Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'30 Úgyancsak a folyó évben egyesült tiz osztrák és két magyar téntagyár a tinta árának emelésére.1

) A textilipar körébe esik a szürposztógyárosok megállapodása2

), a jutakartellnek, mely az egész monarchiára kierjed, meghosszabbilása 1902. végeig;

!

) s a kékfestőgyárosok kartellje, mely állitólag szintén az egész monarchiát magában foglalja4

) s ismételve emeli az árakat5

). Nagy mozgalom indult meg a papírgyárak körében arra, hogy az egész monarchia gyárosai emeljék a papír árát6

) s hogy a magyar gyárosok az osztrák kartellel egybeolvadjanak. E törekvést a magyar kereskedelemügyi miniszter beavatkozása meghiúsította. Legújabb hír szerint azonban tervben van az osztrák és magyar papírgyárak részéről az, hogy a papircelluloidgyártást egy nagy részvénytársaság kezében egyesítsék közös eladási irodával.7

) Még a mult évben tanácskozás folyt az osztrák és magyar kalap- és gyapjutompgyárosok közt az eladási feltételek közös szabályozása s esetleg az árak emelése tárgyában,8

) mely magánértesülésem szerint czélhoz is vezetett. A sárgarézkartell, mely egy újonnan keletkezett sárgarézárugyárnak távolmaradása s egy nagy gyárnak kilépése folytán felbomlott, az 1900. év folyamán újra megalakult s a sárgarézlemezek és sodronyok árát métermázsánként 8 koronával felemelte.9

) A vastermékekre vonatkozó kartellek nagy számára ezúttal nem terjeszkedve ki, mint nagyobb feltűnést keltett uj tényeket említem, hogy a magyar és osztrák vaggongyárosok megállapodtak még a mult 1899. végén az iránt, hogy a magyar vaggongyárak nem vesznek részt az Ausztriában kiirt pályázatokon és viszont.1

0

) Ugyancsak 1899-ben történt egyik szaklapunk szerint, hogy a magyar és osztrák puhavasöntők czikkeik eladását egy bécsi czégre ruházták. a

) Az 1900. év folyamán pedig az osztrák-magyar drót- és drótszegkartell megegyezésre lépett a német hasonló kartellel.1

2

) A fémipar körében fennáll még a horgany (czink) lemezkartell, mely az 1900. év folyamán szintén emelte árait.1

3

) llogy a szénárak közös emelése, melyről a napi és Közgazdasági Szemle 1900. áprilisi szám 034. la. Magyar Pénzügy 1900 márcz. 8. '-') Közgazdasági Szemle 1900. februári szám 170. 1. 3) Ugyanott. 4) Pesti Hírlap, Zorkovils Emil tudósítása. 5) Közgazdasági Szemle 1900. áprilisi száma 334. 1. A Közgazdasági Híradó 1900. febr. 25. száma szerint a nyomdapapírnál 10°/o, egyéb papírnál 5°/0

emelés volt elhatározva. Közgazdasági Szende 1900. májusi száma 409. 1. ö) Lásd lent. u) Közgazdasági Szemle 1900. áprilisi száma 334. I. lu

) Közgazdasági Szemle 1900. februári száma 169. I. n) Magyar kereskedők lapja 1899. október 15. sz. 5. I. Kartellhazafiság, iparpolitika és nemzeti kereskedelem czim alatt. 12

j Közgazdasági Szemle 1900. februári szám 1701. I. Métermázsánkint 2 koronával. Közgazdasági Szemle 1900. februári szám, a 170. lapon, szaksajtó január végén megemlékezett,1

) valóságos ujabb kartellmegállapodás eredménye-e, avagy a négy Budapesten székelő vállalat vevőire vonatkozó fentebb érintett megállapodással kapcsolatos — kérdés marad. Kereskedőknek kartellszerü megállapodásairól szintén gyakran olvashatni. Kezdve a budapesti tejnagykereskedőkön, kik a tej árát 1—2 krral emelték s a budapesti zsákkölcsönzők kartellén, mely szintén az 1900. év elején jött létre: legújabban a vasnagykereskedöknek áremeléséről s vastartókereskedőknek tárgyalásairól értesülünk, melyek czélja az, hogy az osztrák eladási kartellbe bevonassanak.2

) A fővárosi papirkereskedők pedig, utalással a papírgyárak áremeléseire, körlevélben tudatták a közönséggel, hogy a papír árát ők is emelni kénytelenek.3

) Ellenben nem vezetett eredményre a gyufagyárosok abbeli törekvése, hogy a túlságos mértékű versenynek kartellel vegyék elejét. A monarchia két államában fennálló mintegy 120 gyufagyárat egy kalap alá vonni lehetetlennek látszik eddigelé. 4

) Legújabban tervben van véve a cognacgyárosok kartellje,5

) melynek bevallott czélja az, javítani a magyar cognac minőségét és elejét venni az árak lejebbszállásának. Sajátszerű kartell az, a mely állitólag a budapesti szeszgyárosok közt áll fenn évek óta. Nem egyéb ez, mint a nyersanyag közös beszerzésére fentartott bevásárlási iroda, mely nagy súlyai bírt a budapesti gabnatőzsde luikoriczaforgalmában s különösen a hibás áru árát kénye-kedve szerint szabályozta.0

) A folyó 19C0. év május havában ez iroda beszüntette működését, miután a szeszgyárak a kontingensből kifogyván, termelésűket abbahagyták. Ez esetben tehát a vevők kartelljével van, illetve volt kivételesen dolgunk. A magyar, illetve közös kartellek e felsorolása kapcsán meg kell jegyeznem, hogy hazánk fogyasztó közönségére nézve közvetlen jelentőséggel birnak a tisztán osztrák kartellek is, mivelhogy a vámközösség folytán Ausztria sokkal fejlettebb ipara sok ágában, túlnyomó nagy részét látja el hazai szükségletünknek. Akár fiókvállalat, akár kereskedelmi raktár avagy bizományos utján, akár csak mint egyszerű szállító az osztrák ipar megannyi kartellje döntő jelentőséggel bír a magyar fogyasztás szempontjából is. Oly mozzanat, melyet a magyar kartellpolitika feladatainak megítélésénél számon kivül hagyni nem szabad. Közgazdasági Szemle 1900. februári szám 170. lapon. Az 1899. nyarán létrejött kőszénkartell részesei a Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. a Magyar általános kőszénbánya r.-t., az Északmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat r.-t. s az (Jrikány-zsilvölgyi köszénbánya r.-t. Magyar pénzügy 1899. szept. 14. száma 9. 1. -') Közgazdasági Szemle 1900. áprilisi szám 334. lap. 3) Ugyanott. 4) Magyar Kereskedők lapja. 1896. szept. 24. sz. 2. 1. '"') A Honi ipar 1900. évi májusi számában. Pesti Hírlap 1900 május 23. szám, a budapesti gabonatőzsdére vonatkozó tudósításban.