Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 88 10. A kartellügy törvényhozási szabályozásának kérdése hazánkban. Közgazdasági problémák iránt nem valami nagy érdeklődést tanúsító közvéleményünk egészen a legújabb időkig nem igen foglalkozott á kartellek ügyével s egyes parlamenti felszólalásokat nem tekintve, az ügy törvényhozási szabályozásának eszméje némi alakot csak br. Dániel Ernő volt kereskedelemügyi miniszternek 1897. julius 12-én 39,149. sz. a. a kereskedelmi és iparkamarákhoz és néhány más szaktestülethez intézett leiratával öltött. E leirat, mely nyilván összefüggésben van az egy hónappal elébb az osztrák képviselőházban előterjesztett karlelljavaslattal, utalt a vállalkozók egyesüléseinek mind nagyobb terjeszkedésére, s felhivta a szaktestületeket arra, hogy nyilatkozzanak a kartellek észlelt hatásáról's arról, hogy kívánatosnak tartják-e azok törvényhozási szabályozását? A leirat öt pontban összefoglalt kérdéseiből kitűnik az is, hogy a miniszter előtt az osztrák javaslat lebegett, mert a 3—5. pont egyenesen az osztrák kartelljavaslat legfőbb pontjait veti fel kérdés gyanánt. A kérdések egyébiránt a következők: 1. Tapasztalatilag mily hatással jártak nálunk már ez idő szerint is a szóbanforgó kartellek? 2. Szükségesnek mutatkozik-e az ügynek törvényhozási szabályozása ? 3. Kimondassék-e egy esetleg alkotandó törvényben, hogy minden ily czélu egyesülés összes részletintézkedéseivel az e czélra kijelelendő hatóságnak bejelentendő. 4. Jogában álljon e a hatóságnak a megállapodás részleteit vizsgálat tárgyává tenni s ennek eredményéhez képest a karteliegyezmény végrehajtását megtiltani ? 5. Czélszerü volna-e, ha a hatóságot eljárásában egy szaktanács támogatná, s mely közgazdasági faktorok képviselőiből alakuljon ez a szaktanács ? E kérdésekre a felhívott szaktestületek nagyon különböző terjedelmű és alaposságú válaszaikban nem nyilatkoztak egyöntetűen. A törvényhozási szabalyozás mellett voltak és a feltett kérdésekre igenlő választ adtak az aradi,1

) brassói,2

) győri,3

) fiumei,4

) miskolczi,5

) nagyváradi,®) pozsonyi,7

) í) 1897. november 29. tartóit üléséből 3665/1897. sz. a. (Keresk. min. 75,821/97. sz.) 2) 1898. január 25. tartott közgyűléséből 2565/97. sz. a. (Keresk. min. 38,513/98. sz.) 3) 1897. okt. 20-án 2803/97. sz. a. kelt felterjesztésével. (Beérkezett a keresk. min. 67,361/97. sz. a.) 4) 1897. szeptember 4-én 4218. sz. a. kelt felterjesztésével. (Keresk. min. 60,373/97. sz. a.) •"') 1898. május 10-én 753/1898. sz. a. kelt felterjesztésében. (Keresk. min. 33,216/98. sz. a.) e) 1897. szeptember 29-én 4476/97. sz. a. kelt felterjesztésében(Keresk. min. 63,799. sz. a.) ') 1897. május 31-én tartott üléséből 1394/97. sz. a. (Keresk. min. 42,712/97.) E felterjesztés még a körirat előtt kelt, egy ezukorkereskedőnek a ezukorkartell ellen intézett panaszos beadványa adott okot a kamarának, hogy ülésében — ép egy nappal az osztrák javaslat benyújtása előtt, az állami beavatkozás mellett foglaljon állást. szegedi,1

) s a mennyire magánértesülésemből tudom, a kassai, s végül a temesvári2

) kereskedelmi és iparkamarák, továbbá a magyar kereskedelmi csarnok3

) és — bár felhívást nem kapott, egészen saját kezdeményezéséből nyilatkozva, törvényhozási beavatkozást kér az „Országos magyar gazdasági egyesület".4

) Egyelőre még nem tartotta szabályozandónak a kartellek ügyét, de mégis kívánatosnak jelezte, hogy az a vámterület egysége tartamára a monarchia két államában egyöntetűen rendeztessék, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara.5

) Ez idö szerint még nem tartja szükségesnek a kartellek törvényhozási szabályozását a soproni kereskedelmi és ipari kamara sem, s kijelenti, hogy még abban az esetben is, ha ily szabályozás történnék, annak csak az osztrák javaslat mintája szerint, néhány fő fogyasztási czikkre kellene kiterjednie, továbbá csak beigazolt visszaélések esetén volna megengedhető a kartell-egyezmény végrehajtásának betiltása, az előleges vizsgálat pedig elejtendő lenne.0

) Határozottan ellenez minden szabályozást a beszterczebányai,7

) a debreczeni,8

) a pécsi,9

) és — last but not the least — a budapesti kereskedelmi és iparkamara, a mely utóbbi a miniszteri leirat tárgyalására az elnökség által összehívandó szakbizottságot küldött ki s annak nyomtatásban sokszorosított jelentését az 1897. évi deczemberi ülésén egész terjedelmében magáévá tette.10

) Ugyanezen állásponton van a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara is, azzal a különbséggel, hogy törvény alkotását kívánja a munkabérek mesterséges leszállítására irányuló kartellek ellen.1

1

) Ugyancsak határozottan tagadólag válaszol a feltett kérdésekre az Országos iparegyesület1

2

), mely a budapesti kereskedelmi és iparkamarához hasonlóan szakelőadók állal ') 1897. r.ovemb?r 22-én tartott teljes ülésből, 5775/97. sz. a. (Keresk. min. 75,195/97. sz.) 2) 1897. szeptember 13-án tartott közös ülésből, 5810/97. sz. a. (Keresk. min. 70,942/97. sz.) 8) Kelet és szám nélkül. (Kereskedelemügyi min. iktató száma 1010/98. sz. a.) 4) 1897: deczember 12-én kelt 3589. sz. a. (Keresk. min. 79,467/97. sz. a.) •'') 1897. deczember 15-én 5822. sz. a. kelt felterjesztésében. (Keresked. min. 88,991/97. sz. a.) E felterjesztéshez mellékletül csatolta a kamara Weiss Mór beltag ugyanazon keletű javaslatát, mely széles látókörrel tárgyalja az ügyet s abban csúcsosodik ki, hogy a kormányt törvénynyel fel kellene hatalmazni arra, hogy minden monopolos túlkapás esetén a monopol tárgyának maximális árát megszabhassa. 6) 1897. szeptember 9. tartott rendes közös üléséből 4399. sz. a. (Keresk. min. 60,878/97. sz. a.) 1897. október 16 án tartott közös ülésből, 4654/97. sz. a. (Keresk. min. 67,255/97. sz. a.) 8) 1898. január 29-én kelt 4083/97. sz. felterjesztésével. (Keresk. min. 7595/98. sz. a.) ») 1897. október 20. kelt 2109/97. sz. fe'terjesztésével. (Keresk. min 67,545/97. sz. a.) 10

) 1898. január 4. kelt 19,411/1897. sz. felterjesztésével. (Keresk. min. 1057/98. sz. a ) u) 1837. november 3. kelt 2871/97. sz. felterjesztésével. (Keresk. min. 70,866/97. sz. a.) 12

) Az igazgatóságnak 1898. január 14-én 114/898. sz. a. kelt felterjesztése. (Kereskedelemügyi minisztériumi ikt. sz. 6443/98. sz.)