Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

_ 80 — gyakorolt nyomásnak — azok teljes vagy részleges elbocsátását — veszi tekintetbe, a mennyiben ez megállapodásból folyólag s kifejezetten a munkabér csökkentése stb. érdekében és czélzatával történik. IIa tehát megállapodást nem lehet kimutatni vagy a munkaadók más uton, pl. a munkamódozatok változtatásával rontják a munkás helyzetét: a javaslat ez ellen nem tartalmaz segédeszközt. Ha munkások strikeolnak — s ezt könnyű készakarva előidézni : a vállalkozókra szabad a vásár, bármely feltételeket szabjanak is, reájuk a szakasz nem alkalmazható. Megállapodhatnak az iránt is, hogy mihelyt egy gyárban kiüt a strike, valamennyi gyár beszünteti a munkát. S aztán szabad minden oly megegyezés, mely megakadályozni van hivatva a munkabér emelkedéséi, a munkafeltételek javítását, pl. a munkaidő leszállítását. A kartell az ő félelmes hatalmával tehát útját állhatja a munkások felfelé irányuló törekvéseinek, bármily jogosultak legyenek is azok általában s adott esetben. Ilogy a javaslat teljesen elmulasztja a kedvező alkalmat, a kartellek szabályozása alkalmával a munkások részére bizonyos positiv előnyöket kieszközölni, nekik a vállalkozók biztosított helyzete mellett azoktól méltán elvárható részesülést biztosítani, a munkásvédelmet fokozni s igy tovább: azt az előzmények után nem szükséges kiemelni. Az osztrák javaslat egyetlen erős oldala a kartellek viszonyainak feltárása, a kartellpublicitás a szó legjobb értelmében. A javaslat megadja a módot az államnak arra, hogy tisztán lásson s a közvéleményt is tájékoztassa a kartellek viszonyairól. Nem szükség mondanom, hogy ez az alapgondolat helyeslésre és pedig osztatlan helyeslésre talált a szakirodalomban. S ha tekintetbe veszszük, mennyi minden eszköz áll a modern állam kormányának rendelkezésére, hogy a nagytőkével szemben befolyását a felismert közérdek javára érvényesítse: el kell ismernünk, hogy az osztrákjavaslat a miniszternek adott absolut hatalom lenyesése ulán is érhetett volna el eredményeket a kartellekkel járó veszélyek elhárítására.2) 7. §. Az Egyesült-Államok törvényhozása. Az Egyesült-Államok, mint egykori angol gyarmat, az elszakadásig az angol joggal éltek s az angol common law, a mint azt a függetlenségi harcz kiütésekor volt, ma is anyajoga a nagy köztársaságnak.1) A régi angol tilalmak a ') Az osztrák kartolljavaslat irodalmából legyen elég felhozni a következőket: Landcsberger .1. dr.: „Der österreichische Kartellgesetzentwurf" a Griinhut-fóle Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart XXIV. kötete 35. s. k. lapjain. Loen K. dr. a Sociale Praxis VI. évf. 37. sz. Wittelshöfer 0. „Der österreichische Kartellgesetzentwurf" a Braun-féle Archiv für sociale Gesetzgebung und Statistik XIII. k. 1—2.. füz. 122. s. k. i. Tárgyalja azt még Pohle „Die Karlolle der gewerblichen Unternehmer", Leipzig 1898. megjelent tanulmányában és pedig a 131 —145. lapon. Ismételten foglalkozik e javaslat egyes rendelkezéseivel Schäffle: „Zum Kartollwesen und Kartellpolitik" czimü nagy értekezésében a Zeitschrift für die gesanunte Staalswissenschaft 54. évf. 3. és 4. füzetéhen. 2) Van olyan jogásziskola is, mely azt tartja, hogy az angol bíróságok Ítéletei irányadók Amerikára is. forgalom korlátolásáraJ

) a jogászok, nevezetesen a bíróságok egy részének felfogása szerint is még érvényben vannak. A kereskedői társaságok — corporations — joga kifejlett ugyan, de legtöbb államban a charter-rel biró társaságon kivül mást nem is ismer el a jog, másnemű egyesülések jogi személyszerü léttel nem bírnak. A bíróságok, főleg az alsó fokon, egész sorát az ítéleteknek hozták, melyekben a ringek és kartellek semmiseknek mondattak ki.") Megtörtént, hogy e szervezetek egyes tagjaik ellen indítottak pert vagy kívülálló akarta rajtok követelését behajtani, de a törvénytelen jogalapból a bíróságok semmi jogi következményt nem engodtek levonni s a feleket keresetükkel elutasították. Megtörtént, hogy érdekeikben sértett üzletemberek indítottak pert e társulások ellen s a biróság kimondotta azok törvénytelenségét, sőt néha büntetéssel fenyegette őket, ha fel nem oszlanak. Sőt hivatalból is üldözték őket itt-ott, az atlorney generál a közérdek nevében kérte és elérte a felbontás kimondását. A vállalkozói egyesülések törvényhozási szabályozására a lökést az Egyesült-Államokban a vasutak adták. A fojtogató verseny és folytonos válság végeredménye az amerikai vasutrendszer monopolos szervezése lön: egyes vasuttulajdonosok kartellre léptek és zsarnokilag uralkodtak egész nagy vidékek kereskedelme és ipara felett. Tehették ezt, mert tetszés szerint szabták meg a viteldijakat, kedvezményeket osztogattak egyes nagy vállalkozóknak s ezáltal tönkrelelték a többieket. Mikor már a közvélemény nem birla tovább tűrni a nagyhatalmasságok gazdasági és politikai igáját: 1887-ben a eongresFzus létrehozta az interstate-commerce-acl-ot, mely véget akart vetni a vasutak tulmagas viteldijainak és igazságtalan differenlial-tarifáinak (injust diseriminations) s egyúttal eltiltotta a versenyző vonalak oly megállapodásait, a melyek a nyereség bizonyos arányban való megosztására vonatkoznak.3

) S mivel különben is a vasutak ügye szorosan össze volt forrva a trustokkal, mely utóbbiak sikereiket egyenesen a részükre létesített kedvezményes tarifáknak köszönhették : a kartellkérdés a szó amerikai értelmében egész nagyságában fel volt vetve. Egyidejűleg foglalkozott azzal a congressus, továbbá New-York állam és a canadai parlament egy-egy bizottsága. Ez enquöte-ek teljes nagyságában feltárták a veszélyt, mely a vállalkozók monopolra irányuló szervezkedésében ugy a kívülálló, a megsemmisítésre ilélt vállalkozókra, mint a nagy fogyasztó közönségre nézve rejlik. Egyúttal azonban tisztázták e szervezkedések jogi jellegét s igy a trust specialitását is. A Rockefeller, illetőleg ügyvédének, Doddnak e genialis ') Ld. fent a 3. lapon. 2) Idézve Cook W. W. által, a „Treatise on stock, stockholders and g.-neral corporation law" czimü. Chicagóban 1884. megjelent könyvében. Ld. Ii. Levy von Halle értekezését „Industrielle Unternehmerverbände in den Vereinigten Staaten." Sehr, des Vereins für Sozialpolitik, lid. LX. 15. 1. 3) E törvény hatása nem volt kielégítő, egyrészt a vasutak nagy tényleges hatalma, másrészt a bíróságok aggályai törvény alkalmazása körül, meghán tották annak sikerét. Jigyes bíróságok alkotmányellenesnek nyilvánították a törvényt.