Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'55 osztalékot éveken át nem adott, *) s csak az 1899. évben oszt ismét 6%-ot, miután ez évben 262-518 frt hasznot mutat ki, mi eleddig elő nem fordult s a részvénytőke 13°/o-kának felel meg.2

) E gyár azonban állami kedvezményben részesül (1906. illetve 1907-ig) és a kénsavon kivül legújabban a rézgálicz előállításával is foglalkozik. A mondottakkal összefüggésben megemlítem, hogy superphosphatból az utolsó két évben 103,865, illetve 140,013 métermázsát hoztunk be s már a folyó évben, 1900. első negyedében is 53,895 metermázsa jött be, lulnyomólag, szinte elenyésző kivétellel, Ausztriából. Sokkal kisebb trágya-gypsz és csontlisztbehozatalunk. A fogyasztás egyébiránt mérsékelten bár, de állandóan emelkedik, habár tudvalevőleg még igen messze van attól, hogy a mezőgazdaságunk szempontjából kívánatos kiterjedést elérje. A kartell első évében egyébiránt hamar el is fogyott a kontingens s a termelés megszorítása egyenesen megakadályozta a fogyasztás terjedését. Ám ezen a kontigens emelése segített. Egyik fontos mütrágyafaj, a Thomassalak, mely hazánkban nem állíttatik elő, szintén monopol és pedig szilárdan szervezett monopol tárgya. Eladása hazánkban Bubenz csehországi központtal történik s összfoszforsavtartalmat véve 1898-ban 12 kr., 1899-ben 13 kr., 1900-ban 29x

/2 fillér volt a kiloszázalék alapára, tehát legújabban szintén emelkedő irányt követ, mi némileg menthető ugyan a vas drágulásával, de mezőgazdaságunknak szintén hátrányára van. A Thomassalakból hazánk az utolsó két évben 82,912, illetve 88,977 metermázsát hozott be. 12. §. A kalap gyárosok és kalapnagykereskedők kartellje. Az osztrák kalapgyárosok és nagykereskedők részéről 1899. folyamán kezdeményezés indult ki az osztrák és magyar érdekelteknek egy közös kartellbe egyesilésére. Az osztrák gyárosok és nagykereskedők Budapestre rándult képviselőjének — egyik nagy vállalatunk vezetője által támogattatva, sikerült az eleinte túlsúlyban volt ellenzéket megnyerni. Az osztrákok meghívására azután az 1899. év utolsó napjaiban Bécsben összejöttek az érdekeltek, a mely alkalommal a magyar gyárosok és nagykereskedők köréből ugyanaz az úttörő szakemberünk következő tervezettel lépett fel : Utalva arra, hogy Magyarország agrikol ország, mely csak egyszer egy évben, aratás után, rendelkezik pénzzel, hangsúlyozza, hogy a magyar nagykereskedő sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az osztrák. A töke nálunk lasabban forog és a hitel nehézkesebb, drágább, mint a Lajtán tul. Ezért az osztrák gyárosok szigorúbb fizetési feltételeket köthetnek ki, mint a magyarok. Tény szerinte az, !) Utoljára ós előzőleg egyedül 1894-ben 6ü

/o-kaI. 2) A 25,000 frt rendes és 20,000 egyéb tartalékot s a 255,000 frt értékcsökkenési alapot nem számítva. | hogy a hitelnyújtás néhány év óta olyannyira elvadult, hogy azon gyökeres eszközökkel kell segíteni, hogy a kalapáruk üzlete ismét visszanyerje szolid jellegét. Kijelenti, hogy a kalapszakma magyar képviselői csak az esetre hajlandók belépni a kartellbe, ha valamennyi osztrák és magyar tomp-és kalapgyáros, továbbá kalap- és kalapkelléknagykereskodő csatlakozik ahhoz ; ha csak egy is távollartja magát, a magyar végrehajtó-bizottság nem tartja a kartellt elfogadhatónak. A fizetési feltételeket — budapesti szaktársaival egyetértve — ugy véli megállapitandóknak, hogy hitelben szállításnál a szállítási hónap végétől számított hat hónapnál nem később esedékes váltóval törlénjék a fedezés. Hosszabb lejáratot csak ugy engedne meg, ha az összegnek ugyanoly része már a 6 hónapot megelőzőleg válnék esedékessé. Folyószámla hitelt még a legelsőrendübb vevővel szenben sem volna szabad nyújtani. Kis összegeknél, ha az adós váltót nem akar adni, űzessen a hó végével készpénzben. A készüzlet a szállítási hó végétől 30 nap alatt való fizetéssel járjon, a pénztári sconto 5°/0

-ot meg ne haladhasson. Az ingyenes csomagolás és viteldijmentesités kizárását kívánja. A megbízás alkalmával mind a vevő, mind az eladó írják alá a bizományi nyilatkozatot. Arra az esetre, ha a tagok kijátszák a kartellt, ne csak a letett kötbért veszítsék el, hanem boykottot kell velők szemben alkalmazni. Fizetésképtelen vevővel szemben a kartelltagoknak tiltva lenne hitelezni addig, mig a kiegyenlítési összeget teljesen le nem fizette. Javasolja végre, hogy ugy Bécsben, mint Budapesten három-háromtagu központi irodát állítsanak fel tudakozódások és panaszok elintézésére; ez irodák egyúttal a szakmabeliek hitelképességére vonatkozó felvilágositásokat is adnának bizonyos kis dijért, a mit annyival alaposabban tehetnének, mert a tagoknak kötelessége volna, minden fizetési mulasztást, prolongatiot, beperlést ott bejelenteni s a lebonyolításról az irodát értesíteni. A magyar szakember javaslata, mely teljes organismust, közgyűlést és tisztviselőket, még pedig lizetéses tisztviselőket és választott bíróságokat akart az uj kartellnek adni, ármegállapításról csak annyiban beszél, a mennyiben felajánlja szolgálatait a gyárosoknak, ha ilyent létesíteni, illetve „szolid eladási árakat fentartani" kívánnának. Magántudomásom szerint a kalapkartell a gyárosok és nagykereskedők közt létrejött és pedig mindjárt ármegállapítással kapcsolatban. A körlevélileg tudatott áremelés1

) csak 5%-ot tesz, de tudomásom szerint a minőséget egyidejűleg megváltoztatták és a régi megjeleléssel rosszabb árut szállítanak, ugy, hogy az áremelés a valóságban mintegy 17%-nak, sőt czílinderkalapoknál 23°/o-nak felel meg, mig egy vidéki kalapkereskedő nyulszőrkalapoknál 12%-ra, gyapjukalapoknál A körlevelek, melyeket láttam, 1900. január 17-éröl keltezvék és a gyapjutompnál 10—12%, kész kalapnál körülbelül 5% áremelést jeleznek.