Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 32 — sülyedesére. Malmaink egyébiránt szeptember elejével ismét teljes erővel hozzáláttak az őrléshez ugy, hogy az egész évet véve sem a budapesti tőzsde buzaforgalina, sem a budapesti malmok által megőrölt gabonamennyiség nem apadt, sőt lisztkivitelünk egészen számbavehetőleg nőtt, a mint ez a következő táblázatból kitűnik: buzaforgalom a budapesti malmok lisztkivitel az tőzsdén őrlése országból 1885. 4.825,000 mm. 5.814.000 mm. 3.499,000 1886. 5.000,000 „ • 5.025,000 „ 3.539,000 1887. 5.245,000 „ 5.249,000 „ 3.718,000 A körülbelül 50 malomra terjedő kartell tehát az egész évi forgalomban nyomot nem hagyott; mi természetesen nem jelenti azt, hogy az esetben, ha az 1887. évi aratás nem lett volna oly rendkivül kedvező, malmaink eljárása ne éreztette volna befolyását az egész vonalon. Annyit egyébiránt a budapesti malmaink fent közölt osztalékstatisztikájából is láthatni, hogy az 1887. évi üzleti haszon legalább is kielégítőnek mondható; de hogy ebből az eredményből mennyi esik a kartell javára, s mennyi az év utolsó harmadában beütött kedvező coniuncturára: azt a beavatottak mondhatnák csak meg. A kartell nélküli 1888. év még kedvezőbb mérlegei azonban arról tanúskodnak, hogy a coniuncturák ereje nagyobb lehetett a megállapodásénál. A második malomkartell 1889. szeptember 1-től 1890. augusztus végéig volt érvényben.1

) Létrejöttét ismét a szükség parancsszavának köszöni. Két igen jó aratásunk után a lisztkészletek nagyon felhalmozódnak, a vidéki malmok az olcsó búzát nyerességgel őrölték, s bár a lisztkivitel 1889. első felében még egy kevéssé meghaladta az 1888. év első felének kivitelét:2

) az év igen rossz aratása a búzaárakat fokozván, a kivitel már nagyon megnehezedett, annyival inkább, mert Németország is, az őrlési forgalom segélyével, l1

/2 millió métermázsa lisztet exportált. A malmok átlátták, hogy a verseny fentartása válságot hoz reájuk s a kartellben kerestek menedéket. Hogy az 1889. év mérlegét a kartell már nem volt képes lényegesen megjavítani, az kitűnik abból, hogy budapesti részvénymalmaink osztaléka ez évben 5"1% volt átlagban, tehát az előző két évinél alacsonyabb. Annál kedvezőbben alakult az 1890. év. Malmaink szerint: a kartell helyreütölte a viszonyt búzaár és lisztár közölt s az uj aratás ismét fényes volt, minek folytán a buza, mely még ez év tavaszán 9 frt körül állott,3

) leszállott ') Az Országos iparegyesület elébb idézett jelentése szerint csak 1890. április 1 -óig lett volna érvényben. Lásd ezzel szemben a Statisztikai havi füzetek 1891. évi folyama 181. 1. 2) Tett ugyanis a kivitel 1888 első felében 2.236,945 mm., 1889 megfelelő szakában 2.352,931 mm. A második félév számai: 2.519,000 és 2.265,000 mm. 3) Az Országos iparegyesület id. munkálata 2. 1. itt is ki akarja mutatni, hogy az iizemreductio alatt a buza ára emelkedett. Miután szerinte a reductio 189C április 1-én megszűnt, teljesen igaza van, hogy ez időig a buza egyre drágább lett, a mi azonban ez időszakban természetszerű jelenség, s oly rossz világtermés után, mint az 1889. évi —-729-3 millió hektoliter 768 és 810-7 m. után, épen nem lep meg. 1899. nyáron — augusztusra — 7 frt 34 kr.-ig Ehhez járult az a nagy gőzmalmainkra különösen kedvező körülmény, hogy szárazság folytán vízimalmaink nem tudtak őrölni s miután az Egyesült-Államok aratása rossz volt,J

) az általános conjunctura is kedvezett. A tőzsdei forgalmat, a budapesti malmok őrlési eredményeit, valamint a lisztkivitelt egyébiránt az 1888—90. évekre a következő kis táblázat tünteti fel: bp. tőzsde buzaforgalma bp. malmok őrlése lisztkivitel az országból 1888. 6.185,000 mm. 6.222,000 mm. 4.756,000 1889. 6.225,000 . 5.915,000 „ 4.618,000 1890. 6.111,000 „ 6.062,000 „ 4.468,000 Az üzemreductió hatása érezhető ugyan mind a három csoportban, de csak kis mértékben, mit az 1890. év utolsó harmadának a jó terméssel kapcsolatos kedvező viszonyaival nem nehéz megmagyarázni. De különösen feltűnik az 1890. év kedvező végeredménye budapesti malmaink mérlegeiben. Post tot discrimina rerum, az 1890. év bő aratást juttatott a malomrészvényeseknek. Az osztalékátlag nem volt kevesebb 11'9%-nál s az 1883. évre kell visszamennünk, hogy ily kedvező átlagot találjunk. Hogy e dus nyereségben a kartellnek is meg volt a maga része: az több, mint valószínű; bár a kedvező coniuncturák jelét élénken mutatja az, hogy még a kartell nélküli kövelkezö év is, az 1891., csaknem ugyanannyi — 11 "4% átlagos osztalékot adott változatlan őrlési mennyiség mellett. A karlellalkotásban ezzel nagy szünet áll be, mely egészen 1897-ig tartott el. Ez időszakot majd állandó jó termések és nagy malmaink technikai berendezésének nagy fejlődése jellemzik. A budapesti malmok felszerelésük tökélyesbitésével 1891-ről 1895-re vagy 30—40°/o-kal emelték őrlési képességüket, mely az első időpontban 6'75 millió métermázsát tett ki és 1895-ben már csaknem 10 millió métermázsára rúgott s a tényleges őrlés is 6 millió métermázsáról 1896-ban 8.285,000 métermázsára fokozódott. Lisztkivitelünk is egyre fokozódik, s ugyancsak 1896-ban éri el legmagasabb szinvonalat 7.189,000 métermázsával. De 1897-ben megváltozik a helyzet s a nehézségek, a melyekkel malmaink a lisztkivitel fentartásában egyre küzdeni kénytelenek voltak, azonnal végzetes erővel jelentkeztek, a mint búzaaratásunk kedvezőtlenné vált. Az Egyesült-Államok versenye, mely ez ország óriási termelése és iparának fáradhatlan fejlesztése mellett egyre félelmesebbé lett, már elébb is szorította volt malmainkat: az angol import egyre veszített jövedelmezőségéből. Francziaország az őrlési forgalom erős fejlesztése által ért el nagy sikereket: mig ennek megrendszabályoaugusztusában is jóval magasabb volt az ár, mint az óv tavaszán: 8 frt 66 kr. — szemben a májusi 7 frt 22 krral, mit bizonynyal nem az augusztusban elhatározott őrlési reductio idézett elő. Ellenben 1889 augusztustól 1890 áprilisig az áremelkedés minimalis; az 0. J. szerint 24 kr. Tényleg azonban a kartell csak 1890, augusztusban járt le, a mikoris az ár ugyancsak alacsony vala s a tél felé lényegesen javult: augusztusi átlag 7 frt 34 kr., deczember 8 frt 25 kr. Ha tehát volt valami hatása a kartellnek, az bizonyára nem volt kedvező a búzaárakra. !) 140-5 millió hektoliter az előző évi 172-7 m. hl. után.