Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-27 / 30. szám

- 11 azt megvizsgálni köteles. A folyamodónak [ épúgy mint bárki másnak is, a ki Caveatot beadott, joga van személyesen vagy ügyvéde által a kérvény fölött meghallgattatni. 4. A vizsgálatnál köteles a bírói osztály a találmány természetét, a közönségre való hasznát, azon nyereséget, melyet a szaba­dalomtulajdonos elért és minden az esetre vonatkozó körülményt figyelembe venni. 5. Ha a bírói osztály azt jelenti, hogy a szabadalom a tulajdonosnak kellő hasznot nem nyújtott, a titkos tanács jogosítva van a szabadalom tartamát hétnél, vagy kivételes esetekben 14-nél nem hosszabb időre ki­terjeszteni, vagy az abban megállapított időre egy új szabadalom engedélyezését el­rendelni, mely azonban a bírói osztály által megállapítandónak talált mindennemű kor­látozásoknak, föltételeknek és föntartások­­nak alá vau vetve. 6. A titkos tanács jogosítva van az ily kérvények tárgyalására időről-időre végre­hajtási rendszabályokat kibocsátani. Ezek­nek a tárgyalása aztán a kibocsátott sza­bályok és a szabadalmi ügyekben a bírói osztálynál fönnálló gyakorlat szerint folyik. 7. A feleket terhelő költségek és az eljárás egyéb költségei fölött a bírói osztály be­látása szerint határoz. Az osztálynak a költ­ségek tekintetében hozott határozatai olyan hatályúak mint a legfőbb bíróság (High Court of Justice) valamely osztályának ren­delkezései. Megvonás. Egy szabadalom megvonása. 26. 1. A szabadalom megvonása «Scire facias» eljárás útján ezennel eltöröltetik. 2. A szabadalom megvonása a törvény­széknél beadott keresetre történik. 3. Minden ok, melynek alapján ezen tör­vény életbelépte előtt «scire facias» útján egy szabadalom megvonható volt, szaba­dalom sértés miatt emelt panasz esetén mint hatályos védelem érvényesíthető és egyúttal okul szolgál a megvonásra. 4. A szabadalom megvonása iránti kere­setet indíthatja: a) Angliában és Irlandban a főügyész (Attorney-General) vagy Skócziában a Lord ügyvéd; b) Angliában vagy Irlandban a főügyész, Skócziában a Lord ügyvéd által erre föl­hatalmazott személy; c) az a személy, a ki azt állítja, hogy a szabadalom az ő vagy egy más személy jogainak, a ki helyett vagy a kinek meg­bízásából lép föl, a csalárd megsértésével eszközöltetett ki; d) az a személy, a ki azt állítja, hogy ő vagy egy más személy, ki helyett vagy ki­nek megbízásából ő föllép, igazi föltalálója a szabadalomtulajdonos által igényelt talál­mánynak ; e) az a személy, a ki azt állítja, hogy ő vagy egy más, a ki helyett vagy a kinek megbízásából neki ipari, üzleti vagy gyári érdekeltsége van, a szabadalmi kérvény bejelentése előtt, a szabadalomtulajdonos által igényelt találmányt ezen birodalom­ban nyilvánosan készítette, használta vagy eladta. 5. A keresetben a fölperesnek föl kell sorolni azokat a ténybeli körülményeket, a melyekre ő támaszkodni vél. Olyan tényekre vonatkozó bizonyítási eljárás, melyekre vo­natkozólag tárgyi alapok elő nem adattak, meg nem engedhető, kivéve, ha a törvény­szék vagy bíró erre az engedélyt megadta. 6. Az előadott ténybeli állítások a per folyamán a törvényszék vagy biró beleegye­zésével helyettesíthetők vagy kibővíthetők. 7. Alperesnek joga van szabadalma fön­­tartása végett bizonyítékokat előadni. Ha a fölperes a szabadalom érvénye ellen bizo­nyítékokat hoz elő, alperes jogosítva van az ellenbeszédre. 8. Ha egy szabadalom csalás miatt vo­­natik meg, az ellenőr az igazi föltalálónak ennek ezen törvény rendelkezései szerint előterjesztett kérelmére a visszavont szaba­dalom helyett, a visszavonás napjától kezdve, szabadalmat engedélyezhet. Az ily módon engedélyezett szabadalom megszűnik azon idő lejártával, melyre a visszavont szaba­dalom adatott.

Next

/
Thumbnails
Contents