Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 33 — zása az 1806. év januárjától megnehezítette a magyar lisztkivitelt. Az 1897. év valóságos ínséges termést adott: búzatermésünk a szokott 40 millió métermázsa helyett alig felét, 22'0 millió métermázsát adott csak. A búzaárak, melyek az év elején 8 frt körül mozogtak, júniusban már 8 frt 66 krra emelkednek, de valóságos ugrásokat találunk az aratás alatt, julius 11 — 17 közt már 9 frt 55 kr. a heti átlagár, a következő héten 10 frt 38 kr. azután 11 frt 36 kr. s augusztus első hetében már 12 frt 15 kr. Malmaink előtt ekkor már világossá lett, hogy őrlési üzemüket teljes mértékben fentartaniok nem lehet; a túltermelés elébb már oly nagy volt, hogy Ausztria finom magyar liszttel tul volt tömve s a legfinomabb fajok árai egymáshoz szokatlanul közel állottak. Az a körülmény, hogy kormányunk a Fiúmén át irányuló lisztkivi lel számára nyújtott vasúti szállítási kedvezményeket a teljes őrlési üzem fentartásához kötötte, soká visszatartotta a malmokat a termelésmegszoritó kartell megkötésétől, a melynek eszméje már augusztustól kisértett. Még szeptember havában is teljes üzemben voltak a budapesti malmok1), minek következménye az volt, hogy a lisztkészletek félmillió métermázsára halmozódtak fel s a lisztárak az emelkedett búzaáraknak nem feleltek meg. Amerikai, német és orosz buza, valamint német és amerikai liszt vonul be a cseh és morva piaczokra s olcsóságával kiszorítja a magyar lisztet, mely ellen különben is egyre élesebb agitatiót fejt ki az osztrák agráriusok és iparosok egyértelmű ellenszenve. Hozzájárulva ehhez a beifogyasztás csökkenése, mely a magas árak s az általános pangás következménye volt: malmaink végre is reáléptek a kartell sikamlós talajára. A Magyar fővárosi malomegyesület karöltve a két vidéki egyesülettel, a Magyar vidéki malomegyesülettel s a Vidéki malomiparosok országos egyesülelével, 1897. október 25-én Budapesten tanácskozást rendezett, a melyben kimondották, hogy az őrlést megszorítják. A budapesti malmok, az outsider Hengermalom kivételével, 50°/o-al apasztották az őrlést, a vidéki egyesületek tagjai s azokon kivül álló egyes malmok is, összesen 42, körülbelül 24,000 mm. napi őrlőképességgel, átlag 33'5°/o-kal szállították le a termelést, ugy, hogy a budapesti malmok 25,000 métermázsájával — csakis a kartellmalmokat véve — körülbelül egyező vidéki termelés vett részt a kartellben. Az eredmény az volt, hogy változatlan búzaárak mellett a lisztárak fokozatosan 1 frttal javultak. Az 1898. év első felében a nagy lisztkészlelek s a magas búzaárak folytán, szemben különösen a kivitel apadásával, néha teljes megszűnésével s belföldön a búzalisztfogyasztás csökkenésével nagyon rosszul fejlődött az üzlet s a budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint 2

) a félévi mérleg oly jelentékeny veszteségekkel zárult, melyek máris válság felé látszottak sodorni malomiparunkat, mely igen nagy tért veszített ugy Ausztriában, mint a vánikül•) A budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ö nagyméltóságához az 1897. évben, a 298. 1. -) Kereskedelmünk és iparunk az 1898. évben. Kiadja a budapesti kereskedelmi és iparkamara. Budapest 1899. Lásd a 258. lapot. földön. Az eredetileg márczius végéig kötött kartellt az év középéig meghosszabbították s miután az uj aratás 34'89 millió metermázsa eredményével kapcsolatban az árak engedtek és pl. szeptemberben majd 3 frttal alacsonyabban állottak, mint májusban, az üzlet helyzete javult, a liszt u. n. disparitasa megszűnt és malmaink ismét teljes erővel működtek. Ám a kivitel megcsappanása csakhamar éreztette hatását s különösen a finomabb lisztfajokban ismét nagyon felhalmozódtak s készletek. Már november elejétől újból tanácskoztak a budapesti malmok az üzemkorlátozás tárgyában s elvileg megállapodtak abban, hogy hetenként szombat estétől hétfő reggelig nem őrölnek; azonban a reductio életbeléptetése iránt nem tudtak megegyezni. A linóm liszt kivitelének fentartása érdekében budapesti malmaink ahhoz a helyzetet igen jól jellemző eljáráshoz folyamodtak, hogy Angliába 2'21

/» frttal métermázsánként olcsóbb árakat számitoltak, mint a belföldön. A kivitel Ausztriába és a vámkülföldre 1898-ban igy is 4-86 millió métermázsára szállott le, oly alacsonyra, minő 1891 óta nem fordult elő. Így történt, hogy az 1899. év elején 540,000 mm. lisztkészlettel kezdték meg a malmok az üzletet. A buza árának mesterséges felverése, az u. n. buzaring, még jobban megnehezítette a lisztkivitelt is s a t jrmés tulalacsony becslése még akkor is emelte az árakat, mikor már a ring kudarezot vallott. Az év vége felé azonban nagyon olcsó lett a gabona s bár a lisztár, a 0 számot véve, az év elejétől annak végéig 16 frt 50 krról 12 frt 60 krra szállott alá: a megnövekedett forgalom valamelyest javította malmaink különben nem kedvező mérlegeit. Az 1899. év elmúlt, a nélkül, hogy malmaink, akár csak a budapestiek egymagokban, kartellt kötni, az üzemet egyöntetűen mérsékelni képesek leltek volna. De a termelés ebben az esztendőben is messze elmaradt a teljes munka mellett elérhető mennyiségtől. Az alábbi táblázat feltünteti a budapesti malmok által megőrölt gabona, továbbá a budapesti tőzsde gabonaforgalmának s végre a hazánkból kivitt lisztnek évi mennyiségét az 1891. évtől kezdve métermázsákban : bpesti malmok, őri tőzsdei forgalom lisztkivi tol 1891. 6.058.000 6.055,000 4.812.210 1892. 6.069,039 6.208,000 4.972,973 1893. 7.176,914 6.980,000 5.584,344 1894. 7.178,203 6.895 000 5.962,776 1895. 7.948,758 7.815,000 6.446,243 1896. 8.269,874 8.330,000 7.189,049 1897. 6,892,738 5.795,000 5.753,917 1898. 6.075,630 5.845,000 4.858,700 1899. 6.881,000 5.540,000 5.667,000 E sorozat harmonikus menete mindhárom rovatban azt mutatja, hogy malmaink tényleges termelése, épugy, mint kivitele, 1896-ban érte el tetőpontját s immár — akár van üzemreductió iránt megállapodás, akár nincs, — a régj magaslatról erősen visszaesett. De hanyatlás van a malmok osztalékaiban is, a mi azonban már a teljes termelés virág-