Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'29 magyar kartellt sorol fel.1

) Az első tiszta magyar kartell, ha eltekintünk kereskedők közös ármegállapításaitól s iparosok helyi kartelleitől, tán a budapesti nagy malmok üzemmegszoritó megállapítása volt, a melyet helyi jellegűnek azért nem tekinthetünk, mert tudvalevőleg igon jelentékeny hányadát termelik e malmok magas fejlettségű malomiparunk összes termelésének. E megállapodás először 1887-ben jött létre s azóta gyakran ismétlődött. Kereskedelmi és iparkamaráink az 1897. évi, a 111. részben tüzetesen tárgyalt kereskedelemügyi miniszteri leiratra2

) adott válaszaikban következő kartellekröl tesznek említést: jutakartell, czukorkartell, szörpkartell, mely utóbbival a miskolczi és győri kamara foglalkozik tüzetesen, petroleumkartell, gyertya és szódakartell, sőt a miskolczi kamara a vegyi áruk kartellében a keményítő, timsó, kénsav és állati enyv karlellét is emiiti, a zsineggyárak kartelléről a győri kamara emlékezik meg, a budapesti malmok máiérintett kartellj én kivül árpagyöngykartell, a fémek körében réz és vaskartell állolt fenn, mely utóbbi több részből volt összeléve; igy a miskolczi kamara szerint volt külön kartell a hengerelt vasárukra, a kereskedelmi öntvényekre, mint tűzhely-keret és lemez, ekefö, üst, stb., külön az öntött vascsövekre és külön a zománczozott főzőedényre. Ugyanezen kamara emiiti a tükörárukartellt s felhozza, hogy szénkartellröl is beszélnek. Helyi kartellekröl is esik szó; —- igy a kolozsvári kamara szerint Budapesten a mészárosok kartellje uralkodik s a miskolczi kamara szerint gyakoriak a helyi kifli, zsemlye és faggyukartellek. Mint létezett, de megszűnt kartellt emiitik kamaráink a táblaüveg és szeszkartellt. Az ujabban létrejött kartellek közül a mütrágyakartellt,3

) az 1899. évben négy Budapesten székelő szénbányavállalat közt létrejött megállapodást magánvevők kölcsönös megtartására4

) s a budapesti és környékebeli téglagyárak kartelljét5

) a budapesti kereskedelmi és iparkamara ujabb felterjesztéseiben tárgyalja. Tény azonban az, hogy az eddig felhozottakkal létező kartelljeink sorozata távolról sincs kimerítve s hogy ép a legutolsó időben gombamódro szaporodnak azok a kartellek, Liefmann: Die Unternehmer verbände (Konventionen. Kartelle), ihr Wesen und ihre Bedeutung. Freiburg ete. 1897. a 146. lapon a következő kartelleket emiiti, mint fennálló osztrák, illetve magyar kartelleket: „Braunkohlen, Roheisen, Staheisen, Träger, Feinblech, Grobblech, verschiedenes Kleinmaterial, schmiedeeiserne Röhren, Drahtstifte, Achsen, Sensen, Emailleprodukte, Weissblech, Rohzink, Gewalzter Zink, Rohmessing und Kupfer, Messing- und Kupferblech, Rohblei, Federweiss, Porzellan, Kaolin, Kalk, Tafelglas, Spiegelglas, Soda, Seifen, Kerzen, Zucker, Spiritus, Petroleum, Mühlenfabricate, Leim, Kaffeesurrogate, Papier, Graupappen, Patentpapier, Jute, Kattun, verschiedene Webereiprodukte, Bindfaden". 2) 39,149. sz. a. julius 12. kelettel szétküldve. 3) A kereskedelemügyi m. kir. minister julius 24-én 49,314/V1I1. B. sz. a. kelt leiratára válaszolva, a budapesti kereskedelmi és iparkamara 1899. november 11-én 12645/99. sz. a. tárgyalja a fontosabb kartellek ujabb tényeit. •') Az elóbbi jegyzetben említett felterjesztésben. •') Ugyanazon kamara 1900. február 3-án 22,733/99. sz. a. kelt félterjesztése, melyeknél az érdekeltek a kedvezőbb árviszonyok kiaknázására ármegállapitó összebeszéléseket hoznak létre. Némi tájékozásul szolgálhat, bár teljességre nem tarthat számol a következő átnézet, mely az utolsó hónapok kartellmozgalmait tartalmazza, a már fentebb emiitettek kizárásával. A szeszipar terén ez év folyamán jött létre a nagy ipari szeszgyárak közt megállapodás a szesz elárusitásának egységes szabályozására.1

) Ezen u. n. elárusitási kartell (Verkaufskartell) máris czélba vette a mezőgazdasági szeszfőzők bevonását s állitólag csak tartani akarja a kontingensszesz árát. Ugyancsak folyó év elején megállapodás jött létre a három budapesti árpagyöngy és köleshántológyár között az árak egységes megszabása iránt.2

) A keményitőszirupgyárak ez év elején a szirup árát egyöntetűen métermázsánként 2 koronával emelték.8

) Az osztrák és magyar hajlított fabutorgyárosok elhatározták, hogy gyártmányaik árát 5 — 10%-kal fölemelik.4

) Az üvegáruk árát az osztrák és magyar üveggyárak egvértelmüleg emelték,5

) mi az öblös üvegnél levő jelentékeny behozatal czimén is terheli hazánkat. A budapesti dobozgyárosok elhatározták, hogy a dobozok árait emelik,0

) utalva a papirlemez, papir, enyv drágulására. Igen élénk a mozgalom a vegyi ipar terén. A folyó 1900. évben — a műtrágya és gyertyakartellt nem érintve, emelték az árakat a ceresingyárosok,7

) az enyvgyárosok,8

) emelték gyáraink a borax árát, de különösen nagy mértékben a karbolsavét0

); ugyancsak egyértelmű megállapodás történt a klórkáli ára tekintetében.1

0

) Mint uj kartell alakul meg a f. év márczius havában a chromgyárak kartelle, mely a chromsó és egyéb vegyülékek árait emelte.1

1

) Még 1899-ben jött létre a „Magyarországi böriparosok szövetsége", mely kartellt alkotott a talpbőr egyértelmű áremelésére.1

2

) E kartell mindjárt kezdetben czéljául tűzte ki, mozgalmat indítani arra, hogy a gyárosok a nyersbőrterményeket is egységes árakon szerezhessék be. Az uj évben a borjubőrgyárosok emelték gyártmányaik árát1

3

) s a szijbőrgyárosok egyértelmüleg elhatározták, hogy a szij-crouponok árát emelik. ') Neue Freie Presse 1900. évi február 0. száma szerint. -) Közgazdasági Szemle 1900. évi februári száma 170.1. 3) Ugyanott a márcziusi szám 242. 1. 4) Ugyanazon szám 243 1. 5) Ugyanazon szám 242. 1. Szó van a fúvott üveg-, a solinüvegs a soküvegről. u) Pesti Iiirlap 1900. február 2. szám. 7) Közgazdasági Szemle 1900. évi márcziusi szám 242. I. 8) Ugyanott. 9) Ugyanott. Az áremelés 100%, tekintettel arra, hogy Anglia kiviteli tilalmat bocsátott ki e czikkre. 10

) Közgazdasági Szemle áprilisi száma 334 1. n) Közgazdasági Szemle 1890. áprilisi szám 334. I. la

) Közgazdasági Hiradó 1899. szeptember 9. szám. 6. I. 13

) Közgazdasági Szemle 1900. februári szám. 169. I,