Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'52 A mi a kereskedöosztályt illeti: az a kartell által uemcsak az árconiuncturák kihasználásából eredő speculationalis nyereségtől esett el, hanem a közvetítői jutalékában is megrövidült. Ha volt is eddig számbavehető különbözet a nagyban, waggonnal való rendelésnél,1

) ezt legújabban tudomásom szerint megszüntették, ugy hogy a nagykereskedő ma alig látja költségeit fedezve. A czukornak a kiskereskedésben való sajátszerű szerepe, annak mintegy vevöfogóul való használata kizárja azt, hogy e czikken a kiskereskedők nyerészkedjenek. A forgalom szempontjából emlitést érdemel a kartellnek azon hatása, hogy a földrajzi távolságokat nem véve számba, Magyarországon minden szállításnál a fővárost veszi alapul, ugy, hogy pl. a miskolczi kereskedő, a kinek tőszomszédságában van a szerencsi nagy gyár, ennek gyártmányait a Szerencs—Budapest és vissza Budapest—Miskolczvonal fuvardijával megdrágítva kapja. A mi a fogyasztást illeti, az igaz, a magas árak daczára is emelkedett. Ámde nem szabad feledni, hogy czukorfogyasztásunk a múltban szinte nevetségesen csekély volt a nyugati országokhoz s még Ausztriához képest is, s e viszony ma sem változott meg valami gyökeresen. Nem is említve Anglia s az Egyesült-Államok fejenként 30 kilót meghaladó fogyasztását, Németországban legalább 12, Ausztriában legalább 10 kilóra tehető az, mig nálunk 4 kiló körül jár. S hogy gyümölcsünk értékesítése, ugy mint czukrásziparunk mennyit szenved a magas áraktól, azt szintén nem lehet egykönnyen felbecsülni. 10. §. A szörpkartell. (Keményitőszirupkartell). A czukorkartellnek mintegy kiegészítése a szirupkartell. Mai alakjában fennáll 1894. óta és teljesen központosított szervezettel bír. Közös elárusítója valamennyi gyárnak a bécsi cs. k. szab. osztrák Länderbank. Itt tehát egy oly osztrákmagyar kartellel van dolgunk, melyben a magyar gyárak egy idegen intézetet ruháztak fel képviseletökkel. A szörpkartell az árakat csakhamar erősen emelte : metermázsánkint 16—17 frtról 24 frtra,2

) a mit a ezukorka és ezukrozott gyiimölcskészitök nagyon is megéreztek, mert egyfelől a czukor-, másfelöl a szirupkartell nyomta őket. Az áremelés hatása az volt, hogy külföldi, nevezetesen amerikai szörpöt hoztak be. Az amerikai szörpből rövid idő alatt 5000 mm. jött be a határon. De a kartellgyárosok küldöttséget menesztettek a két kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a kivételes vám, mely technikai czélokra szánt szörp behozatalára vonatkozik, mellőztessék és minden külföldi szirup, mint emberi fogyasztásra alkalmas, a rendes elvámolás alá essék. Kérelmök kedvező elintézést nyervén: e természetes védelem a szörpkartellel szemben elesett, a behozatal megszűnt. >) Egyes ügynökök tényleg felhasználták azt az eladás közvetítésére -) Ld. erre, valamint a következőkre a miskolczi kereskedelmi és' iparkamara 753/1898. sz. a. felterjesztése (keresk. m. 33,116/98. sz.) 4. lapját. A szörpkartell egyidejűleg szigorúan szabályozta a fizetési és megrendelési feltételeket. Mig azelőtt a fizetés 30 nap készpénz és 2°/u engedménynyel történt — a szokott 4 havi hitel kedvezményével: ez 14 napi készpénzfizetésre változott át, 2% engedménynyel.1

) Egyúttal kizárták azt, hogy a vevő előre, meghatározott árban biztosítsa magának a szükségelt mennyiséget. Mindenkor csak azonnal való szállításra szólhatnak a megrendelések. A szirupkartell is a szükség szülötte 2

). Egy 1892. végén kötött, árat és termelést egy idényre megállapító kartell után ugyanis — részben az akkor elért nagy haszon által ösztökélve, felszaporodtak a gyárak s 1893 4-ben a régi vállalatok az ujakkal a végletekig menő versenyre keltek. Árengedményekkel, a szállítási költség átvételével, a hitelezés kinyujtásával teljesen lehetetlenné tették az uj gyárosokat. De e küzdelem őket is kimerítette és megmételyezte az egész iparág viszonyait. Az 1894. őszén 17 érdekelt belépett a már jellemzett kartellbe, 3 kivül maradt azon. Az összkontigenst 71.200 mm. szirupra vették fel, benne az egyesek 0'6—15'7%-ig részesülnek. A termelés ellenőrzése az adóztatás révén egyszerűsítve van; az ármegállapítást a részesek közgyűlése végzi, a mely négytagú végrehajtó bizottságot választ a kartell vezetésére s az elárusitást végző bank felügyeletére. A bank számadásainak elfogadása is a közgyűlésnek van fentartva, mely egyébiránt körözés utján Írásbeli szavazással is dönthet az öt illető fontos ügyekben : a tagokösszejövetele ezzel feleslegessé válik. A szerződés nagyon szabatosan megállapítja az egyes gyár felelősségét a reáutalt szállítás tekintetében, valamint a bank jogait és kötelezettségeit. A bank viseli a delcredere-t — a mi megmagyarázza az eladási feltételek szigorát -— s a gyárakat, ha a vevő kifogás nélkül átvette az árut, a következő hó 15. napján elégíti ki, a 2% pénztári levonás s a jutalék leszámításával. A kartell költségeire s egy alap czéljaira 1%-ot vonnak le. Ugyancsak történt gondoskodás arról az esetről, ha valamely gyár bármely oknál fogva nem tudná eladni kontingensét. Ha a gyár a végrehajtó-bizottság által nyújtott haladékba vagy a szerződés megváltoztatásra irányuló tervbe nem megy bele: a rendkívüli közgyűlés határoz, s esetleg elelárverezi a hiányzó részt a gyár javára. A bizottság a termelésre s a kivitelre is gyakorol befolyást, az egyes gyárnak azonban joga van czikkei után magasabb árakat követelni s ha a bank ilyeket el tud érni, a gyár megkapja a többletet is, de természetesen kontingensén tul nem mehet. Mintegy ellensúlyozására e jognak, bírság terhe alatt tilos közvetlenül vagy közvetve bárminemű előnyöket ígérni bizonyos jegy alatt forgó áru kívánása esetére. A kötelezettségek biztosítására óvadékot kell letenni. A büntetéseket a végrehajtó-bizottság szabja ki. Jellemző az ') Gyakran 50% előrefizetést követelt a bank s utánvéttel küldött. 3) E kartell történetét és szervezetét tüzetesen leirja a »Denkschrift der Handels- und Gewerbekammer in Prag in Betr. des Karlellwesens. Prag, 1896. Ol. s. k. 1,