Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

56 6—7°/o-ra és selyemkalapoknál 14°/o-ra becsli a bekövetkezett áremelést, mit a nyersanyag s a különböző kellékek megdrágulásával magyaráznak, illetve indokolnak a gyárosok. E kartellben benne vannak hazai kalapgyáraink, a legújabban üzembe helyezett, tulnyomólag osztrák tőkével keletkezett „Első délmagyarországi kalapgyár részvénytársaság" b leértésével.1

) A kartell mai alakjában csak üzletkötési feltételeket és árakat megállapító kartell s igy — mint szerényen induló kartell — valami nagy hatást egyelőre atlól várni nem lehet. Ha a Magyar gyapjutomp- és kalapgyárrészvénylársaság eddigi kedvezőtlen üzleteredményeil-) általánosítani lehet: ez iparágra hazánkban nem járnak jó idők s a kartellre csakugyan szükség van. Ámde ugy tudom, hogy vállalalaink csekély forgótökéje és rossz hitelviszonyaink okozzák a bajokat. 13. §. A téglakartell Budapesten s a vidéken. A fővárosi téglakartell, a mely az 1899. évnek köszöni létrejöttét, szintén homlokán viseli a szükség szülötte bélyegét. Mint minden válságot, az 1899. évi építkezési válságot is a tulspeculatio korszaka előzte volt meg. A kilenczvenes évek első fele egész hazánkra, de különösen fővárosunkra, nagyon kedvező időszak vala : a főváros fellendülése addig nein tapasztalt gyors tempóban haladt: az építkezési statisztika pedig számokban is megmérni engedi azt a lázas tevékenységet, mely Budapest fejlesztése körül folyt. íme a számok. Épült ujonan :3) ház cs pedig emeletes : földszintes i. 11. III. IV. nyaraló un összesen uiiüiy, tryár 1876-80 átlag 82 23 9 9 2 124 16 1881—85 0 143 47 22 17 2 35 266 41 1886—90 n 261 70 55 57 6 35 484 24 1891 » 252 38 60 95 12 40 497 44 1892 n '231 60 80 100 12 52 535 44 1893 » 309 94 84 118 19 45 669 34 1894 » 310 67 81 123 23 72 676 89 1895 » 361 109 88 198 40 59 855 75 1896 n 318 65 82 160 22 36 683 53 A toldalékokat, ráépítéseket, átalakításokat stb. nem is nézve, e táblázatból is kitűnik, hogy a főváros építészeti fejlődése a kilenczvenes évek folyamán egyenesen tüneményes ') Létrejött 1899-ben, 600,000 korona 1200 részvényre osztott alaptökével. Ugy az államtól, mint Temesvár városától jelentékeny kedvezményt élvez. 2) E vállalat, mely 1895-ben keletkezett, 500,000 korona 2500 drb részvényre osztott alaptőkével, állandóan veszteséggel dolgozott s az 1898. évi mérleg 56,949 kor. veszteséggel már ez időpontban 104,265 korona veszteséget vitt át számlájára. 3) Budapest székesfőváros statisztikai Évkönyve II. évfolyam, 1895—6. a 258. lapon. volt. Nemcsak a lakóházak s ipari épületek gyarapodása volt eladdig meg sem közelitett mérlékü, hanem ezek minősége is olyan volt, hogy aránytalanul több téglára volt szükség, mint elébb. Feltűnik ez a három-négyemeletes házak rovatainak rohamos emelkedésénél. Még az előző ötéves időszakban az uj házak 13'5%-a volt ily magas, mig 1891—95. évek átlagában már 24'7°/o, tehát közel kétannyi. Az általánosan fokozott építkezési tevékenységből tehát ez években már egynegyedrész az óriás házakra esett, mi azt jelenti, hogy a téglaszükséglct jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a hogy azt az épületek számának alapulvételéből következtetni lehet. A millenáris év előrevetett árnyéka folytán e valóságos építkezési láz tetőpontját látszólag 1895-ben érte el. De csak látszólag, mert a fővárosi statisztikai hivatal legújabban kiigazított és kibővített adatai,l

) melyek egyúttal egy igen érdekes fejezettel gyarapítják a közigazgatás bürokratikus szervezetéből a statisztikai adatgyűjtésre háramló nehézségek történetét, bizonyítják, hogy a házakba fektetett töke azontúl is növekedett. E tőke évről-évre kimutatva, felettébb jellemző képét adja fővárosunk fejlődésének. Minimumát 1878-ban érve el 4-33 millió koronával, 1881-ben még csak ll-697 millió korona s tiz évvel később, 1891-ben vagy háromannyi. Íme a számok: 1891. 33.870,000 korona 1892. 38.780,000 1893. 50.320,000 1894. 52.670,000 1895. 54.080,000 korona 1896. 73.950,000 1897. 98.360,000 Eddig az adatok, melyeket kiegészíthet az, hogy 1897-ben már 221 háromemeletes és 29 négyemeletes lahóház épült, vagyis a 652 ház 38'3°/o-ka az óriás házakra esett, holott még 1896-ban is csak 33"6% az arány. A főváros lendülete természetesen maga után vonta a téglagyárak szaporodását s a létezett gyárak kiterjesztését. Budapesten és vidékén 1899. már 24 téglagyár állott működésben, az évi termelés pedig az 1897. és 1898. években 450—480 millió téglát tett. 2

) Az 1899. évben a tulépitkezés fenyegető bajaihoz egyéb, általános gazdasági és különleges, az építési hitelt érő nehézségek csatlakoztak és valóságos válságot idéztek elő. A kamatláb általános emelkedése maga után vonta zálogleveleink visszaözönlését, annyival inkább, mert a nem aranyra szóló értékeket ujabban már a berlini tőzsde is visszauta') Fővárosi statisztikai havi füzetek 1899. évfolyam 483. lap. '-) A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1900. február 3-án 22733/99. sz. a. kelt felterjesztéséből A budapesti építőipari vállalatokról a fővárosi statiszt kai havifüzetek adnak számot. A gyártás és eladás az 1899. szeptember havi füzet 333. 1. szerint tett: 1885—90. években állag vagy 90 millió darabot, ellenben gyártás eladás gyártás eladás 1891. 96-0 millió 103'o millió 1895. 340 7 millió 336"o millió 1892. 115-6 „ 116-7 . 1896. 304's „ 289'9 1893. 148-9 „ 151-0 „ 1897. 328'9 „ 3406 „ 1894. 302-2 „ 232-4 „ 1898. 358"o „ 339'o „