Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-01-04 / 1. szám
1. szám, I 14 SZABADALMI KÖZLÖNY. mikéntjét nem említi, s leírása is csak fölemlíti a több sort, anélkül, hogy jelezné, hogy ezen sorok valamennyié egymáshoz képest eltolt lenne, igy szerinte a két első igény szabadalmazható találmányt foglal magában. Ugyancsak szabadalmazható a 3. igény tárgya is, mivel az speciálisan a találmány tárgyával kapcsolatos fölftlggesztésro vonatkozik. A bejelentő a két sorban és egymáshoz képest eltoltan elhelyezett süvegformákkal dolgozó centrifugák nyilv. gyakorlatbavételét nem tagadja. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyának, valamint fölszólaló érvelésének megvizsgálása után a bejelentés tárgyára kért szabadalmat megadhatónak nem találta. Meg kellett u. i. tagadni a szabadalmat az elsó igénypont tárgyára, mert а XIV. k. 146.1. sz. osztrákmagyar szabadalom szerint már védelem alá van helyezve a süvegformáknak két vagy több sorban való elhelyezése, s mert a formáknak egymáshoz képest való eltolása két sorra nézve ezen hivatkozott szabadalom rajzain is ismertetve van. Fölismerve már most ezen lcét sorra nézve a süvegek eltolásának szükségességét, nem lehetett találmányt látni abban, hogy a bejelentő több sor alkalmazása esetén is minden egyes süveg formának, ül. az ezek fölvételére szolgáló hüvelynek ágy az összes alsó, mint az összes fölső süveg formákhoz, ill. hüvelyekhez képest való eltolását igényli, egyrészt azért, mert azon okok, melyek a két sorban elhelyezett süvegek, ill. hüvelyek eltolását szükségessé teszik, fönvállanak akkor is, ha a süvegek, ül. hüvelyek több torban varnak elhelyezve, s másrészt pedig azért, mert az eltolás maga miiszaki nehézségekbe nem ütközik, vagy legalább is olyan nehézségek, amelyeket bejelentőnek az eltolás létesífhetésére megoldani kellett volna, a leírásból meg nem állapíthatók. De különben is a harmadik sornak a másik kettővel szemlen való eltolása a centrifngálásra nézve amennyileges hatáson kívül újabb műszaki hatásokat nem okoz, s csak ugyanazon műszaki hatásokkal jár, amelyek az eltolás folytán két sor esetén is föllépnek. Megtagadtatván a szabadalom az elsó igénypontra, meg kellett tagadni a szabadalmat az abhoz kapcsolt második igénypontra is annyival inkább, mert ezen igénypont csakis az eltolás méretezésére vonatkozik Meg kellett végül tagadni a szabadalmat a 3. igénypontra is, mert ennek találmányi jellegét az első és második igényponthoz való kapcsolás adja meg, minthogy pedig ezen első és második igénypontokra a szabadalom megtagadtatott, a harmadik igénypontra is annyival inkább meg kellett tagadni a szabadalmat, mert a leírás szerint ezen igényelt kötésmód nem mint önálló találmány szerepel, hanem csakis az 1. és 2. igénypontok által szükségessé tett és azokból függő sajátságos megerősítés. Bej. oszt. 1907. évi ápril. hó 22-én és 26-án. II. Az alak megváltoztatása, ha az valami műszaki hatást nem von maga után, nem szabadalmazható találmány. F. 1677. 9475/907. A bejelentő vetógépcsoroszlyát kíván szabadalmi védelem alá helyeztetni, melynek mellső metsző éle lógargörbeként van kiképezve. Ez alakításnak az a célja, hogy bármily mély barázda szeléséhez mindig azonos erő szükségeltessék, a gaz felgyülemlése megakadályoztassék és hogy a gazt lenyomni vagy a csorodzlyát a gazon átemelni ne kellessen. A fölszólaló kéri a bejelentés tárgyára a szabadalmat megtagadni, mert lényege nem új és már a belentési idő előtt a 34847. sz. magyar szabadalom által ismeretessé vált. Előadja, hogy mind a bejelentés tárgyánál, mind pedig az újdonságrontóul fölhozott szabadalom tárgyánál a kitűzött cél egy és ugyanaz, t. i. hogy a gaznak a csoroszlya előtt való össze" gyiilemlése mogakadályoztassék. Ezt az újdonságrontóul fölhozott szabadalom tárgyát képező csoroszlyánál azáltal érik el, hogy annak mellső éle súrlódási szögnél kisebb szög alatt hajlik a vízszintes talajhoz ; ezen elrendezés mellett ugyanis a csoroszlya a gaz fölött elcsúszik, ellenkező esetben nem. Előadja továbbá, hogy bejelentés tárgyánál a mellső élnek görbe alakban való kiképzése a kitűzött cél elérésében nem játszik szerepet, az élnek görbe alakítása pedig nem egyéb, mint egy minden új műszaki hatást nélkülöző alakváltoztatás. Megjegyzi, hogy különben az újdonságrontóul fölhozott szabadalom tárgyát képező vetőgépc8oroszlyánál is a metsző él alsó része görbe alakban vau kiképezve. A bejelentő tagadja, hogy a szembeállított két csoroszlya között csak alaki volna a különbség és hangsúlyozza, hogy a bejelentés tárgyánál az új műszaki hatás abban mutatkozik, hogy az élnek görbe vonalú alakítása által a kitűzött cél jobbau éretik el. Minthogy pedig ezt csak a két esoroszlyának kísérlet útján való összehasonlításából lehet konstatálni, kéri a m. kir. szabadalmi hivatalt, hogy a helyszíni szemlét, ill. az összehasonlító kísérletek foganatosítását rendelje el. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya megállapította, hogy a bejelentés tárgya és az újdonságrontóul fölhozott 34847. sz. magyar szabadalom tárgya között tényleg csak alaki különbség vau, mert az előbbeninél a csoroszlya mellső éle elején görbe és azután a súrlódási szögnél kisebb szög alatt emelkedő egyenesben folytatódik, ellenben a bejelentés tárgyánál ezen ól kezdettől végig egy folytatólagos görbe vonal. A bejelentés tárgyánál ezen alaki változtatás azonban újabb műszaki hatást fölmutatni nem képes, mert nem állhat meg bejelentőnek azon érvelése, hogy az élnek folytatólagos görbe alakja mellett bármily mély barázda szeléséhez azonos erő szükségeltetik, minthogy mélyebb barázda szelése mellett a metszési keresztmetszet nagyobb lévén a
