Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

84 a vállalkozói egyesülések büntethetősége. Ám a Cammon law erkölcsbe, illetve közérdekbe ütközőnek tartja és a „conspiracy" fogalma alá vonja azokat az egyesüléseket, a melyek czélja a verseny teljes kizárása. Még 1888-ban kijelentette az akkori igazságügyminiszter, Erle, hogy a kereskedelemnek minden jogtalan megszorítása a „conspiracy" cselekményét alkotja s a Court of Queen's Bench egy perben, melynek tárgya hajótulajdonosok kartellje volt, kinyilatkoztatta, hogy ha bebizonyittatik, hogy ilynemű megegyezések czélja nem az, tisztességes védelemben részesíteni a résztvevőket, hanem rendszeresen tönkretenni minden versenyt, ez oly jogsértés, mely a törvény alá esik.*) Az angol bíróságok tehát esetről esetre döntik el, hogy valamely kartell a törvénybe ütközik-e vagy sem. De, mivel oly szervezkedés, mely bebizonyithatóan minden versenyt megakadályozni törekszik, nem igen akad: az angol jog védelme, mint az Amerikában is bebizonyult, felettébb erőtelen.-) Egyébiránt, mint az I. részben említettem, Angliában az irányzat az, nem kartellek, hanem valóságos egyesülések utján emelni érvényre a nagytöke mindenható uralmát. A magánmonopol ellen pedig a conspiracy, mely fogalmilag több személy együttműködését feltételezi, nem hozható fel. Be'giumban, hol a franczia büntetötörvénvkönyv egészen 1866-ig érvényben levén, annak 419. §-a is alkalmazást nyert, az uj — 1866. évi — belga büntetőtörvénykönyv a coalition bűncselekményét már nem tartalmazza. E mellőzés kifejezetten történt, utalással arra, hogy a szabad verseny úgyis tönkreteszi a mesterséges árfelszöktetésre irányuló megegyezéseket s hogy a társulási szabadságot nem szabad érinteni. E nézetek már 1866-ban sem találtak ugyan teljes elismerésre: de kétségtelen, hogy az akkori tapasztalatok még nem indokolták a karlellellenes jogszabályokat. A Code pénal belge 311. §-a tehát mai alakjában a franczia törvénykönyv 419. §-át követi ugyan, de a .,coalition" kihagyásával. Megemlíthető, hogy egy 1873. évi május 18-án hozott törvény a társaságok értékpapírjainak árfolyamára befolyást gyakorló pénzügyi kartelleket büntetéssel sújtja.3) Olaszországban az uj büntetőtörvénykönyv, egyike a legmodernebb alkotásoknak e téren, két szakaszában is szóll ugyan az árak illetéktelen befolyásolásáról, büntetendő cselekménynyé minősítve azokat, de nézetem szerint azok egyikét sem lehet a kartellekre avagy a magánmonopolra alkalmazni. A közbizalom elleni bűncselekmények4

) csoportjának 5. fejezetében, mely a kereskedelemben, iparban és árveréseknél elkövetett csalásokról szól, a 293. büntetni 1) Idczi Babled: Les syudicats de producteurs el dóteuteurs de marchandises au double poiut de vue économique et pénal. Paris. 1893. 194. I. 2) Így az idézett helyen Babled felhoz egy esetet, a melynél a hajósok syndieatusa 5%-os engedményt nyújtott azoknak, kik kizárólag az ő hajóit használják, s a bíróságok ebben nem láttak „conspiracy"-t. 3) Babled: Les syndicats de produeteurs et ditenteurs etc. 188. 1. *) „Titolo VI. dei delitti contro la fede pubblica." rendeli áruk és értékpapírok árának emelését vagy csökkentését, ha azt valaki csalárd eszközökkelJ

) éri el. A szakasz egész általánosságban szól ugyan a csalárd eszközökről, de egyszerű árszabályozó összebeszélést ezek közé sorozni, nézetem szerint, nem lehet. A csalárdság ugyanis megtévesztést, hamis látszat felköltését jelenti: ám a kartell szabhat ugyan kizsákmányoló árakat, de ezt nyíltan teszi, még akkor is, ha a megállapodás titkos. Hogy a kartellek ide nem tartoznak, azt abból is lehet következtetni, hogy a törvényhozó az összebeszéléseket, egyesüléseket nem említi, holott azok fontossága nagyon is indokolja azt. Az 1889. junius 30-án szentesitett olasz büntetőtörvénykönyvre nem mondhatjuk azt, a mit a század első három negyedében keletkezett jogszabályokról el lehet mondani, hogy nem ismerték a kartelleket, tehát nem is szabályozhatták őket egyenesen. Hozzájárul ehhez az, hogy a franczia Code pénal 419. §., mely e szakaszszal tárgyra nézve egyez,2) bizonynyal nem kerülte ki az olasz codificatorok figyelmét; ha tehát annak a coalitiokra vonatkozó rendelkezéseit nem vették fel: ezt szándékosan tették, épugy, mint tette volt az 1866. évi belga törvénykönyv. De nem éri a kartelleket a 326. §. sem, mely az egészségügy és közélelmezési ügy ellen elkövetett cselekmények fejezetében3

) foglal helyet és büntetni rendeli azt, a ki hamis jelentések vagy más csalárd eszközökkel hiányt vagy drágulást idéz elő a tápszereknél.4

) E cselekmény, melynek büntetése szigorúbb a 293. §-ban foglalténál, eszközeit tekintve azzal teljesen megegyez, a consilium fraudis teljesen ugyanaz s igy annak a karakterekre való alkalmazásáról is a fent mondottak érvényesek. 5

1 Természetesen nincs kizárva, hogy a kartell vezetősége vagy annak bármely tagja a jelzett két szakasz alapján büntettessék, ha csalárd eszközöket használ az árak fokozására, tehát pl. azt állítja, hogy termelését jobban apasztotta, mintsem a valóságnak megfelel, vagy színlelt ügyleteket köt tuljnagas árakon s jgy tovább. A döntő kérdés csak az, hogy a versenykorlátoló szerződés, mint ilyen, büntethető-e vagy sem? Erre tagadólag kell felelnem a btkv. 2J3. és 326. §-ai alapján. ') „Chiunque, col diffendere falsé notizie o con altri mez'.i fraudo'enti, produce sul pubblico mercato o nelle borsé di comiuercio un auinento o una diminuzione nei prezzi di salarii, derrate, mcrce o litoli negoziabili etc." . 2) Ld. ennek szövegét a 15. lapon. E szakaszban is benn van a „moyens frauduleux quelconques", mi teljesen egyez az olasz „altri mezzi fraudolenti" kitétellel. 3) Titolo VII. dei delitti conlro l'incolumitá pubblica. Capo 111. dei delitti contro la sanitá ed alimentazione pubblica. 4) „Chiunque, con falsé notizie o altri mezzi fraudolenti, produce la deficienza o il rincaro di so.stenze alimentari, etc." ö) Babled id. munkája 191. I. oly értelmet tulajdonit e szakaszoknak, mintha azokat minden üzérkedésre és fogásra (spéculation, manoeuvres) alkalmazni lehetne: ez nyilván felületes értelmezés. Menzel a Schriften des Vereins für Socialpolitik LXI. köt. 43. 1. csak a 320. g-t emliti, „Machinationen'' kitételt használja, mi azonban nem szabatos.