Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 12 — juncturák mellett is, azok minél jobb kihasználására. -1

) Az uj kartellek már nem a szükség gyermekei, hanem aranybölcsőben ringatják őket, mit legjobban elárul az a watering (a mint az angol nevezi a részvénytöke névleges felemelését), mely a trustök megalakulásával kapcsolatos s mint a socialdemocraták berlini organuma, a Neue Zeit2

) jól jegyzi meg, csak arra való, hogy majdan ne tűnjék fel az osztalék oly rendkívül magasnak. Nem lehetünk azonban igazságosak a nagyüzem kartelljei irányában, ha figyelmen kivül hagyjuk a mai nagyiparnak irányzatát a nagy tőkék teljes egyesülése, az óriásvállalatok létrehozatala felé. Ez a másik irányzat, mely jelentőségében a kartellképzéssel vételkedik, sőt azt — nyugaton — tul is haladja: époly természetes következménye a mai termelési és versenyviszonyoknak, mint amaz. Azok az előnyök, a melyeket a nagyban való termelés nyújt, csak fokozódnak akkor, ha a nagy vállalatok egybeolvadnak vagy legalább egy kéznek engedik át a termelés és értékesítés vezetését. Több mód, de egy eredmény. Vagy egyesülés ugy, hogy a gyengébb, illetve gyengébbek egyszerűen felolvadnak az erősben. Vagy egyesülés ugy, hogy az összeolvadás kölcsönös, a régi czégek megszűnnek s uj keletkezik, melynek részvényeiben stb. aránylagosan elégítik ki a régi vállalkozókat. Vagy jogilag változás nincs, fusio nem mutatkozik, de az egyik vállalkozó megszerzi az uralmat a másik vállalatban, a részvények legalább felének összevásárlása által vagy egyébként. Vagy végre egyszerűen megvásárolja vagy legalább bérbeveszi a kisebb vállalatot. Példákat mindegyik módozatra ezrével lehetne felhozni. Legszembeszőkőbb nálunk ez irányzat a vasiparban,8

) a modern nagyipar ez egyre fontosabbá váló vezető ágában, a melynek egy igazi óriása, Krupp, a vele elébb bizonyos ágakban versenyzett Gruson-mü megvásárlása által Németországban igazán kivételes állásra tett szert. Francziaországban hosszú ádáz küzdelem után a czukorfinomitás négy nagy czég kezében központosult.4

) De még nagyobb szabású példákra akadunk odább nyugaton. Bár az angol ipar szervezkedéséről, mint nemrég egy jeles közgazda szemrehányólag megjegyezte,5

) rendszeres irodalmi termékek nem adnak felvilágosítást: tény az, hogy az individualismus úgynevezett klassikus földje gyorsan halad Maga Liefmann is ugy tartja, hegy a kartellképzés Németországban az 1888—91. években, a gazdasági fellendülés korábban érte el tetőpontját. Id. h. 143. 1. 2) A XVII. évf. II. kötetének (1898—90.) 50. sz. Beer M. „Trusts in den Vereinigten Staaten" czim alatt. Pl. a legújabban, 1899. New-Jerseyben bejegyzett aczél és dróttrust 38 millió activájára 90 millió értékű részvényt adott ki; a 3—4-szeres felöntések rendesek. s) Legújabban nagy érdeklődést kelt a rimamurány-salgótarjáni vasmürészvénytársaság actiója az Andrássy-féle vasmű, az Unió pléhgyár, sőt a hernádvölgyi vasmürészvénytársaság telepének megvásárlása iránt. 4) Ld. Kockert czukorgyárigazgató jelentését a Verein für Sociálpolitik LXI. kötet 165. lapján. 5) Ashley az Economic Journal 1899. évi juniusi számában az „American trusts" feliratú czikkben. (172. 1.) a verseny kiküszöbölése felé. S ami ezt a haladást jellemzi: az az óriás vállalatok képződése, egyesülések és telepek megvásárlása utján s aztán ezek kizárólagos uralma a piacz fölött, mit — legalább kívülről látható szervezkedés nélkül — egyszerűen az árak egyértelmű megszabásával érnek el. A nagytöke ott már ezelőtt egy századdal uralma alá vetette az ipart, ma a kiskereskedés hasonló átvedlése van folyamatban. Az óriási áruházak, ez „universal providers", a hogy azokat nevezik, állandó bámulat tárgyai mindazoknak, a kik Londonba ellátogatnak s kiszorítják a szatócsokat, kis divatkereskedöket, stb. A részvénytársasági üzletforma egy-két év alatt hatalmas hódításokat tett e téren s van egy olyan áruháztársaság, melynek magának Londonban 72, s a vidéken 181 fióktelepe van. London olcsó vendéglői négy-öt nagy czég kezében vannak; a londoni tejüzlet hasonló helyzetben. Viszont a nagytermelők magok kezébe veszik termékeik elárusitását s igv szintén kiszorítják a kis boltost. A nagy sörházak alkalmazottaik számára szereznek kimérési engedélyt és a nagymalmoknak megvannak a saját elárusítói, vagy azzal biztosítják magoknak a vevőt, hogy hitelbe adnak el azzal a feltétellel, hogy csakis czikkeiket árusítja el a boltos. Óriási mértéket ölt az egyesülés az ipar legfontosabb ágaiban. A gépczérna-iparban egy czég (J. & P. Coats) 1890-ben 5*75 millió font tökével szervezett részvénytársasággá alakult át s négy legnagyobb versenytársával egyesülvén, 4 millió font tőke felvételével oly óriás vállalatot létesített, mely a versenyt kiküszöbölve, az alaptőke után 20°/o osztalékot adott. 1897. deczemberében az English sewingcotton Company, 15 czég egybeolvasztásávat 2 millió font részvénytőkével kezdte meg működését, azóta elnyelt egy óriási glasgowi czégét és előkészítette az egyesülést a fentérintett nagy fonálgyáregyesüléssel, a mennyiben a Coatsczég 200,000 értékű részvényt vett át. A két nagy angol vállalatcsoport azután legújabban megegyezésre lépett egy óriási, 3.72 millió £. tökével keletkezett amerikai varróczérnagyár-csoporttal, olykép, hogy azok igen jelentékeny összegű részvényt vettek át. Macrosty2) 28 millió fontra teszi a textil-ipar terén egy vagy más módon egybeforrasztott vállalatok tökeerejét azzal, hogy a határ ma még távolról sincs elérve. A bradfordi festőgyár-részvénytársaság 22 czégét egyesitett 4's millió font tőkével és ma az üzlet 90°/o-át tartja kezében ez a legtökéletesebb angol trust. Egyetlen egy ily fúzió — amalgamation — uralkodik ma külön-külön a csavar, a só, alkaliák iparában s a vas-és aczélsinek árát egy ring szabja meg. A gépiparban, hajógyártásban s a szénbányászatban1

) óriási tőkeegyesülések !) A Lipton's Limited. Az angol piacz monopolizálására vonatkozó adatok összeállítását Macrosty H. W.-nak a „Contemporary Review" 399. sz. (1899; márczius) megjelent, nagy feltűnést keltett czikkéből „The growth of monopoly in British Industry" vettem. 2) Macrosty idézett czikkében egy szénbányavállalatot említ, mely megvásárolva egy másik bányát, 4'/2 millió tonna évi termelés felett rendelkezik és 12,000 személyt alkalmaz: tehát hazánk összes szénter melésével versenyez.