Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)

1908-02-29 / 9. szám

160 SZABADALMI KÖZLÖNY 9. szám. ismertetve, ezzel szemben a bejelentés tárgyánál sze­replő hűtőközeg éppen azért tekintendő újnak, mivel az se nem neutrális, se nem indifferens, hanem azo­nos a hütendő reakció keverékkel, és Így azt nem csak hűti, hanem egyúttal a végterméknek a hűtő­gázzal való hígításának elejét is veszi. Ezen műszaki megoldásnál fogva a belentés tárgya találmánynak volt tekintendő. A «Berichte etc.» c. folyóirat hivat kozott helyén pedig a hűtés mikénti foganatosításá­ról egyáltalában szó sincs. A fölszólalónak azon kifogása, hogy a leírás fo­gyatékos, figyelembe vehető nem volt, mivel a beje­lentés tárgya oly ismertnek föltételezett eljárás további kiképzésére vonatkozik, mely eljárás, valamint a vo­natkozó hőmérsékletadatok szakember előtt nem le­hetnek ismeretlenek, és így azok külön fölemlítése a leírásban fölösleges. Ami végül fölszólalónak a szabadalmi törvény 6. §-ára alapított kifogását illeti, az azért nem volt figyelembe vehető, mivel a jelen találmány bejelen­tője cég lévén, az fölszólalónak alkalmazottja nem is lehetett, amit fölszólaló különben sem állított. A fölszólalónak azaz állítása, hogy a valódi föltaláló P. H. mérnök azért nem volt figyelembe vehető, mi­vel ez alapon csakis utóbbi avagy ennek jogutódja szólalhatna fel, és így a jelen esetben föltalálóúl a bejelentő cég tekintendő. Mindezekhez képest a bejelen­tés tárgyára a szabadalom megadandó volt. Bej. oszt. 1907. évi március hó 18. és április hó 15. RÖVID KÖZLEMÉNYEK. О Védjegybitorlási por a Roquefort-jelzés miatt. A Société anonyme des Caves et Producteurs reunis de Roquefort (Aveyron) panaszt emelt a legutóbbi napokban a bécsi törvényszék előtt dr. Burkart és társai sajt- és szalámi-kereskedő cég ellen, mert ez az általuk gyártott Roquefort-sajton oly jegyet hasz­náltak, mely a panaszos francia cég törvényesen vé­dett jegyéhez a megtévesztéshez hasonló, nevezete­sen «Roquefort sur Choix» két szögbe nyíló jelzést és ez alatt «Burkart igazgató» jelzést használtak, bár az alap és a figurális képek mások voltak. A pana­szos cég képviselője többek közt kifejtette, hogy a francia cég védjegye már 189-i óta áll fönn; a Bur­kart cég csak ezután jegyeztette be árújegyét Ma­gyarországban, de a magyar védjegyhatóság — ha­sonlóság címén — a panaszlott védjegyét törültette. (Időközben az új francia törvény következtében a pa­naszos védjegye is némileg változást szenvedett.) A panaszlott cég képviselője azt allegálta, hogy Roquefort sur Choix már nem nem jelent származást, hanem minöségjelzést. A törvényszék a panaszlott céget védjegybitorlásért megbüntette, mert a pana­szolt árújelzés a felperes cég védjegyével azonos és a szándékos félrevezetés forog főn. — A németbirodalmi szabadalmi törvény reví­ziója több német lap értesítése szerint a birodalmi belügyi hivatalban már munkában van. E munka azonban, teszik hozzá, hosszabb időre fog elnyúlni, mivel kitetszett, hogy a törvény revíziója csak úgy vihető végbe, ha egyidejűleg a védjegytörvényt, a mustratörvónyt meg a használati mintatörvényt is javításnak vetik alá. Mivel pedig időközben a talál­mányi bejelentések száma rendkívül fölszaporodott, előzőleg még külön törvényt kell hozni, mely módot ad arra, hogy a szabadalmi hivatal nagyon is elfog­lalt tagjai a találmányok vizsgálatához segéderőket kaphassanak. Ez a javaslat hír szerint már a szö­vetségi tanács előtt van. — Az a tájékoztatás, melyet a m. kir. szabadalmi hivatal elnöke a minták oltalmának lajstromozásáról a külföldi ipari hatóságoknak, testületeknek, egyesü­leteknek stb. nyújtott, mint a hozzánk érkezű kül­földi lapokból látjuk, szíves fogadtatásban részesült és a helyi lapokban tudatják a közönséggel, hogy hová kell fordulniok, ha ily ügyekben fölvilágositást kíván kapni. Ilyen helyekül részint az ipari kamará-. kát, részint a magyar szabadalmi hivatalt jelölik ki. Ajánlatok használati engedélyekre találmányok gyakoiiatbavétele céljából. 1 szabadalmi ügyvivők köréből veti ajánlatok: Cormack William és Lowson James Gray lli­­werden midlotheani lakosok tulajdonát képező „Eljárás gelatine gyártására“ című és 27129. számú magyar szabadalom eladó, esetleg gyártási engedélyek adatnak. Bővebb felvilágosításokkal szolgál Dr. WIRK­­MANN JÓZSEF, MELLER ERNŐ, BÉRCI RÓBERT hites szabadalmi ügyvivők irodája Budapesten, Erzsébet-körút 28. 6—26 l(eith. James Londonban 26609. számú és „Kettős szelelő“ című, valamint l(eith Janqes és Ekcémáim Com­pany Limited cég Londonban 2$5б5- számú és „Gyapot vagy más rostos anyag szárítására szolgáló készülék“ című szabadalma^ eladód, esetleg gyártási engedélye^ adatna^. Fölvilágosítással szolgál: Dr. WIRKMANN JÓZSEF hites szab. ügyvivő Bpest, Erzsébet körút 28. 18-26 Felelős szerkesztő Frecskay János főigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents