Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-05 / 1. szám

8 Az állami pénzek valódiságának meg­állapítása. Az államjegyek és érczpénzek valódiságuk megállapítása végett, esetleg azoknak az előállítási és kezelési költség megtérítése melletti kicserélése végett a m. kir. köz­ponti állampénztár útján, a bécsi cs. és kir. közös központi pénztárhoz, illetve a m. kir. körmöczi pénzverő hivatalhoz küldendők. A használhatlan bankjegyek körüli eljárás. A használhatlan bankjegyek kicserélése és megsérült ily jegyeknek részleges visz­­szatérítése iránti eljárást az 1881. évi «Pénz­ügyi Közlöny» 44. számában megjelent 1881- évi 2274. sz. p. ü. min. rendelet szabá­lyozza. Pecsét alatt érkezett pénzek körüli el­járás. A pecsét alatt érkező pénzeknél mindenek előtt arra fordítandó fő figyelem, vájjon a pecsétek nincsenek-e megsértve, vagy ösz­­szetörve, illetve a boríték fölhasítva, vagy oly módon megrongálva, miből következ­tetni lehetne, hogy a benfoglalt pénz út­közben egészben vagy részben elveszhetett. A levélhordó által a hivatalba hozott sé­rült pénzeslevelet a pénztárosnak köteles­sége az ellenőr és a levélhordó jelenlétében azonnal fölbontani és tartalmát pontosan átvizsgálni. Ha ez alkalommal kiderül, hogy a levél tartalma egészben vagy részben csakugyan hiányzott, akkor erről azonnal jegyzőkönyv veendő föl. melyben a tény­­álladék körülményesen leíratván, az a jelen­levő főtisztek vagyis mindenkor a pénztáros és ellenőr által, továbbá a levélhordók, va­lamint még más, netán jelenlévő tanú által aláírandó és az egész esetről ezen, hivata­los pecséttel is ellátandó jegyzőkönyvnek csatolása mellett az elöljáró hatóságnak jelen­tés teendő. Különös figyelmet tartozik a hivatal arra fordítani, hogy a pénzeslevél borítékán a megrongált pecsét, a borítékot képező papir, vagy vászonnak sérült helyei a fölbontásnál érintetlenül maradjanak, minthogy az ily boríték a jelentéssel együtt szintén felter­jesztendő. A pénzeslevelek a megérkezés napján bontandók föl s azokat a következő napig I fölbontatlanúl hagyni nem szabad. A fölbontásnál éppen úgy, mint a pénz­olvasásnál az ellenőrnek mindenkor jelen kell lenni. A pénzes levelek átvételére vonatkozó vevényt mindenkor a pénztáros és ellenőr tartozik aláírni és az a hivatalos pecséttel is ellátandó. Fölfedezett hiányokról, rongált pénzje­gyekről és fölöslegekről Ha valamely pénzes levélnél hiány fedez­tetik föl, vagy rongált pénzek találtatnak, akkor a beküldő fél tartozása fejében csak azon összeg számolandó el bevételben, mely valóban és jó pénzben találtatott. A fede­zetlen maradt résznek pótlólagos beküldé­sére pedig a fél, rongált pénzeinek vissza­származtatása mellett, azonnal fölszólítandó. Húsz koronánál nagyobb összegre menő különbözetek, főleg hiányok esetében, a tényállás a fölöttes hatóságnak is följelen­tendő. A pénztár fölosztása. 30. §. A szabadalmi állampénztár két részre oszlik, u. m.: a) kézi pénztárra, a pénztárnok közvetlen gondozása alatt s b) főpénztárra (a szabadalmi állampénz­tárnál a trésor). Az elsőben mindazon pénzek, okmányok és egyéb értéktárgyak kezeltetnek, melyek napközben befolynak és melyekből a kisebb napi kiadások is fedezendők, a főpénztárba ellenben a bevételek csak napi zárlatnál á kézi pénztárból helyeztetnek át, kivételes esetekben napközben is, nagyobb összegek beszedése vagy összehalmozódása folytán. A főpénztár kiadásai közé tartoznak: 1. nagyobb összegű kifizetések, melyek a kézi pénztárból nem fedezhetők; és 2. a fölösleges pénzeknek elszállítására szükséges összegek.

Next

/
Thumbnails
Contents