Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-07 / 49. szám

4 Fölperes egy esetenként 5000 írtban megállapított pénzbírság terhe alatt lemond arról, hogy a «Styria» és «Original» nevet illetőleg szót egymagában véve vagy bár­mely kombináczióban ábrás vagy szóvéd­jegyként használja; viszont alperes czég kötelezi magát arra, hogy a törvényes véd­jegyoltalom alatt álló «Puch-Original» és «Original-Puch» védjegyeket mindenha jog­érvényben fogja ugyan tartani, de sem ezen két védjegyet sem a «Puchrad» védjegyet, minden egyes esetre 5000 írtban megállapított pénzbírság terhe mellet használni nem fogja; míg fölperesnek szabadságában áll «Puch» nevét védjegyként használnia. Fölperes ezután a gráczi keresk. és ipar­kamaránál 1899. ápril 14-én motoros kocsikra egy «Puchrad» fölírású ábrás védjegyet je­lentett be, mely ugyanott be is lajstromoz­tatott; majd 1899. jun. 19-én a berlini csász. szab. hivatalnál ugyan olyan ábrás védjegyet jelentett be. Alperes czég a Gráczban bejegyzett föl­­peresi védjegy törlése iránt a bécsi cs. kir. keresk. minisztériumnál keresetet indított, egyúttal pedig a berlini csász. szabadalmi hivatalnál, a javára ott bejegyzett «Puchrad» és «Styria-Puch» védjegyek alapján, a föl­peres által bejegyeztetni kért védjegy be­­lajstromzása ellen fölszólalt. A császári szab. hivatalnak a fölebbviteli osztály által is helybenhagyott határozatá­val, fölperes védjegy bejelentése elutasítta­­tott és egyúttal az indokolásban megállapít­tatott: «Annak elbírálására, hogy bejelentőt a szerződés alapján milyen jogok illetik meg, a bíróság illetékes.» Fölperes keresetében az általa bejelentett két védjegy belajstromozására irányuló jog­igényének a megállapítását kéri és miután alperes czég azon eljárásában, hogy a föl­­peresi «Puchrad» védjegy törlését kérte és azon védjegy belajstromozása ellen fölszólalt, fölperes szerint világosan kifejezésre jut a «Puchrad» védjegy használatának a ténye, ennélfogva az alperes czéggel kötött szer­ződés értelmében, alperesnek 10,000 frt pénzbírságnak és annak a kereset kézbesí­tése napjától számított 5% kamatjának a megfizetésében való marasztalását kéri. Ezzel szemben alperes czég, illetékesség hiányára alapított kifogást emel és tagadja fölperesnek a pénzbírságra vonatkozó kere­seti jogát, melynek érvényesítése nem egye­dül fölperest, hanem a vonatkozó szerződés értelmében fölperest annak jogutódjával együtt illeti meg. Végül alperes czég, az 1899. márcz. 11-én kelt szerződésnek fölpe­res által történt értelmezését tévesnek mondja és előadja, hogy az alperes czég által a «Puch-Original» és «Original-Puch» védje­gyek érvényben tartása iránt vállalt kötele­zettség természetszerűleg a «Puchrad» véd­jegyre is vonatkozik; a fölperes saját ne­vének védjegyként való használata iránti' szerződésszerű engedély csak a «Puch» névnek, de nem egyúttal a «Puchrad» véd­jegy használatára vonatkozhatik; hiszen fölperes neve: «Puch» és nem «Puchrad». Indokok: Az alperes czég által emelt kifogás elve­tése mellett a bíróság illetékességét meg kellett állapítani, mert a jelen peres ügy­ben szerződésből eredő jog megállapításáról van szó, és ezen megállapításra egyedül a bíróságok illetékesek. Az 1899. márcz. 11-én kelt szerződés vi­tás értelmezését illetőleg, miként minden szerződés értelmezésnél, úgy a jelen peres ügy elbírálásánál is az A. P. T. K. 914. illetőleg 6. §-a értelmében a szavak össze­függésében rejlő értelemből kell kiindulni és kétség esetén annak olyan magyarázatot adni, hogy ellentmondást ne tartalmazzon és a szerződő felek világos intencziójához képest hatállyal bírjon. A szerződés szó szerinti értelméből kiin­dulva ugyanis lényegesnek látszik, hogy alperesnek jogföntartása kifejezetten csak a «Puch-Original» és «Original-Puch» véd­jegyekre vonatkozik, míg a «Puchrad» véd­jegyet illetőleg, alperes czég csupán arra kötelezi magát, hogy azt használni nem fogja. És miután a vonatkozó szerződés meg­kötésénél jelen volt tanuk vallomása által is beigazolást nyert, hogy fölperes nem csak

Next

/
Thumbnails
Contents