Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

egész szervezetre, hogy a bírságok ellen a közgyűléshez, söt onnét tovább a bécsi kereskedelmi és iparkamara választott bíróságához lehet felebbezni. Ez ítél tehát végső fokban a magyar gyár ügyében is. Hogy a nagykereskedők érdekét ne sértse, sőt őket a kartell irányában megpuhítsa : a kartell nekik nagyban olcsób­ban adja az árut, mint közvetlenül a banknál a fogyasztók­nak. Ez a különbség oly nagy, hogy hazai fogyasztóink is tényleg ily közvetítőkutján szerzik be szükségleteiket. Sőt legújabban a bank egyenesen le is mondott arról, hogy kis mennyiségben közvetlenül adjon el ugy, hogy maga a kartell utalja fogyasztóit a nagy közvetilö czégekhez. A mi a kartell hatását illeti: az tényleg uralkodik a monarchia keményitő-szörp, szőlőezukor és burgonyaezukor termelésén, valamint árain. A keletkezésekor kivülmáradt ter­melöket rövid, de heves harcz után belépésre kényszeritette; egy újonnan megnyílt gyárt boykottált s arra kényszerilett, hogy felajánlja belépését, vagy legalább raktára átvételét kérje: az utóbbi meg is történt. A mi a résztvevőkre való hatását illeti: az eleinte mérsékelten megszabott árak a leggyengébb vállalatoknak nem nyújtottak elég alapot a megélhetésre; az első két. év­ben 5 gyár szüntette meg működését, kjvülök három kár­pótlást kapott a kartelltől. A fenmaradt 15 gyárból hazánkra csak három, Morvaországra 6, Csehországra 5 esik. Az árak felcsigázása egészen 27V2 frtig sikerült; ujab­ban mérséklés állott be. A kartell hatása a minőségre állítólag jó s ezt, vala­mint a gyárak bevételeinek emelkedését annak tulajdonítják, hogy a kartell kizárta a tisztességtelen versenyt, levette a termelőről a piaezszerzés gondját s igy egyenesen a vállalat belső fejlesztésére utalta őt. A technikai haladás útját egyen­geti az, hogy a jó minőség jobb árakat követelhet. Hogy a kartell a magyar érdekekre tekintettel nincs, az szervezetéből következik, -) 11. § A műtrágyakartell. Ismeretes a kartellek fejlődésének az a vonása, hogy a vegyi ipar terén találkozunk legtöbb kartellel. A magyará­zat talán abban van, hogy ez iparág gyorsan nőtt nagyra, nagy anyagi és szellemi tőkével dolgozik, vagyis nagyipari és magas technikai képességeket igénylő jellege van, mivel karöltve jár a verseny éles volta, de egyúttal az is, hogy e verseny romboló hatása hamar kiviláglik s a versenykorlá­tozás szükségének gondolata is hamar testté válik a nagy­tőkés és nagy értelmiséggel rendelkező vállalkozók körében. Agrikol országban, mint hazánk, egy vegyi terméknek sincs olyan fontossága, mmt a műtrágyának. Különösen ala­') Igv a kassai czégek a briinni Horowitz és Witrovsky czégtől hozattak, mely métermázsánként 1 frttal olcsóbban szállított, mint a Länderbank s azonfelül megadta a szokásos hitelfeltételeket. 2) A győri kereskedelmi és iparkamra egy referense egyenesen hazaárulást lát e kartellben. (2803/97. sz. felterj. 67361/97. k. min. szám.) csony árak mellett, a mikor a gabonanemüek olcsóságát csak a termelés fokozása ellensúlyozhatja. Ehhez járul hazánkban az a fontos körülmény, hogy állatállományunk a nyugati intenzív kulturáju országokéhoz képest csekély, söt, ha a szarvasmarhaállományt a szántó­föld területéhez viszonyítjuk, még az Egyesült-Államok és Románia is kedvezőbb arányt mutatnak fel, mint hazánk1 ), holott ez országokban a hektáronkinti termés állaga cseké­lyebb a hazainál. Szakköreinkben teljes az egyetértés az iránt, hogy földeink természetes trágyával való termékenyí­tése távolról sem elégséges a talajerő fentartására. S ha a műtrágyák alkalmazása a legújabb időben óriási haladást mutat a külföldön, nevezetesen a Németbirodalomban-), ez ékesszóló jele annak, hogy még a miénknél sokkal virágzóbb állattenyésztés mellett is szükség van a mesterséges trágya­félékre. A műtrágyák óriási elterjedésére döntő jelentősége van annak a körülménynek, hogy azok az utolsó évtizedek alatt nagyon megolcsóbbodtak. Ujabb, egymást helyettesítő trágya­fajok jöttek alkalmazásba; fellépett a mult évtized közepe, 1885 körül, a Thomassalak — s a gyártás is mind tömege­sebb s egyúttal olcsóbb is lelt, a gyárak versenye is megtette a magáét. Németországban, hol egy kiváló szakember becs­lése szerint 1897-ben mintegy 8 millió métermázsa Thomas­salakot és 7 millió métermázsa superphosphatot használtak fel, a legfontosabb trágyanemek árai következőleg alakultak: 100 kilő chili­salétrom 100 kilő kén­savas ammoniák t kiló vizbeii oldh. super­phosphat 1 kiló phos­phoi'H Thomas­salak 100 k. gőzölt csontliszt 1870 — — 86 fillér — 20 márka 1875 — — 79 „ — 19 „ 1880 31i márka 38 márka 65-5 „ — 10-5 „ • 1885 20-n 22-9 „ 61 22 fillér 3 ) 15 „ 1890 16-2 23-o „ 62 „ 22 „ 14'25 „ 1895 16*65 „ 19-8 „ 43-5 „ 22 „ 11-5 „ 1896 15'1 17-s „ 37 22 9-6 „ 1897 14-9 „ 15-75 „ 35 „ 22 9'5 „ Egyremásra tehát, ha csak 1880-ig megyünk is vissza, 50°/o-kal hanyatlottak az árak. Csupán a Thomas-salak nem mutat változást, mi onnét van, hogy e czikk Németország­ban valóságos monopol tárgya. Ugyanis Hovermann G. és társai magukhoz kerítették az egész német- és csehországi Thomasphosphatliszt előállítást s óriási reklammal nagy elter­jedést biztosítottak annak ; árát azonban állandóan fentartot­ták. A szállítási költség számításával az a phosphorsav, !) Az 1895. évi állatszámlálás szerint volt 0.738,365 (lrb szarvas­marhánk, ugy hogy 1 • km. szántóföldre épen 50 (lrb (pontos in 50-3) esik. Ezzel szemben az Egyesült-Államokban 91, Romániában 55 szarvas­marha jutott egy négyszögkilométerrc, mig Ausztriában 81, Németalföl­dön s N.-Britanniában 172, illetve 131. 2) Hoppenstedt a Journal für Landwirtschaft 1897. évi folyama 117. 1. egy északnyugatnémetországi nagygazdaságban 1864—75. és 1886—95. közt a munkabéreknél 84%, a takarmánybevásárlásnál 15%), ellenben a műtrágyánál 566% növekedést mulat ki, mit általánosnak vehetni. Ld Floldefleiss : Die Preise der käuflichen Düngemittel in den letzten 25 Jahren. 3) „Parität Oberhausen" (Düsseldorf).

Next

/
Thumbnails
Contents