Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-07 / 49. szám
X- 9 -személy egy meghatározott korábbi védjegyéhez. Ezen fölfogás helyessége támogatást nyer azon körülmény által, hogy a védj. törvény világos rendelkezése szerint, minden bejegyzett védjegy mint önálló egész részesül védjegyoltalomban, míg a bejegyzett védjegy összképéből kiragadt egyes részekre a védjegyoltalom nem terjed ki. Ehhez képest a közigazgatási törv.-szék azon körülménynek sem tulajdoníthatott fontosságot, hogy fölperes védjegyén a «Zacherl» név van alkalmazva, mert ezen név — összefüggésben a védjegy egyéb részeivel — egyedül a védjegy egy alkotó elemének a jelentőségével bír. A peres felek védjegyeinek összehasonlítása alapján megállapította a közigazgatási törv.-szék, hogy az egyes részletekben mutatkozó eltérések annyira lényegesek, hogy a vevőközönsóg megtévesztésének a tehetsége annyival is inkább kizártnak látszik, mert a közigazgatási törv.-szék nem bocsájtkozhatik annak vizsgálatába, hogy az egyes vevők emlékezetébe az alperes czég védjegyeire vonatkozólag milyen képzeleti benyomások vésődtek, mert ezen impressziók az egyes vevőknél egyénileg különbözők; és mert a megtévesztés lehetőségének az elbírálásánál nem a vevőközönség emlékezetében megmaradt imaginarius védjegyábrák, hanem a bejegyzés tárgyát képező meghatározott védjegyábrák veendők figyelembe. Mindezeknél fogva a keresk. minisztérium Ítéletét meg kellett változtatni. N émetország. I. A német császári szabadalmi hivatal 1901. ápril 23-áu kelt határozata: * Aruk azonosságának az elbírálásánál nem annyira azok technikai vegyrokonsága, mint inkább a forgalom alkotta felfogás veendő figyelembe. Ez alapon égető szesz az alkoholok közé sorolandó. Indokok : A császári szab. hivatal a fönforgó kérdés eldöntésénél az árúk technikai vegyrokonságától eltekintve, a forgalom és a kereskedelmi szokványok fölfogásából indult ki, és ezen fölfogás ismerete alapján megállapította, hogy az égető szesz az alkoholokhoz tartozik. A kereskedelmi forgalom ugyanis nemcsak az élvezeti czélokra szolgáló, hanem az ipari czélokra szolgáló egyéb minőségeket is, kivált pedig a denaturált szeszféléket, az alkoholok fogalma alá sorolja. II. A német császári birodalmi bíróság II. polg. tanácsának 1901 január 2ő-én kelt határozata: * Árúk azonosságának az elbírálásánál figyelembe veendő szempontok. Szeszfélék, alkoholok és sörre belajstromozott védjegy alapján, a védjegyjogi oltalom nem terjed ki egyszersmind égető szeszre is. Indokok: Égető szesz alatt világítási, főzési és fényezési czélokra szolgáló olyan szesz értendő, mely kizárólag technikai czélokra szolgál, azaz különösen denaturált, tehát élvezeti ezikként nem használható szesz, míg általában szeszek, alkoholok és sör alatt élvezeti czikkek értetnek. Egyedül ezen fölfogás — mely a kereskedelmi forgalomban nyilvánul — veendő a jelen kérdés elbírálásánál figyelembe; a midőn az alkoholok és az égető szesz közt lényeges különbséget állapít meg azon körülmény, hogy rendeltetés szerinti alkalmazásuk eltérő egymástól. Ezen fölfogás helyessége az 1894. május 12-én kelt törvény 4. §-ának 2. bekezdésének az indokolásából is világosan kitűnik, mely indokolás szerint, a szabadalmi hivatalnak, árúk azonosságára vonatkozó kérdések elbírálásánál, a fősúlyt nem arra kell fektetnie, vájjon az árúk, a melyekre egy védjegy bejelentetett, különböznek-e anyagra és előállítási módra nézve azon árúktól, * Blatt für Pat., Must. u. Zeichenwesen VII. évf. 9. fűz. 264 old. * Blatt für Pat., Must. u. Zeichenwresen VII. évf. 9. fűz. 265. old.
