Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-07 / 49. szám
3 kiválóbb: — mindezeknél fogva a «Premier» szó is, mint oly adat, mely kizárólag az árú minőségét jelzi, a novelláris törvény 1. §-a értelmében a lajstromzásból kizárandó volt. Azzal szemben, mit védjegy-bejelentő a «Premier» szó belajstromozhatása mellett nyilatkozatában fölhozott, nevezetesen, hogy a «Premier» szó sem magát az árút, sem azon árűlánczolatot, a melybe beilleszthető, nem jelöli meg és ép oly kevéssé határozza meg az árú azon tulajdonságait, melyek annak a vonatkozó lánczolatban az első helyet biztosítják, — arra kellett utalni, hogy a novelláris törvény 1. §-ában fölállított lajstroinzási tilalom egész általánosságban mindazon szavaknak szól, melyek a forgalmi körök fölfogása szerint minőségjelző adatokat képeznek és ilyen értelemben használtatnak. Magában véve azon körülmény, hogy az Egyesült Államok területén üzleti teleppel bíró bejelentő mindkét védjegyét a washingtoni szabadalmi hivatalnál megelőzően bejegyeztette, a jelen határozatra befolyással nem lehet. Mert az árújegyek kölcsönös oltalmazása tárgyában az Északamerikai Egyesült Államok és az Osztrák-Magyar monarkia között 1871. évi november ‘25-én létrejött egyezmény (R. G. Bl. Nr. 66 ex 1872) I. czikkében biztosított alaki viszonyosság alapján valamely, az Egyesült Államok területén fekvő vállalat a védjegyoltalom tekintetében azon elbánásnál kedvezőbbet, mint a melyben a monarkia mindkét államának alattvalói részesülnek, nem igényelhet. Minélfogva a szóban forgó védjegyeket törvényszerűségükre nézve a belföldi törvények szerint kellett elbírálni. III. III. A gráczi országos törvényszék, mint kereskedelmi bíróságnak 1900. május hó 11-én 5399. Cg. III. sz. a. kelt Ítélete.* Annak elbírálására, vájjon egy oltalom alatt álló védjegy tulajdonosa és egy harma* Oesterr. Patentblatt III. évf. 16. fűz. 589. old. dik személy közt létrejött szerződés értelmében jogosítva van-e ez utóbbi arra, hogy egy védjegyet, mely az oltalom alatt álló védjegygyei azonos, vagy ahhoz a megtévesztésig hasonló, bejegyeztethet, és vájjon köteles-e a korábbi prioritással bíró védjegy tulajdonosa az utóbbi elsőbbséggel bíró, említett védjegy törlése iránti kereset beadásától elállani, a bíróságok illetékesek. A <ívédjegy használati jogát» és a «védjegyre vonatkozó tulajdonjogot» tárgyaló fogalmak értelmezéséről. A gráczi országos törvényszék mint kereskedelmi bíróság. Puch János, gráczi kerékpárgyáros fölperesnek, a «Styria Fahrradwerke Johann Puch & Comp » gráczi czég alperes ellen, 10,000 frt és egy védjegy bejegyzésére vonatkozó jogának megállapítása és jár. iránt indított perében, következőleg Ítélt: Az alperes czég által emelt illetékességi kifogás elvetése után megállapíttatik: hogy alperes czég 1899. márcz. 11-én kelt szerződés értelmében nincsen jogosítva arra, hogy a gráczi keresk. és iparkamaránál 1897. jul. 14-én 645. sz. a. lajstromozott védjegy alapján, az említett kamaránál 1899. ápril. 14-én 894. sz. a. fölperes javára lajstromzott védjegy törlését kérje; 2. hogy az említett szerződés alapján fölperes jogosítva van arra, hogy tekintet nélkül az alperes czég javára a berlini császári szabadalmi hivatalnál bejegyzett védjegyre, 1899. jun. 19-én ugyané hivatalnál bemutatott védjegy belajstromzását igényelhesse, míg alperes czég nincsen jogosítva arra, hogy a fölperesi védjegybejelentés ellen korábbi védjegye alapján kifogást emeljen; 3. 10,000 frt s jár. megítélése iránti keresetével azonban fölperes elutasíttatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Tényállás: Peres felek, bejegyzett védjegyek használata iránt közöttük fölmerült nézeteltérések és vitás jogügyek elintézése végett, a Grácz-ban 1899. márcz. 19-én kelt szerződésben a következő megállapodásokra jutottak.
