Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

64 elvüség, az általános emberi jogok tanaival is : de annak alapját, mindenkinek imponáló, mert kézzelfogható tényeken észlelhető indokolását az egyre növekedő verseny hatásában találjuk fel. Az emberek látták, hogy olcsóbbak az árak, ha a kereskedelem, az ipar szabadon mozog, mint ha az egyesnek vagy a testületeknek kizárólagos joga ezek üzése. Smith Ádám korszakalkotó müve tele van a monopol ártalmasságáriak inductiv bizonyítékaival s a monopoladományozás körül a parlament és az uralkodóház közt lefolyt küzdelmek mutatják, hogy a közvélemény ellene volt azoknak már Smith előtt is. A mint Anglia a XVIII. század második felében gyorsan fejlődő iparos és kereskedőországgá alakul át, megszűnik a monopol uralma s csak a kor parancsoló szavának enged III. György, mikor 1772-ben az árfokozó és speculáló kereskedelem megrendszabályozására vonatkozó statútumokat hatályon kivül helyezi. A czéhek a nagyipar előnyomulásával angol földön maguktól összeomlottak ; Francziaországban, hol Turgot bukása részben időelőtti szabad-ipart teremtő edictumának tulajdoníttatik, a forradalom szele fújta el azokat. Poroszországban a hires Stein-IIardenberg-féle törvényhozási programm felvette czéljai közé az ipar felszabadítását s az 1808. edictum megvalósította azt. Belgiumba, Olaszországba a francziák diadalmas fegyverei vitték be ez intézményt. Egyszóval tehát elmondhatjuk, hogy a XIX. század küszöbén a monopolok uralma véget ért s legalább Európa nyugati felében uralomra jutott a verseny jogi szabadságával annak minden jó következménye. 4. §. Francziaország a XIX, században. A franczia forradalom emberei nem elégedtek meg azzal, hogy eltörölték a létezett monopolt, hogy véget vetettek a czéheknek: tovább akartak menni, és örökre lehetetlenné tenni a testületi szervezkedést, a kollektiv monopol e természetes forrását. Jellemző e részben már az 1791. évi junius 14—17. decretum 1. szakasza1

), mely igy szól: „A franczia alkotmány egyik alaptétele levén az egy állású és foglalkozású polgárok mindennemű testületeinek megsemmisítése: tilos azokat bármely ürügy alalt és bármely alakban visszaállítani." Hogy a testületek alkotása ellen irányuló tilalom a gazdasági térre is tekintett, sőt, hogy ennek egyik kifejezett czélja a kartellszerü szervezkedés kizárása volt, következik a rendelkezés 4. szakaszából, mely hangzatos, erős forradalmi zamatu kifejezések kíséretében eltiltja az ármegállapitó egyezségeket. Szövege a következő :a

) „ Ha az egy ') „L'anéantissement de toutes espéces de corporations de citoyens du mérne état et profession étant l'une des bases fondamentales de la Constitution fran?aise, il est défendu de les rétablir de fait sous quelque prétexte et sous quelque forme que ce sóit". 2) „Si, contre les principes de la libertó et de la Constitution, des citoyens attachés aux inémes professions, arts et métiers prenaient des délibérations ou faisaient entre eux des Conventions tendant ä refuser de concert ou á n'accorder qu' á un prix déterminé le secours de Ieur induslries ou de leurs travaux, lesdites délibérations et Conventions sont déclarées inconstitutionnelles, attentatoires á la libertó et la déclaration des droits de l'homme, et de nul effet . . ." hivatáshoz, művészethez vagy mesterséghez tartozó polgárok a szabadság és az alkotmány elvei ellenére megállapodnak vagy egymásközt megegyeznek arra nézve, hogy egyértelmüleg visszatartják vagy csak meghatározott áron adják áruikat vagy munkájukat: enemü megállapodásaik és szerződéseik alkotmány-elleneseknek, a szabadságba s az emberi jogokba ütközőknek s érvényteleneknek nyilváníttatnak, a szerzők és felbujtók egyenként 500 font birságra s politikai joguk gyakorlásának egy évig terjedő felfüggesztésére itélendök". Akkora volt a mult tanulságain felépült ellenszenv a monopol ellen, hogy a mint Le-Chapelier jelentésében a javaslatot indokolja, a polgároknak minden testületi szervezkedésében veszélyt láttak a közérdekre s azt tartották, hogy minden egyes magánérdeke s a közérdek közt semmi közbeeső elemet nem szabad megtűrni: ilyen elem volna a testületi érdek. Minden érdektömörülés megakadályozása s e czélra a közgazdaság teljes atomizálása, az egyénig lemenő elaprózása volt a jelszó az individualismus e nagyszabású forradalmában. Nem tartozik ide azon drákói rendszabályok tárgyalása, a melyeket a forradalom emberei a megzavart gazdasági élet következményeiül fellépett ínség alkalmával 1793-ban a kereskedők vélt visszaélései ellen hoztak. Bár nagyon jellemző a gabonaárak maximumának megállapítása s az a kulcs, mely a nagykereskedőknek 5%-os, a kiskereskedőknek 10°/o-os hasznot kivánt nyújtani: az eg"ész kísérlet kudarcza, beleértve a közélelmezési bizottság (commission des subsistance) rossz gazdálkodását, feleslegessé teszi e radikalis reform méltatását. Az accaparement bűncselekményének uj törvénybeiktatása esak annyiban érdekel e helyen, mert e cselekmény s az ármegállapitó szervezkedés csakhamar egy kalap alá kerültek az 1810-ki Gode pénal 419. §-ában, mely e téren ma is érvényes jogszabály. E szakaszt, fontosságánál fogva, egész terjedelemben eredeti szövegében idézem: „Tous ceux qui par des faits faux ou calomnieux semés á dessein dans le public, par des surofíres faites au prix que demandaient les vendeurs eux-mémes, par réunion ou coalition entre les prineipaux détenteurs d'une mérne marchandise ou denrée, tendant a ne pas la vendre, ou a ne la vendre qu'a un certain prix. ou qui par des voies on moyens frauduleux quelconques auront opéré la hausse ou la baisse des prix des denrées ou marchandises ou des papiers et effets publics an dessus on au dessous des prix qu'aurait déterminés la concurrence naturelle et libre du commerce, seront punis d'un emprisonnement d'un mois au moins, d'un an au plus, et d'une amende de 500 fr. á 10.000 francs."1) E szakasz nyilván több bűncselekmény fogalmát tartalmazza. Vannak benne cselekmények, melyek elkövetéséhez elegendő egy személy csalárd viselkedése — és van benne ') A szakasz ezenkívül megengedte, hogy a tetteseket két évtől öt évig terjedő időre a „haute police" felügyelete alá helyezzék. E rendelkezést 1885-ben hozott törvény eltörölte s a tartózkodási hely szabályozásával helyettesítette.