Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-27 / 30. szám

12 A korona. A szabadalom a koronával szemben is kötelező. 27. 1. A szabadalomnak királynő ő fel­sége örökösei és utódaival szemben minden tekintetben olyan hatálya van, mint más alattvalóval. 2. A hivatalnokok vagy az állami köz­­igazgatási hatóságok vagy maguk, vagy megbízottjuk, vállalkozójuk vagy más sze­mélyek által a szabadalom bejelentése után minden időben a találmányt az államszol­gálat érdekében használhatják olyan föl­tétel mellett, a minőben a Használat előtt vagy után a hivatalnok vagy hatóság és a kincstár beleegyezésével megegyezett. Ily megegyezés hiányában a föltételeket min­den érdekelt fél meghallgatása után a kincs­tár állapítja meg. Bírósági eljárás. Tárgyalás ülnökök részvételével. 28. 1. A szabadalom bitorlása vagy meg­vonása iránti eljárásban a törvényszék be­látása szerint jogosítva van és a felek kí­vánságára pedig köteles egy szakértőt, mint társiilnököt (Beisitzer) meghívni és az ügyet egészben vagy részben ennek közreműkö­dése mellett letárgyalni. A tárgyalás es­küdtek jelenléte nélkül történik, ha csak a törvényszék valami másat nem határoz. 2. A fölebbezési törvényszék vagy a tit­kos tanács bírói osztálya jogosítva van min­den előtte tárgyalandó ügyben egy, a fönt említetthez hasonló társülnököt beidézni. 3. Az ezen szabályok szeriut megbízott társülnöknek netán fizetendő kártalanítást, az eset körülményeihez képest a tövényszék fölebbviteli bíróság vagy a bírói osztály állapítja meg és épen úgy fizettetnek, mint a jelen törvény végrehajtásával fölmerülő más költségek. A tényállás előadása. 2!). 1. A szabadalom bitorlása miatti el­járásban köteles a panaszos panasza meg­tételénél, vagy később a törvényszék vagy bíró kívánságára mindenkor megjelölni azon tényeket, a melyekre panaszát alapítja. 2. A panaszlott köteles vádiratában vagy I mindenkor a törvényszék vagy bíró kí­vánságára azokat a tényeket fölsorolni, a melyekre ellenvetéseit alapítja. 3. Ha a panaszlott a szabadalom érvé­nyességét vitatja, úgy köteles az általa föl­hozott tények okait is előadni. Ha az ok az újdonság hiányon alapúi, az esetben a ko­rábbi közzététel vagy a korábbi használat ideje és módja megjelölendő. 4. A per folyama alatt a panasz vagy ellenbeszéd indokolására bizonyítékok csak az előadott tényekre hozhatók föl. akkor ugyanis, ha törvényszék vagy a bíró kivételt nem enged. 5. A törvényszék vagy a bíró beleegyezé­sével az előadott tények a per folyama alatt helyesbíthetők. 6. A költségek megállapításánál a pana­szos és panaszlott által előadott tények veendők figyelembe. Az egyik fél által kü­lönösen igényelt költségek csakis annyiban itélendők meg, a mennyiben a törvényszék vagy a biró meggyőződik arról, hogy az ezeket mérlegelte vagy ezeket a per álta­lános költségeire való tekintettel illőeknek találja Szemle stb. elrendelése a per folyama alatt. 30. A szabadalom bitorlása miatti eljárás­ban a törvényszék vagy a bíró egyik fél indítványára tényleírás fölvételét vagy hely­színi szemlét rendelhet el és ezekre vonat­kozólag az általa helyesnek mutatkozó föl­tételeket és rendelkezéseket megteszi. Bizonyítvány arról, hogy egy szabadalom érvé­nyessége fölött kérdés támadt és az erre vo­natkozó költségek. 31. Egy szabadalom bitorlása miatti el­járásban a törvényszék vagy a bíró igazol­hatja, hogy a szabadalom érvénye kérdés­ben állott. Ha a törvényszék vagy a bíró ezt igazolják, a pa iaszos, minden szabada­lom megsértését tárgyazó későbbi eljárás­ban, mely végérvényesen javára dől el, meg­kapja teljes költségét és kiadásait, a mint az ügyvéd és fele között megállapíttatik, kivéve, ha a törvényszék vagy a bíró el­[ térőleg határoz.

Next

/
Thumbnails
Contents