Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'14 gyárak egyesülése, majd a pamutfonó- és szövőgyárakkal való összefoglalása, mi vagy 360 millió korona tőkének egyesítését jelenti; továbbá az Unió 150 uriruha-gyárának közel 500 millió koronára rugó tökével való egyesülése s a bicyclegyárak összefoglalása. Tervben van a sörgyárak egy kalap alá hozása is. Van 40 millió dollár tőkéjű malom-trust, stb. Az Egyesült-Államok egyes államainak a kartellek és trustök ellen irányuló törvényhozása, melyről alább lesz szó, változtatott ugyan a tőkeegyesités jogi structuráján s az egyesitett erők tényleges eljárásán, nevezetesen több titokzatosságot1

) hozott be a mozgalomba: de nem változtatott magán a lényegen, sőt tán szorosabbá tette az egyesülést, mint a nélkül lett volna. Tény azonban az, hogy az ilykép szerzett nagyipar ma az Óceánon tul elsőrendű hatalom nemcsak a gazdasági élet terén, hanem vezető szerepet játszik a politikai küzdelmekben is és sajátos színezetet ad a nagy köztársaság egész közéletének. 4. §. A kartellek czélja és jellege. Az eddigi előadottak után kevés szó elég a kartellek czéljának és jellegének megállapítására. Ha a kartellszerződések magok czéljukat többé-kevésbé szépen hangzó kitételekkel írják is körül — ha a válságok elkerülését,2

) a túltermelés megakadályozását, az egészségtelen verseny megszüntetését stb. hozzák is fel: nem kell hozzá nagy éleselmüség, hogy e czélt röviden: a vállalkozói nyereség biztosításában és növelésében találjuk meg. Azért a keserű lemondás a szabad kezdeményezésről, a teljes autonómiáról, hogy a tiszta nyereséget és pedig minél nagyobb nyereséget, minden vállalkozói tevékenység eme természetes végczélját, biztosabban elérhessék. Az eszközök, mint láttuk, különbözők, de a czél egy. Nem minden kartell éri el czélját: a primitív árlimitatiok, üzemkorlátozások nem mindig vezetnek a kivánt eredményhez, nem zárják ki a veszteséget vagy nem nyújtanak normális nyereséget. Csak ott, hol a kereslet és kinálat egyensúlya oly teljes szabályozásban részesül, mely a temielési költséget jelentékenyen meghaladó árhoz vezet: csak ott jutnak a szerződött vállalkozók biztos és megfelelő nyereséghez. A czélt, melyet a kartellek megvalósítani törekszenek, más szóval is fejezhetjük ki. Miután a vállalkozók nyere-Brentano értesülése szerint, a melyet a kartellről szóló nagy vitában emiitett fel (B. L. XI. der Schriften des Vereins für Socialpolitik 174. 1.) a Standard Oil Company nyolcz vezetője most tanácskozásai alkalmával felirja ugyan a határozatot, a melyet az ülés végén fel is olvasnak, de aztán elégetik e feljegyzéseket, nehogy hivatatlanok tudomására jussanak a megállapodások. 2) Egyik legnagyobb osztrák-magyar kartellünk igy vezeti be a szerződést: „Geleitet von der ebenso allgemeinen, als sicheren, auf vielfache Erfahrung gestützten Überzeugung, dass eine regellose der individuellen Willkür jedes einzelnen Industriellen anheim gegebene Production zu höchst ungesunden Concurrenz-Verhältnisssen und hierdurch mit -Notwendigkeit zu Krisen führt, welche nicht nur die Industrie, insbesondere deren weniger capitalskräftige Elemente lahmlegen, etc." ségét a verseny, az egymás ellen a piacz elhóditása iránt folytatott küzdelem csorbítja meg és koczkáztatja: a kartellek czélja a verseny korlátozása, tökéletesebb alakjaiban a verseny kizárása. S mivel a tudomány nyelvén azt az állapotot, a hol verseny nincs, röviden monopolnak nevezzük: a kartellt más szóval monopolra törekvő köteléknek, czélját monopolalkotásnak nevezhetjük. Monopolra és pedig tényleges J

) monopolra, akar szert tenni a kartell, hogy a vállkozók nyereségét biztosítsa és fokozza. Ebbeli törekvése tekintetében rokon vele a trust, a vállalatok minden oly egyesítése, mely az egész országos, esetleg, mint pl. a petróleumnál,2

) az egész világjjiaczot domináló monopolt akar teremteni. A különbség azonban a kartell s az egyesítés 3

) közt az, hogy amaz a társak összeségének monopola, a mint röviden mondják, kollektiv monopol, emez egy vállalat-óriásnak — mint az amerikaiak nevezik, egy mammutvállalatnak — monopola, tehát egyéni monopol (singularmonopol). E két faja a monopolos irányzatnak, mely napjainkat egyáltalában jellemzi, nemcsak nem egyenlő jellegű, hanem a közgazdasági evolutió szempontjából egyenesen ellentéte egyik a másiknak. Amaz életben tartja az eddig egymással versenyzett vállatokat, emez megszünteti őket, felszívja azokat magába. Amaz tehát konzervatív, ez destruktiv. Mind a kettő igazat ad ugyan Proudhon azon általánosan ismert mondásának, hogy a verseny megöli a versenyt, de az utóbbi a versenynyel együtt megöli a versenyzőket is, ez elébbi nem. Abba a folyamatba, a mely Marx nagy elmeéllel kieszelt történelembölcsészete szerint odavezet, hogy a kapitalizmus megőrli a kisebb existenciákat s csak néhány óriás vállalkozót hagy meg, kik egyeduralomra tesznek szert: a trust és mammutvállalat beleillik, a kartell azonban nem. A kartell egyenesen megakasztja, megállítja ezt a fejlődést: nem engedi végigküzdeni azt az ádáz harczot, mely a gyengébb bukására s az erős egyeduralmára vezet s a melynek végén Marx kifejezése szerint, csak néhány kisajátító marad fenn, a kiknek kisajátítása aztán könnyű dolga lesz a szocziálizmusnak. A kartell nem egyesíti a tőkéket, nem az óriástőke hatalmával foglal el parancsoló állást: a tőke megoszlása marad a régi, az egyes vállalkozók kezében végzi továbbra is a termelés körül őt megillető feladatot. Az egyesítés a kapitalizmus netovábbja, annak monarchikus betetőzése; a kartell közbeeső fok, a mely demoeraticusan szervezi a tőkét, a !) Ellentétben a jogi monopollal, melynek forrása a közjog s a melyet az állam vagy magának tart fenn — posta, dohánymonopol, — vagy egyes magános számára nyújt pl. a szabadalom utján. 2) A Standard oil Company a kőolaj forgalmának magához vonása körül óriási sikereket ért el. Angliában, Németalföldön, Belgiumban, Svájczban, Francziaországban, Dániában, Olaszországban tért foglalt s Németországban már 1892-ben az ottani fogyasztás 4/s-ét ő szállította. Megvásárolta a bevivő czégeket vagy leteperte verseny utján s átalakította részvénytársaságokká, a melyek részvényeinek legalább 51°/o-a a Company embereinek zsebében van. Ld. a franczia Economiste 1899. szept. 10. számában R. A. értekezését, „Le commerce du pétrole" cz. a. 3) Nem minden fusió czélja monopol, azért a trust kifejezést is fogjuk használni — a szó tág értelmét véve alapul.