban újdonságrontó tények merülnek is föl, ezek az illető találmány újdonságának elbírálásánál tekintetbe nem jöhetnek. Mindez természetesen csak akkor érvényesül, ha a bejelentés a másik Unió-államban az előírt határidőn belül megtörténik és csak azokra az unióbeli államokra vonatkozik, amelyekben a találmány e határidőn belül utólag bejelentetik. Ezt az elsőbbségi határidőt, amelyet a párisi Unió alapegyezmény 6 hónapban állapított meg, a bruxellesi pótegyezmény 12 hónapra terjesztette ki. A batáridő ily kiterjesztése nagy előnyökkel jár. A föltaláló ugyanis találmányának értékét a rendelkezésére álló egy évi idő alatt kitapasztalhatja és találmányát más államokban csak akkor jelenti be, ha e tapasztalatai kedvezők. A szabadalom kieszközlésére a hat hónap ugyanis tényleg nagyon rövidnek bizonyult; áll ez különösen oly államokra nézve, amelyekben fölülvizsgálati rendszer van (Németország, Ausztria), mert az újdonság kérdésének vizsgálatára a hat hónapi idő nem elegendő. De nem mutatkozott e határidő elegendőnek még az oly államokra nézve sem, amelyekben a gyorsabb lefolyású fölszólamlási rendszer áll főn. mert ez utóbbi mellett sem fejeződik be az eljárás rendszerint ennyi idő alatt. Az elsőbbségi batáridő kiterjesztésével most már egy teljes évi idő áll hátrányosabb helyzetbe jutásának kockáztatása nélkül az első bejelentéstől számítva a bejelentőnek rendelkezésére, a végből, hogy a találmányát más államokban is bejelentse, egyszersmind pedig lehetővé válik, hogy a külföldi álamökban való bejelentésekkel fölmerülő költségek 'célszerűen megoszthatók, sőt az esetben, ha a rendelkezésre álló egy év alatt a találmánynak valamely külföldi államban való bejelentéso a tapasztalat szerint érdemesnek nem mutatkozik, egészen megtakaríthatók is legyenek. Másfelől tagadhatlan, hogy az elsőbbségi batáridő kiterjesztése azzal a hátránnyal jár, hogy a föltaláló hosszabb ideig marad bizonytalanságban aziránt, vájjon bejelentését nem fogja-e lerontani az Unió-államok valamelyikében előzőleg tett hasonló találmányi be.
