Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-01-04 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 15 metszési ellenállás is nagyobbodik 8 így legyőzésére föltétlenül nagyobb erő szükségeltetik, legyen a metsző ól alakja bárminő. A bejelentő e tekintetben tévesen magyarázza azon előnyt, melyet egy tengely körül forgó metsző él nyújt, midőn az lógargörbe szerint van alakítva, mely esetben tehát azon szög, melypt a görbe valamely pontjában húzott érintő vonal az ezen ponthoz húzott radius /осtorral képez, állandó. Elméleti szempontból nem áll az, hogy a bejelentés tárgyánál az élnek lógargörbe szerinti alakítása következtében a gaz fölgyiilemlése jobban akadályoztatik meg, mintsem az újdonságrontóul fölhozott szabadalom tárgyánál. Az újdonságrontoul fölhozott csoroszlyánál ugyanis az él egyenes része a talaj vízszintes fölszinóvel állandó szöget képez, mely szög, kisebb, mint a súrlódási szög, ellenben a bejelentés tárgyánál az él görbe vonala alakjánál fogva ezen szög alulról fölfelé mindinkább nagyobbodik s a súrlódási szögnél nagyobbá válik. A bejelentés tárgyánál annál kevésbbé lehetett gyakorlati szempontból valamely újabb műszaki hatást megállapítani, mert az a bejelentő saját állítása szerint is egyedül összehasonlító kísérlet alapján volna lehetséges, azonban a bejelentő f. é. május hó 2-án (í:í?5. ikt. szám alatt beérkezett kérvényével a helyszíni szemléről, illetőleg a kisérlettételröl elállt. A bejelentés tárgya tehát egyedül alaki különbségénél fcgva nem szabadalmazható találmány. Bej. oszt. 1907. évi márc. 22-én és juu. 28-áu. RÖVID KÖZLEMÉNYEK. — A japán védtörvény lényegesebb pontjai. A londoni The Financial News m. é. december hó 18-iki számában ezoket írja: A britt kereskedők az utóbbi időben gyakran fordultak a londoni japán főkonzuli hivatalhoz azzal a kérelemmel, tenné világosabbá a japán védjegytörvény egynémely részét. Minthogy e kérelemből kétségkívül kitűnt, hogy a benne foglalt panaszok a törvény helytelen magyarázatából erednek, maga a japán fökonzul az érdekeltek megnyugtatására az alábbi három pontba foglalta össze a japán védjegytörvény lényegesebb intézkedéseit. E törvény szerint 1. nem lajstromozhatók oly védjegyek, melyek mások részére már lajstromozott védjegyekkel azonosak vagy hozzájuk hasonlók, vagy melyek az 1899-iki védjegytörvény életbelépte előtt használt védjegyekkel azonosak vagy hozzájuk hasonlók, amennyiben ezek egyugyanarra az árúnemre vonatkoznának; 2. ha két vagy több személy egyugyanazon árúra azonos vagy hasonló védjegyeket jelent be, akkor ezek közül csak azokat lajstromozzák, melyek kelt szerint elsőbbséggel bírnak, ha pedig a bejelentések egyésugyanazon időről vannak keltezve, egyikük sem lajstromoztatik; 3. ha bebizonyul, hogy valamely már lajstromozott védjegy a törvény kijátszásával nyert oltalmat, ez esetben ez érvényét veszti (erre nézve azonban kivételeknek van helye). Ezekből nyilvánvaló, hogy a japán kormány az oltalmat a kelt elsőbbsége szerint biztosítja s az az oly angol vagy más külföldi kereskedők részéről, kik ezt így értették, eddig nem is forgott fönn panasz. Azok pedig, kik panaszt tettek, hogy Japánországban védjegyeiket sértik, egyszerűen rászolgáltak erre azzal az egyszerű okkal, hogy védjegyeiket a japán törvény rendelkezéseinek megfelelőleg nem lajstromoztatták. Tekintetbe kell nekik venniük, hogy míg Japánországban az irányadó elv a bejelentés elsőbbségén nyugszik, Nagy-Brittaniúban a használat elsőbbségén alapszik az oltalom. - vk.— — A cégnévnek rosszhiszemű használata. A nagyhírű «(L H. Mumm & Со.» pezsgőgyáros eég ama panaszát, hogy a konkurrens «Mumm & Со », valamint «Maria Mumm & Со.» bejegyzett cégek nevüket árjegyzékeken, számlákon és egyéb üzleti nyomtatványokon oly célzattal használják, hogy a vevóközönséget megtévesszék, a német Landgericht indokoltnak találta é3 ezért panaszlottakat nagyobb pénzbüntetéssel sújtotta. A Reichsgericht ezt az Ítéletet a német védjegytörvény 14 §-ára való hivatkozással föloldotta, kimondván, hogy panaszlottak még abban az esetben som büntethetők, ha cégnevüket nyilvánvalóan a panaszos cég nevével való összetévesztés célzatával használták. A Reichsgericht a tisztességtelen verseny elleni törvény 8. §-ánnk rendelkezéséből indul ki, mely csupán kártérítésre kötelezi azt, aki valamely cégnev-et úgy használ, hogy másnak cégnevével való összetévesztést előidézzen. Emellett még a cégnévnek további használatától is eltiltható az illető. De büntetés iránti rendelkezés nem foglaltatik e szakaszban, sőt a törvény indokolása határozottan emeli ki, hogy valamely büatetós kiszabása ebben az esetben nem indokolt. Nem lehet ennélfogva — így szól a megokolás — kerülő úton a rosszhiszemű használatnak elvi tilalmából a cselekvénynek büntethetőségét levezetni és kimonda ji, hogy a védjegytörvény 14 §-ába ütköző cselokvényt követ el az, aki saját készítményeit avégett, hogy ezeket másnak készítményeivel összetévesszék, nem másnak, hanem saját cégnevével látja el. —p — = A m. kir. szabadalmi állampénztár bevétele volt 1907-ben: Az elmúlt év tizenegy hónapjában ............... 850.516 К 80 f. December havában _ 81.447 « 45 « A lefolyt 12 hó alatt ősz- _____ szesen..................— — 931.964 К 31 f. Ehhez járul a közös szabadalmak után osztrák részről átutalandó 25%-nyi illeték_............................... 9.486 « 75 « A két végösszeg együtt kitesz tehát.......................... 941.451 К 06 f.
