Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-05 / 1. szám
7 Az összes okmányok, melyek egy és ugyanazon tételre vonatkoznak, a számfejtő tiszt által összefüzendők vagy összeragasztandók. Elévülés, illetve az utalvány hatályának megszűnése. 27. §. Minden utalványozott összeg, mely egy év leforgása alatt a pénztárnál föl nem vétetett, a pénzkezelő hivatal által újabb rendelet nélkül ki nem fizethető. Az elévülési határidő egyszer s mindenkorra szóló utalványoknál azon naptól számíttatik, melyen az utalvány kelt; az állandóknál ellenben azon naptól, melyen a föl nem vett részlet esedékes volt. Utalványrendeletek és végzések megőrzése. 28. § Az utalványok és végzések elhelyezése és megőrzése az ellenőr teendői közé tartozik; az köteles azokat a számfejtő-könyvben történt előírás után — ha oly természetűek - mindaddig, míg azok a teljesített fizetés alkalmával a megfelelő naplóhoz nem csatoltatnak, zár alatt tartani. Az ellenőr föladatai közé tartozik az elévült utalványokat s kiutaló végzéseket rövid jelentés kíséretében az utalványozó hatóságnak fölterjeszteni; úgyszintén a föl nem vett állandó illetményekről azok megszűntetése végett jelentést tenni. Pénzkezelés. Miből áll a pénzkezelés és ki által teljesítendő ? 29. §. A m. kir. szabadalmi állampénztár pénzkezelése áll: a 2. §-ban megjelölt vagy kapcsolatos czimen befolyó érez- vagy papírpénzek, okmányok, értékpapírok és egyéb értéktárgyaknak átvételéből, megőrzéséből, elszámolásából s ugyanoly természetű kiadások, vagy egyéb, az erre hivatott hatóságok által utalványozott fizetések teljesítéséből, elnaplózásából és a fölösleges pénzeknek elszállításából. A pénzkezelésre a pénztáros van hivatva. Az ellenőr a postáról érkezett küldeményekről egy jegyzéket köteles vezetni, melyben a vevény postaszáma, a küldemény föladási helye, a beküldő fél neve, az összeg beiktatandó s elszámolás után a bevételi tétel bejegyzendő. A pénzszekrénybe elhelyezett pénzek s egyéb értéktárgyak közé olyanokat keverni, melyek nem hivatalos műveletek alapján tétettek be és szabályszerűen nem számoltattak el, a legszigorúbban tiltatik. Rongált érczpénzzel való elbánás. A rongált, nagyon kopott, megvagdalt vagy átlyukasztott s így nem teljes súlyú érezpénzek fizetés gyanánt el ne fogadtassanak, hanem azok előforduló esetben ollóval vagy szétvágás által,vagy más módon eltorzítva a forgalomra alkalmatlanokká tétessenek, mely esetben a félnek oly megjegy; zéssel adandók vissza, hogy ezek beváltása ; végett a legközelebbi fémbeváltó hivatalhoz forduljon. A rongált állam- vagy bankjegyekkel való elbánás. Az állam- vagy bankjegyek közül a föl nem ismerésig kopottak, hibásak, vagy épen hamisítottak fizetés gyanánt el ne fogadtassanak, megjegyeztetvén, hogy az elszakadt s összeragasztott állami- vagy bankjegyek csak az esetben fogadhatók el teljes névértékben, ha a felragasztott papír, vagy egyéb anyag átlátszósága mellett vagy átláthatatlansága esetében a fölragasztott papír vagy anyag óvatos eltávolítása után biztosan meggyőződhetni, hogy a kérdéses jegyek minden részökben teljesek, valódiak s hogy azokból nem hiányzanak oly részek, melyeknek hiánya folytán a sérült jegyek megtérítése a fönnálló szabályok értelmében csak részben történhetik.
