Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

65 egy cselekmény, melyet csak többen együttesen követhetnek el s ez az, mely a kartellekre vonatkozik. A szövegben ki­emelt rész ugyanis büntetni rendeli „egy és ugyanazon áru vagy élelmiszer fö birtoklóinak egyesülését, a mely arra irányul, hogy vagy egyáltalán ne adjanak el, vagy csak bizonyos áron adjanak el"; természetesen abban az eset­ben, ha szervezkedésnek meg van a szakasz következő részében valamennyi cselekményre nézve közösül kijelelt hatása, mely abban áll: „a szabad verseny által különben létrehozandott árnál magasabbat vagy alacsonyabbat éini el". A „coalitio" vétségéhez tehát, melyet a C. p. 419. §-a körülír, következő tényálladék tartozik. Először is: valamely áru fő birtoklóinak kell a szervezkedésben részt venni. A „principaux détenteurs* kitétel természetesen felette rugal­mas, viszonylagos valami, mely sok kételyt vet fel. Hogy a „détenteur" nem csak a kereskedőre, hanem a termelőre, tehát pl. a nagyiparosra is vonatkozik, az kétségtelen; a termelő az első birtokosa a terméknek s mint ilyet, nem lehet kizárni a birtoklók köréből. A franczia iudicatura e tekintetben teljesen összhangzó. A mi a „principaux" jelzőt illeti, annyi bizonyos, hogy kis vállalkozók, kis iparosok az alá nem vonhatók: a törvény egyenesen az erősekre gon­dol, azok ellenében védi a nagy közönséget és a gyengé­ket. Hogy azonban a „coalitio" fogalmát nem rontja le, ha a nagy vállalkozók oldalán kis emberek is részt vesznek abban, az természetes. A határt már most, a hol a nagy­vállalkozó kezdődik, elvileg megállapítani bajos : itt a iudi­catura van hivatva dönteni. A bűncselekmény fogalmának egyik eleméből, a mely az árak tényleges befolyásolását kivánja meg, annyi következik, hogy az ilyesmire nem képes elemek nem követhetik el a bűncselekményt. Hogy viszont egy birtokos, termelő vagy kereskedő, ha még oly nagy hatal­mat képviselne is az árak megszabása tekintetében, nem követheti el a „coalition" vétségét, azt nem szükség emliteni. Több természeti vagy jogi személy kell a „coalition" fogal­mához ; de már a kartellek és trustök mai legmesszebbmenő kiképződése mellett igenis gyakorlati kérdéssé válhat, hogy egy egylet vagy kereskedelmi társaság mezébe öltözött vállalkozó­csoport egy személy-e vagy több? Az 1884. évi syndicatus­törvény1 ) Francziaországban kifejezetten megengedi a munká­sok és munkaadók szakszerű szervezkedését s bizonyos irányban jogi személyekké teszi azokat. Ám a büntető tör­vénykönyv 419 §-ának egész jelentősége alá volna ásva, ha a vállalkozóknak csak egy „syndicat professionnel-t" kellene létesíteni s e czég alatt tetszés szerint monopolisál­hatnák a piaczot azon ezimen, hogy nem több személy össze­beszéléséről, hanem egy jogi személy cselekedetéről van szó, mely nem eshetik a „coalition« fogalma alá. E vélemény tényleg felmerült2 ) de nem tartható. A syndicats profession­nels nem kereskedelmi társaságok, s ha üzleti megállapodá­sokat létesitenek, akkor ezek nem mint egy személy akarat­nyilvánítása, hanem mint több személy — a tagok össze­!) Az 1884. évi márczius 21. és május 25. törvények. 2) Tárgyalva Babled id, munkája 172. s köv. lapjain, ségének összebeszélése, szerződése igenis a coalition fogalma alá eshetik. -1 ) A törvény szövegéből különben nézetem szerint azt kell következtetni, hogy az áru nagy-termelőinek vagy a nagykereskedőknek egy kereskedelmi társasággá, pl. részvény­társasággá való egyesülése is büntetés alá esik, ha az illetők már az egyesülés előtt birtokában voltak a kérdéses árunak; ellenben, ha csak az egyesülés után szerezték azt meg (bele­értve az utóbb való termelést is) e fogalom alá nem tartoz­nak, mert nem tekinthetők ugy, mint „réunion des principaux détenteurs". Másodszor : a szervezkedésnek hatásakép kell, hogy az árnak mesterséges megváltozása álljon be. Csakis az a „coalition" büntethető, a mely tényleg eltéritette az árakat attól a színvonaltól, a melyet a szabad verseny magával hozott volna. Hogy az eltérés fel vagy lefelé irányul, az nem határoz. Igaz ugyan, hogy a fogyasztókat közvetlenül csak az áremelések károsítják meg, de a törvény határozottan kiterjeszti a tényállást az árcsökkentésre is. S hogy, legalább közvetve, ez is sújthatja a fogyasztókat, azt a kartellek tör­ténete eléggé igazolja. A kartell egyik mindennapi fegyvere alkalmatlan outsiderek eltávolítására ép az, leszállítani az árakat, legalább rövid időre, oly alacsony színvonalra, mely mellett versenytársaik nem birnak megélni. A végeredmény természetesen az, hogy a kartell a verseny eltiprása után ismét emeli az árakat és pedig oly magasra, hogy az ideig­lenes olcsóságért is kárpótlást szerezzen. A Code pénal tehát a fogyasztók kárára a versenytársak ellen intézett támadást is megragadhatóvá teszi, a tisztességtelen versenynek e nemét utoléri. Hogy a „coalition" által előidézett ár különbözik-e a szabad verseny által létrehozott ártól, azt természetesen a birói bölcs belátásnak kell eldöntenie. A hol ily különbséget nem vett észre, a franczia biróság egészen helyesen fel­mentette a terhelteket a bűncselekmény vádja alul.2 ) Puszta kísérlet ily áreltolásra nem állapítja meg „coalition" fogal­mát, nem büntethető, mert a törvény a positiv behatást kivánja meg. Ellenben az, hogy az árváltozás valakinek tényleg kárt okozott, vagy nem, hogy az jelentékeny volt-e, hosszasan tartott-e vagy sem, a „coalition" tényálladékára teljesen közömbös. Nehezebb a harmadik kellék helyes értelmezése. A 419. § a „coalition" fogalmához megkívánja, hogy az „áru vissza­tartására vagy csak bizonyos áron való eladására irányuljon". Alapjában véve minden kartell és ring arra irányul, hogy csak kedvező, jó nyereséget hajtó árak mellett adjon el. Nem-Babled meggyőző érveléssel mutatja ki, hogy a törvényhozás a „syndicats professionnelles" megteremtésekor egészen más tevékeny­ségi kört jelel ki nekik, mint a mely a 419. §-ba ütközhetik s ugyancsak kifejti, hogy ez intézmények jogi személyi jellege nagyon is korlátolt. Műve 176. lapján két bírósági Ítéletre is hivatkozik annak bizonyságául, hogy a syndikátus őrve alatt való átlépése a 419. § rendelkezéseinek tényleg büntettetett. 2) Idézve Babled munkájában a 154, 1,

Next

/
Thumbnails
Contents