Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

XIV. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1909. január hó 1. SZABADALMI KÖZLÖNY A M. KIR. SZABADALMI HIVATAL HIVATALOS LAPJA. KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOGOK (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) S A SZERZŐI JOGOK KÖRÉBŐL. Az előfizetés ára: Egész évre „ ... 20 korona. | Félévre____10 korona. A szétküldés iránt fölmerülhető fölszólalások a fő­­igazgatósághoz intézendők. Előfizetések csak egész vagy jan.—jun., illetve jul.— dec. félévre fogadtatnak el. Megjelenik minden hó 1-jén és 15-ikén. Előfizetési pénzek a m. kir. szabadalmi állampénztárhoz intézendők (Budapest, VII. kér., Erzsébet-körút 19. szám). Indokolás a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzet­közi Unió kötelékébe való belépéséről szóló törvényjavaslathoz. I. Általános rész. Az ipari és kereskedelmi forgalom nemzetközi jel­legének mindinkább előtérbe lépése mellett érezhetővé vált annak is a szüksége, hogy a szabadalmak, a védjegyek és az ipari minták, valamint a kereske­delmi nevek és cégek oltalma terén ezen oltalom köre és általános föltételei tekintetében legalább szer­ződéses úton biztosíttassák az egyes államok vonat­kozó törvényi intézkedései között az összhang. Ki­fejezést nyert ez abban is, hogy míg azelőtt az e részbeni igényeket már az is kielégítette, ha az államok kereskedelmi szerződéseik keretében bizto­sították saját honosaiknak a belföldiekkel egyenlő elbánást a másik államban, addig újabban már az egyes államok között külön egyezmények köttettek, amelyek a szabadalmak, védjegyek, minták, cégek, szóval az ipari tulajdonjogok oltalmát minden vonat­kozásban biztosítani vannak hivatva. Ezen nemzetközi oltalom biztosításának terén to­vábbi lépést jelent azon, már eredetileg széleskörű és újabb és újabb államok utólagos csatlakozása foly­tán évről-évro bővülő nemzetközi köteléknek létre­jötte, mely «Unió az ipari tulajdon nemzetközi vé­delmére» név alatt 1883 március 20-án Parisban ala­kult meg. Az Unió létrejöttéhez az 1873-ban Wienben az ottani világkiállítás alkalmából tartott ú. n. I. nem­zetközi szabadalmi kongresszus határozmányai adták meg az első lökést. E kongresszusnak ugyan az ak­kor még erős szabadalomellenes áramlattal kellett megküzdenie és így határozmányai kizárólag a ta­lálmányok oltalmára vonatkoztak, de a Párisban 1878-ban ugyancsak a kiállítás alkalmával tartott 11. nemzetközi szabadalmi kongresszuson már elő­térbe lépett az ipari tulajdonjogok oltalmának általá­ban és pedig nemzetközi alapon való szabályozására és az ipari tulajdon valamennyi ágát illetőleg általá­nos érvényű alapelvek megállapítására irányuló tö­rekvés. Ennek megfeielőleg e Il-ik nemzetközi szabadulni kongresszus határozmányai már nemcsak a találmá­nyok és minták védelmére, hanem a védjegyek, név, cég és az .ipari kitüntetések védelmére is kiterjesz­kedtek. Az ott megalakított állandó bizottság által kidol­gozott egyezménytervezet volt első csirája a nemzet­közi Uniónak. Ez az egyezménytervezet azonban számos oly alap­elvet ölelt föl, amelyet a kongresszuson résztvevő államok legtöbbje nem tehetett magáévá, minélfogva a francia kormány kezdeményezésére egy újabb, csak a leglényegesebb alapelveket tartalmazó terve­zet dolgoztatott ki, amely a francia kormány által Párisban 1880-ban egybehívott IH. nemzetközi kon­ferencián vétetett tárgyalás alá. Ez a javaslat képezi alapját a Párisban 1883-ban tartott IV. nemzetközi konferencián véglegesen s egyhangúlag elfogadott és ugyanez év március hó 20-án alá is írt első nemzet­közi Unió-egyezménynek. Ez az Unió-egyezmény a szerződő felek által meg­­erősíttetvén, 1884. évi julius hó 7-én lépett hatályba. Az Unió rendszerének tökéletesebbé tétele és az ipari tulajdonjogok oltalmára vonatkozó alaprendel­kezések továbbképzése érdekében a most említett egyezmény kimondja, hogy időről-időre nemzetközi értekezletek tartassanak az Unióhoz csatlakozott ál­lamok valamelyikében. Az első úgynevezett revízió­­értekezletet 1886-ban Rómában tartották meg. Az ez értekezleten, hozott határozatok a találmányok 1

Next

/
Thumbnails
Contents