Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

irányuló kikötéseknek nem minősíthetők." Ez ítélet csak ugy érthető, hogy az érvényesnek elismert szerződés nem drágította meg, még közvetve sem, a kérdéses czikkeket, mert, ha ezt tette volna, ha a szabad versenyt korlátolta volna: semmis lett volna. A kartell mindig a szabad verseny korlátolására irányul s igy mindig a bíróság által megbélyegzett. érvénytelen szerződések közé tartozik. Ugyanily általánosságban van tartva egy legeslegújabb ügy megítélése.:

) A szegedi kir. Ítélőtábla2

) kimondta, hogy a per alapjául szolgáló szerződésnek az a tartalma, mely szerint felperes arra vonatkozóan vállalt kötelezettséget, hogy ő a sör árára nézve nem fog versenyezni, mint a fogyasztóközönség érdekeit biztosító szabad verseny kizárására irányuló kötelezés nem bir hatálylyal. A Curia már most helybenhagyó ítéletében3) ellenmond a Táblának, mert kijelenti, hogy a kikötés, mely szerint felperes kötelezettsé get vállalt arra, hogy ő az alperessel a sör árára nézve nem fog versenyezni, nem vehető olyannak, mely a fogyasztó közönség érdekeit biztosító szabad verseny kizárására irányul, mert az csak a szerződő felek egymásközti viszonyát szabályozza. Ez a szintén nem túlságosan világos okadatolás arra enged — a contrario — következtetni, hogy a Curia oll, a hol a „közönség érdekeit biztositó szabad verseny kizárására irányuló szerződést" látna, azt érvénytelennek tekintené. Ebből tehát azt következtethetjük, hogy minden kartell, mely közvetve vagy közvetlenül az árak emelésére irányul s nem pl. csak a munkabér változatlanságát akarja fentartani vagy a nyersanyag árát, a közvetítők diját leszorítani: bíróságaink nézete szerint érvénytelen. Hogy egyébiránt bíróságaink mily féltékenyen őrködnek a szabad verseny fentartására, annak feltűnő példája egy régebbi elvi jelentőségű Ítélet,4

) mely érvénytelennek mondott ki egy szerződést, a melyben alperes arra' kötelezte magát, hogy Soroksáron 5 éven belül borbély-fodrász üzletet nem fog nyitni. És pedig azzal az indokolással, hogy e szerződés alperes munkásságát és a szabad versenyt korlátozó, a közönség érdekeivel ellenkező. Ezt az álláspontot, mely tuhnerev s a német bíróságok fent tárgyalt felfogásával is ellenkező, ujabban ismételt Ítéletekben elhagyták felsőbíróságaink és kimondják, hogy oly szerződés, mely szerint a felek egymással szemben versenyvállalatot bizonyos meghatározott ideig és meghatározott területen nem folytatnak, törvénybe vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik s a kikötött kötbért is megítélik.5

) ') Ld. a „Magyar Pénzügy" Kormos A. által szerkesztett hetilap 1000. április 5. számát. 2) 1808. deczember 5-én 34. sz. a. 3) 1900. február 15. az 1899. évi 1505. V. sz. a. 4) Márkus : Felsőbíróságaink elvi határozatai. VII. köt. 1234Q. sz. A budapesti tábla Ítélete 1893. május 5., a Curiáó 1894. október 18. kelt. r') Márkus : Felsőbíróságaink elvi határozatai. X. kötet. 16145. és 16146. sz. a 48. és 49. lapon. Utóbbi helyen hivatkozott Curiai Ítélet (1899. máj. 23. I. G. 123.) egyenesen kimondja, hogy oly szerződés alapján, midőn valamely fel kötbér kikötése mellett kötelezte magát, hogy bizonyos versenyüzletet nem nyit bizonyos ideig, a Curia által a kötbér már több izben megítéltetett. Ellenben a kartell azon nemét, mely árlejtések eredményének csökkentésére irányul, még magánjogi érvényében is megtámadja felsőbíróságaink egy Ítélkezése, mely egy építkezési pályázat alkalmából a tett ajánlat visszavonása miatt keletkezett s turpis causának minősiti az árlejtések eredményessége ellen irányuló szerződéseket.') Nem kartellügyi irányzatú ugyan, de ez alakulatokat is közelről érdekli felsőbíróságainknak az az állandó gyakorlata,2

) hogy közpolgári ügyekben a kötbért, ha az ahhoz az érdekhez mérten, melynek biztosítására szolgál, tulmagas, mérsékli, leszállítja. Minthogy ép a kartellek rendes politikája az, igen magas kötbér kikötésével tenni lehetetlenné a szerződésszegést/ e birói gyakorlatunk zavarhatja őket törekvéseikben. Igaz, hogy gyakorlatilag csak azon esetekben érvényesül e korlát, mikor a biróság a kartellt semmisnek nem tekinti s az ügy polgári — nem kereskedelmi — eljárás alá tartozik. A birói gyakorlatunkról eddig mondottak természetesen csak annyiban érintik a kartelleket, a mennyiben azok tényleg a rendes bíróságok iudiciuma alá kerülnek. Ámde a kartellek, legalább a jobban szervezettek, rendesen választott biróság elé viszik ügyeiket. Perrendtartásunk, nevezetesen az 1868. évi LIV. t.-cz. 495 §. s. k. szakaszai ez eljárást a legtágabb határok közt megengedik s csak a bíróságnak irásbanvaló kikötését kívánják meg. S mivel ugyanezen törvényczikk 509. §-a kimondja, hogy a választott biróság határozatai ellen felebbezésnek és perújításnak helye nincs, mig az 1881. évi uj perrendtartás, a L1X. t.-cz. 77. §-a szerint pedig a felebbezés csak alaki sérelmek eseteire van szorítva: kartelljeink e czimén csakugyan kivonhatják magukat rendes bíróságaink reájuk nézve kedvezőtlen megítélése alul. A végrehajtás során, az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §. e) pontja szerint a rendes bíróságok a választott bíróságok határozatait, illetve az előttök kötött egyezségeket végrehajtható okiratoknak kötelesek tekinteni s igy a jogalkalmazás helyességét vagy helytelenségét keresni nincs módjukban : ily czimén a végrehajtás során kifogást emelni nem lehet. Jogrendünk tehát a kartellek dolgában csakugyan sajátos helyzetben van. A kartellek egész sora működik és virágzik többé-kevésbé nyilvánosak, holott bíróságaink azokat „turpis cansa-n" alapuló, a közönség károsítására irányuló szerződéseknek tekintik. Éles, egy modern jogállamhoz sehogy sem illő ellentét van tehát az élet és a jogtudomány között, mely utóbbi minden árfelemelésre irányuló kartellt közveszélynek lát, de utolérni úgyszólván egyet sem tud. Jogunkat sablonizáló álláspontja teljesen tehetetlenné teszi a kartellek modern alakjaival szemben, s kiszolgáltatja ezeknek a közérdeket. J) Ugyanott á 16148. sz. a. a kassai kir. tábla s a Curia helybenhagyó Ítélete, utóbbi 1898. nov. 22895. sz. a. 2) Ugyanott a 16108. sz. a., a hol is a Curia 1899. január 18-án G. 486/98. sz. a. hozott Ítéletében hivatkozik két előző ítéletére is.