Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-07 / 49. szám
6 А ев. kir. keresk. minifztérium 1900. szept. 21-én 35338. sz. a. kelt határozata :* A védj. nov. 7. §-a értelmében vett jogutódnak csak az tekinthető, a ki a törölt védjegy utolsó tulajdonosát azon vállalatban követte, melyhez a törölt védjegy tartozott. Az utolsó védjegytulajdonosnak, a védjegynek a két évi záros időn belül való bejegyzéséhez történt hozzájárulása, nem pótolhatja a jogutódlás igazolását. A védj nov. 7. § ában megállapított két évi záros idő a védjegynek a keresk. és iparkamara lajstromában történt tényleges törlés napjától számütatik, a mennyiben a védjegynek esetleg korábbi, a törvény értelmében bekövetkezett megszűnése figyelembe nem jön. Indokok: H. K. st . . .-i lakos két évi záros időn belül egy olyan védjegyet lajstromoztatott be, mely az «I. K. & L.» p . . ,-i czégnek a védj. törv. 21. §-ának a) pontja értelmében törölt védjegyével identikus és ugyanazon árúnemre jelentetett be. A védj. nov. 7. §-a értelmében egy a védj. törv. 21. §-ának a) pontja alapján törölt védjegy ugyanazon árúnemre, a keresk. és iparkamaránál történt törlése napjától számított két éven belül, csak az utolsó tulajdonos, vagy jogutódja javára lajstromozható újból. Az utolsó tulajdonos jogutódjának azonban csak az tekinthető, aki a lajstromozva volt védjegy utolsó tulajdonosának jogutódja azon vállalat tekintetében, a melyhez a törölt védjegy tartozott. A védj. nov. 7. §-ában foglalt lajstromzási tilalomnak ugyanis meg kell akadályoznia azt, hogy egy védjegy, a mely egy bizonyos vállalat javára be volt jegyezve, és a mely védjegyről az ezen vállalat javára fönállott, kizárólagos oltalom alapján, joggal volt föltehető, hogy a forgalomban az előállítási forrásra való utalásnak tekintetik, oly időpontban, a midőn a forgalom említett fölfogása a dolog természetéhez képest még mindig fönnáll, bármely harmadik szeV. * Oesterr. Patentblatt III. évf. 17. fűz. 618. old. mély által újból lajstromoztassák és hogy ezáltal az érdekelt fogyasztási körök, a melyek már megszokták, hogy a védjegyet a korábbi védjegytulajdonos vállalatára való utalásnak tekintsék, az árúk eredete tekintetében megtévesztessenek. A most idézett törvényszakasz intencziójából már most az következik, hogy a védjegy utolsó tulajdonosának jogutódjaként csak az tekinthető, a kire a vállalat, a melyhez ajvédjegy tartozott, átszállóit. A belajstromozott védjegynek a vállalathoz kötött volta, mely a védj. törv. 9. §-ában van kimoridva, a védjegynek a lajstromban történt törlése után is egy bizonyos időre még tovább is fönnáll. Ehhez képest a védjegy utolsó tulajdonosának a védjegynek harmadik személy által történő újbóli belajstromozásához való hozzájárulása, a 7. §-ban megállapított záros idő alkalmazásának a kizárását nem eredményezheti. A védjegy utolsó tulajdonosának a bejelentő által bemutatott azon nyilatkozata, mely szerint törölt védjegyének líjbóli bejegyzése ellen mi észrevétete sincsen, a jogutódlás igazolásának tekinthető nem volt ép oly kevéssé, mint bejelentő azon érvelése, hogy a törölt védjegy utolsó tulajdonosának a vállalata, a védjegynek a lajstromban történt tényleges törlése előtti időben, az újbóli bejelentés előtt már közel 3 éve, hogy megszűnt, mert az idézett i. §. értelmében a két évi lajstromzási tilalom kezdete, nem a védjegynek a vállalattal egyidőben történt megszűnésétől, hanem a védjegynek a lajstromban foganatosított törlése napjától számítandó. VI. A es. kir. keresk. minisztérium 1900. október 5-én 43696. sz a. kelt határozata: * Olyan védjegynek bemutatása, mely védjegy egy-ugganazon árúnemre bejegyezve volt, és az említett bemutatás előtt, habár csak I ugyanazon napon törölt védjeggyel azonos, i vagy ahhoz a megtévesztésig hasonló, a védj. nov. 7. §-ába ütközik. Czímer és bejegyzett védjegy. * Oesterr. Patentblatt III. évf. 17. fűz. 619. old. T
