Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'11 A kartellek extensiv fejlődésének szembeszökő tényénél azonban nem kevesebb jelentőségű azok intensiv megerősödése. Ide tartozik a kartellen kivül maradtak — az outsiderek, a hogy őket hivják — felszívása ; ide tartozik a termelés folyamatában előbb vagy hátrább állók bevonása, mint a minek legfeltűnőbb példáját a monarchia czukorfinomitóinak a nyersczukorgyárosokkal történt megegyezése -1) s egy közös kartell létrehozása képezi, a mely kartell kétszáznál több gyárat hozott egy kalap alá s igy e szempontból már meghaladta a leghíresebb német kartellt, a rajna-westfáliai kőszénszindikátust. De ide tartozik s határozottan legnagyobb jelentőségű az az evoluczió, melyen a kartellek szervezete átment. A primitiv árlimilácziók, űzemmegszoritások lassacskán átalakultak a tagok termelését szorosan megállapító, a megrendeléseket felosztó vagy a nyereségben osztozkodó kartellekre. Az egyszerű szerződések, melyek aláíróikat csak arra kötelezték, hogy bizonyos árt tartsanak be vagy szüneteltessék a munkát bizonyos határon tul s a melyek megtartására más sanctió nem volt, mint az aláírás2), átengedték helyöket bizottságoknak, elnöknek és igazgatóknak, közös elárusítóknak és megbízottaknak s a megállapodások keresztülvitelét az ellenőrök, könyvizsgálók egész serege biztosítja s szigorú büntetések sújtják azokat, kik szavukat megszegik, a mely büntetések végrehajtását viszont a tagok készpénzóvadékai vagy egyéb lététéi, nagyon gyakran solaváltói biztositják. Ez az átalakulás, nagyon természetesen, nem ment nehézség nélkül. Ha már a kezdetleges, a vállalkozó szabadságát csak külsőségekben korlátozó megegyezésekhez is nagy önmegtagadás kell: mennyivel fokozottabb mértékben van arra szükség a magasabbrendü kartelleknél, melyek tagjai teljesen feltárják egymás előtt kártyáikat, bepillantást engednek könyveikbe, lemondanak fáradságuk gyümölcseinek egy részéről a többiek javára, sutba dobják az önálló spekulácziót, sőt a legmagasabb formákban egyenesen lemondanak a vevővel való érintkezésről s kereskedelmi funkczióikat, melyektől eleddig boldogulásuk javarészt függött: átruházzák a közös bizományos czégre vagy társaságra. Csak a laza kartellek elégtelensége, kijátszása s a kartellek felbomlását követő késhegyig menő harcz rombolásai, melyek egy-egy kálváriát készítettek az iparnak : magyarázhatják a szervezkedés e nagy mérvű szigorítását. A tapasztalat megtanította a vállalkozókat, hogy a versenyt egymás közt teljesen csak ugy zárhatják ki s biztos nyereségre csak ugy tehetnek szert, ha szorosan tömörülnek s önállóságukat kevesebbre becsülik a haszonnál, melyet az együttes eljárással elérhetnek. Hogy a fejlődés csakugyan ebben az irányban halad, azt a II. részben, a hazai kartellek történetében, bőven lesz !) Létrejött 1897. julius havában 5 évi időtartamra, vagyis 1901/2. termelési év végéig. 2) Hogy ezeu aláíráson mikép tették magukat tul ép a szerződés főtényezői, arról szól a következő mulatságos eset. Egy vidéki város füszerkereskedői — már jó régen volt — megállapodtak abban, hogy a czukor kilóját X krajezáron alul nem adják. A vonatkozó szerződést aláírták s megőrzésre letették N. kereskedőnél. Később kitűnt, hogy ép ez olcsóbban ad el. Felelősségre vonatva, bevallota bűnét, kijelentve, hogy ő a szerződésen volt névaláírását törölte. alkalmam kimutatni. Számszerűleg illusztrálja azt Liefmann következő kis összeállítása.1

) Üzletfelosztó, vagy mint ő nevezi megrendelés-kontingentáló német kartell létezett : 1880. előtt 5, 1885. előtt 12, 1890. előtt 34 és 1896. előtt 64. S hogy az osztrák-magyar monarchia kartelljei közt ép ez az alak divatos : annak magyarázata tán ép abban keresendő, hogy ide később érkezett a mozgalom, akkor a mikor már a német tapasztalatokból leszürődött az az igazság, hogy a kartell szilárdsága, szervezetének tökélye dönt annak sikere felett. Közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy a kartell tökéletesebb alakjai előtt leginkább ott volt kiegyengetve az ut, a hol akár rendészeti, akár adóztatási czélokra a hatóság maga kinyomozta az egyes vállalkozó termelését s a kontingentálást s egymás termelésének ellenőrzését ezzel felette megkönnyítette. Hogy az államok egyes fogyasztási adó alá eső iparágokban maguk vitték keresztül a kontingentálást : azt s annak jelentőségét a kartellképzés szempontjából e helyen elég csak érintenem. A bányák termelésének nyilvántartása egyfelől, a szesz, sör, czukor, kőolajtermelés megadóztatásával kapcsolatos bevallások és termékmegállapitások másfelől kapóra jöttek a kartellalkotóknak : ma azonban a tökéletes szervezetű kartellek köre már jóval meghaladja az igy kínálkozó teret. Szerény kezdetből kiindulva nőttek nagyra a kartellek. A válságok csapásainak enyhítésére jöttek létre, de repressiv eszközből praeventivvé lettek : a túltermelést s ezzel a válságot egyszerűen lehetetlenné tették. Véget vetettek az árak lemorzsolásának, az öldöklő verseny okozta vesztességeknek, biztosították tagjaiknak a »polgári hasznot«, sőt azon tul is, erői nyereségeknek, zsiros osztalékoknak váltak kutforrásaivá. A szükség szülöttei, kik, hogy hasonlattal éljek, rejtekekbe bújva, rongyokkal takarták be a versenyokozta sebeiket, átvedlettek bíborba és bársonyba öltözködő dúsgazdagokká, kik szeretnek a nap fényében sütkérezni s egyáltalában nem csinálnak titkot eljárásukból.2) Nemcsak a napilapok vannak tele kartellkötések és meghosszabbítások híreivel, hanem a német szakköröknek meg van külön lapjuk is, a Steinmann-Bucher szerkesztésében megjelenő »Industrie«, ma »Deutsche Industrie Zeitung« 3). De más irányban is változott a helyzet. A példa vonz, járt uton haladni könnyű. Nem volt szükség többé rossz időkre, hogy a verseny megszüntetésére társuljanak egy-egy termelési ág emberei, hanem megtették ezt kedvező con-Idézett helyen a 110. lapon. 2) A fordulatot jellemzi az, hogy mig Kleinwächler meg anyolczvanas évek elején csak egy kartellről tudott részletes adatokat kapni, de akkor is csak a titoktartás feltétele alatt, addig a Verein für Socialpolitik 1894. évi kötetében már egész hosszú sorozata van közölve a német s egyéb kartellek szabályzatának s Brentano felhozta a tárgyaláson, hogy egy kartelltől megkapta .azt az egész ügyiratcsomót, a mely a szerződés létrejöttét megelőző tárgyalásokat tartalmazta. Verein für Socialpolitik LXI. köt. 174. lap. 8) „Organ des Centraiverbandes Deutscher Indrustrieller zur Beförderung und Wahrung nationaler Arbeit." Rendes rovatot vezet a kartellekröl az osztrák Handels-museum által kiadott „Das Handels-Museum" is.