Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 54 — melyet e salakban a birodalom nyugati széléről visznek Sziléziába, 30 fillérbe is belekerül, teluít alig áll a super- • phosphat ára alatt. Hazánk egészen a kilenczvenes évekig Ausztriából és Németországból kapta a superphosphatot. Az akkori árak mel­lett ez a magyar gazdának Prágában, Bécsben vagy Hatibor­ban 35—38 krba került kilószázalékonkint s ha a szállítási költséget is számítjuk, belejött 40 krba is. A kilenczvenes években megindult a superphosphát gyártása hazánkban. 1890-ben alakult meg a Hungaria mű­trágya-, kénsav- és vegyiipar részvénytársaság (eredetileg Magyar általános kénsav-, műtrágya- és vegyiipar rt. név alatt). Az uj részvénytársaság 3 millió forint alaptökével ala­kult s kötelezve volt két műtrágyagyár felállítására; azonban csak 2 millió frtot fizettek be a részvényesek. 1891-ben ala­kult a Műtrágyagyár-részvénytársaság Nagyváradon 40,000 frt tőkével; a következő évben a Magyar tőzeg- és mütrágya­iparrészvénytársaság Budapesten 145,800 frt alaptökével és losonczi gyárral. 1893-ban jött létre az Első szegedi cs. és kir. szabadalmazott műtrágyagyár részvénytársaság 100,000 frt alaptőkével. A verseny tehát megindult és pedig nagyon is hevesen. Az osztrák gyárak, hogy a magyar versenyfeleket tönkre­tegyék, 18—19 krért ajánlották a superphosphát kilószázalé­kát a magyar állomásokon. Igaz, hogy sokszor csak arra való számítással, hogy a magyar gazda nem vegyelemeztet: a tartalom nem felelt meg a kikötésnek, a tisztességtelen verseny orgiákat ült, mignem az 1895. évi XLVI. t.-cz. „a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításá­nak tilalmazásáról" a hazai termelőt és elárusítót az áru minőségének szabatos megjelölésére kényszeritette és felelős­ségét szigorúan szabályozta. Az osztrák és német verseny azonban szabad maradt. A superphosphát ára ennek következtében tovább­hanyatlolt- A 16°/o-os superphosphát egész kocsirakományok­ban métermázsánkint 1894. és 1895-ben 5 frt 4 krba, 1896-ban 4 frtba, 1897-ben pedig már csak 3 frt. 75 krba kerül s a vizben oldható phosphorsav kiló %-a 1891-ben 39,1892.35—36,1893.31—34, 1894.33—32,1895. 26Vä—281/?, 1896—97. 23 kr volt. Az utóbbi ár mellett egyik legnagyobb gyárunk állítólag már métermázsánként 25 krt veszített. Az 1897. tavaszán létrejött mütrágyakartell, mely a super­phosphaton, csontliszten, enyven kivül egyes vegyi termé­kekre is kiterjed, a monarchia irányadó vállalatait egyesí­tette, s a mennyire tudomásom terjed, összeköttetésben van a német superphosphat-kartellel. A kartell központi vezetése, tudomásom szerint, egy Prágában székelő irodára van bizva, a mely az árakat és az egyes tagok termeléskontingenseit megállapítja s a kar­tell betartását ellenőrzi. Az egyes gyár azonban önállóan köt ügyleteket. Az árak a vevőhöz szállítva értetnek az egész országban, csupán a délvidékre s az erdélyi megyékre maga­sabbak az alapárak kilószázalékonkint a /2 krajczárral. A csontliszt ára a superphosphátéhoz simul, s annál kiló­százalékonkint 1 krral drágább. Az árakat 1898-ban felemelték 4 frlra, 1899-ben pedig azzal az indokolással, hogy a nyersphosphát ára Amerikában métermázsánkint 2 frt 94 krról 4 frt 40 krra emelkedett, fel­fokozták 4 frt 64 krra, mig a folyó 1900. év tavaszán vala­melyest lejebbszállva, 4 frt 56 kron adják a 16°/o-os super­phosphatot. A kilószázalék ezek szerint 1898. őszén 25 kr. volt s onnét 29 krra emelkedett, hogy legeslegujabban 28V2 krra szálljon alá. Tekintve azt, hogy a nyersphosphatok áraJ ) a cubai háború óta ismét leszállott, s hogy a nyersphosphát elő­állítási költségei közt ez valami jelentékeny tételt ugy sem képvisel, miután a szállítási költség s a gyártás költsége határoz a termeivény előállítási feltételeire nézve: nyilván­való, hogy a kartell nem lényegtelen áremelése már jelen­tékeny hasznot nyújt a termelőknek. A kartell a viszontelárusitókkal is létesített megállapo­dásokat, melyek értelmében ezek 6°/u-os engedményt kapnak, de köteleztetnek arra, hogy az engedményben sem a fogyasz­tókat, sem a kereskedőket nem részesitik, s ha a műtrágya­gyárak egyesülete az árakat emelné, a közvetítők tartoznak hasonlóan emelni az árt. E feltételek megszegése esetén waggonkint 100 korona bírságot tartoznak fizetni, kisebb mennyiségnél esetenkint legalább 60 koronát; a szállító gyá­rak pedig feljogosittatnak a függő, még el nem szállított mennyiségeket visszatartani s a kötést törölni.2 ) A kartell tehát a tökéletesen szervezett kartellek közé tartozik s mint ilyen, összeköttetésben a német hasonló kartellel, feltétlenül uralkodik a monarchia piaczain. Az a kivételes eset, a mikor a s'opronmegyei gazdasági egyesület, a hazai gyáraktól a 29 kros kartellárból engedményt nem kapván, egy németországi czéggel lépett összeköttetésbe, a mely 27 kron szállította az árut a megrendelő vasúti állomá­sára, 3 ) értesülésem szerint a közvetitökereskedelem ténye s nem fogja a kartell köreit zavarni. Ugyancsak nagyon kérdéses, hogy lesz-e valamely hatása földmivelésügyi miniszterünk azon rendeleteinek, a melyek szerint a superphospháttrágyák alkalmazását a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirlokokon s a gödöllői koronauradalomban beszün­tette s a gazdasági tanintézetek gazdaságaiban is csak kísér­leti czélokra hagyta meg. A kartell hatása gyárainkra az idő rövidsége miatt sem ítélhető meg, különben is a superphosphatgyárak közül, melyek összes száma hazánkban tudomásom szerint csak négy, kettő magánvállalat, a részvénytársaságok4 ) pedig mütrágyaelőállitáson kivül egyébbel is foglalkozván, mérlegük­ből a műtrágyák megdrágításának hatását ki nem választhatni. Tény azonban, hogy legnagyobb vállalatunk, a „Hungária," ') A „Hungária" magánközlése szerint volt a 78%-os nyers­phosphát ára ab Fiume 1890—91. 3"80 frt, 1892. 3 51, 1893. 3 22, 1894. 3-22, 1895. 2-59, 1896—97. 2'34, 1898. 283, 1899. 3'61 frt. 2) Az utóbbi részleteket a Köztelek 1900. márczius 4-iki számá­ban „A mütrágyakartell ellen" czim alatt megjelent czikkből vettem át. 3) Felhozta a „Köztelek" 1899. évi augusztus 2. számában Hensch Árpád ismert szakemberünk „A mütrágyakartellről" czim alatti vezér­czikkében. 4) T. i. a „Hungária" s a zalathnai kénkovand és műtrágyagyár r.-t.

Next

/
Thumbnails
Contents