Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-02-29 / 9. szám
9. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 159 iparcikkekre 'nézve ezen törvény oltalmában részesülnek. Egyebekben a külföldi szerzők oltalmára nézve a fönnálló államszerződések az irányadók. 17. §. Ezen törvény 1876. évi április 1-én lép életbe. Alkalmazást nyer ez mindazokra a mustrákra és modellekre, melyek ezen törvény életbelépte után készültek. Azok a mustrák és modellek, amelyek ezen nap előtt készültek, a törvény oltalmában csak akkor részesülnek, ha a mustra vagy modell szerint készült első iparcikk a törvény életbelépte után hozatott forgalomba. Azok a mustrák és modellek, melyeket már eddig országos törvények utánképzés ellen védtek, ezen oltalmat megtartják; de ez csak azon terjedelemben érvényesíthető, amennyire az oltalom az országos törvény szerint terjed. —Ks.— A szabadalmi hivatal határozatai. XIV. A nyilvános gyakorlatbavétel tényét megállapítja az, ha a gyakorlatbavételt olyan egyének is észlelhették, a kik titoktartásra kötelezve nem voltak. W. 1930. 4950/907. A fölszólaló ellenzi a szabadalom megadását a bejelentés tárgyára, mivel az nem új. A fölszólaló cég n. u.-i gyárában ugyanis, amint azt az általa hivatkozott W. F. tanú igazolni fogja, már 1902. év óta készülnek a bejelentő által igényelt eljárásnak teljesen megfelelő módon előállított furnirek. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyára fölszólaló fentnevezett tanújának eskü alatt történt kihallgatása, illetve vallomása alapján, a kért szabadalmat megtagadandónak találta, mivel a fölszólaló hitelt érdemlő és bejelentő részéről nem kifogásolt tanúval bizonyította, hogy a n. u.-i gyárban már jóval a bejelentés időpontja előtt 1902. év óta készítenek a bejelentett eljárással azonos módon oly beégetett mintázatú furnireket, melyeknél az égetés érdes föliiletü égető formával történik, továbbá hogy az illető eljárás a nevezett gyárban a gyárigazgató engedélye melleit bárki által megtekinthető volt, végül,hogy az ezen eljárásban résztvevő munkásoka gyárban dívó és többek között a titoktartást is elrendelő munkaremi általános szabványain kívül, ezen különleges eljárást illetőleg titoktartásra külön kötelezve nem voltak. A szabadalmi hivatal bejelentési osztálya ezen két körülményben fenforogni látja a lehetőségét annak, hogy a szóban forgó gyakorlatbavételt oly egyének is észlelhették, kik titoktartásra kötelezve egyáltalán nem voltak, minélfogva a jelen esetben az ujdonságrontó gyakorlatba vétel nyilvános jellegét meg kellett állapítani. Bej. oszt. 1907. évi április hó 2. XV. Közzétett bejelentés elleni fölszólalás arra az állításra alapítva, hogy a találmány nem a bejelentőt illeti, csakis a sértett fél vagy jogutódja által emelhető (1895. XXXVII. t.-c. 35. §. 3.). S. 3468. 5514/1907. A fölszólaló ellenzi a szabadalom megadását a bejelentés tárgyára, mert az nem új, amennyiben az már a bejelentés időpontja előtt közzétett nyomtatványok utján ismeretessé vált, továbbá, mert az nem találmány, és ha az is volna, ez nem a bejelentőt, hanem fölszólalót illétné meg, végül mert a leirás fogyatékos. Állításai igazolása céljából hivatkozik az 1906. évi 814917. sz. amerikai szabadalmi leírásra, melyben a magas hőfokra hevített levegő hirtelen lehűtése ismertetve van. Hivatkozik még a Berichte dor deutschen chemischen Gesellschaft című folyóirat XXXVI. évfolyam első kötetének 448. lapjára, ahol is a szóban forgó gázkeverék hirtelen lehűtése szintén le van írva. A bejelentés tárgya azért nem találmány, mivel az oly eljárásra vonatkozik, melyet minden vegyész végrehajtani képes anélkül, hogy bárminemű feltalálói tevékenységet fejtene ki. A leírás fogyatékos, mivel abban sem a hevítés foka, sem a hűtés nincsen föltüntetve, és így a védetni kért eljárás pusztán a leírás alapján nem foganatosítható. Hogy a nitrogén és oxygén gázelegynek nitrogénoxyd előállítása céljából való fölhevítése és ezt követő hirtelen lehűtésére vonatkozó találmány nem illeti a bejelentőt, hanem fölszólalót, e tekintetben előadja, hogy ezen eljárás valódi föltaláló ja P. H. mérnök, aki fölszólalóval a szabadul mi-törvény 6-ik §-ában említett szerződéses viszonyban állott, amikor ezen találmányát tette. Az a körülmény, hogy jelen bejelentés az említett szerződés lejáratát követő időben történt, nem érinti fölszólalónak jogát a bejelentett eljárásra, mivel az tényleg a szerződés tartama alatt találtatott föl. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát a fölszólaló által fölhozott adatokkal összehasonlítva és e fölszólaló érvelését bejelentő ellenérvelésével egybevetve, a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadandónak találta, mivel az 1906. évi 814917. sz. amerikai szabadalmi leírásban, valamint a Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft c. folyóirat 36 évf. I. köt. 4,8. lapján még említés téve sincs oly eljárásról, melynél hűtőközeg gyanánt maga az előzőleg előállított hirtelen lehűtött reakció.keverék alkalmaztatik. Az idézett amerikai szab. leírásban csakis indifferens és neutrális hűtőközegek alkalmazása lévén
