Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'3 2. §. A kartell fajai és szervezete. A kartellek osztályozása nagyon különböző alapon történhetik és történik is. Itt csak a kartellpolitika szempontjából fontos megkülönböztetéseket véve fel, röviden következőleg osztályozunk. I. Az alanyokat tekintve, a termelés két főága szerint őstermelők és iparosok kartelljeit. különböztetjük meg. Az őstermelés körén belül nagyarányú kartellképződés van a bányászatban ; az angol szénbányák ily szervezkedéséről már a mult századból van tudomásunk s látni fogjuk, hogy e termelési kör a leghálásabb monopoltalajul tekinthető. Ellenben a mezőgazdaság eddigelé nem mutatkozott kartellképesnek. Helyi szervezkedéseket nem véve számba,*) eddig csak kísérletekkel és javaslatokkal találkozunk. Csirái, elemei a kartellozásnak megvannak; a mezőgazdád bevásárlási és terményértékesítési szövetkezetei alkalmas kiindulási pontjai volnának mezőgazdasági kartelleknek s valószínűleg csak idő kérdése, hogy e csirák kihajtsanak.2

) Nem kevéssé jellemző egyébiránt, hogy egy osztrák miniszter, Ledebur — a mezőgazdákat kényszerszövetkezetekbe akarta tömöríteni s ezzel együtt az árak szabályozását —- kartellek módjára — keresztülvinni. A törvényjavaslat azonban épugy, mint a vele némileg rokon líanitz-féle hires indítvány a német parlamentben — csak javaslat maradt. Az ipar körében látjuk eddigelé a kartellek legnagyobb virágzását. A nagyiparé itt a vezetés, a nagyipar kartelljei keltik a legnagyobb feltűnést; de kétségtelen, hogy a kisipar is képes a kartellalkotásra,3

) sőt az élelmiszerek kartelljei, a pékek és mészárosok helyi kötelékei nagyon is mélyen belenyúlnak a nagy fogyasztó közönség érdekkörébe. Azok, a kik a kereskedők és szállítási vállalatok versenymérséklő megállapodásait is belefoglalják a kartellek körébe, természetesen külön csoportokat alkotnak ezekből, esetleg további osztályozással, pl. tengeri és belvizi hajózási kartellek, stb. II. Tekintve a területet, a melynek vállalkozóit a kartell egybefüzi, beszélünk helyi, kerületi, országos és nemzetközi kartellröl. A kerületi kartell egy-egy termelési vidék, bányacsoport vállalkozóira szoritkozik ugyan, de jelentőségében —• ép a kerület kiterjedése és a termelés fejlettsége szerint — megközelítheti, sőt felülmúlhatja az országos kartelleket; igy pl. a rajna-vvestphaliai szénsyndikatus nagyobb befolyást gyakorol a szénárakra, mint egy-egy kisebb állam ') Ilyen volna a győri kereskedelmi és iparkamara 4125/899. sz. 1899. november 24-én kelt felterjesztésében emiitett kartell, melynek tárgya a znainii uborka. 2) A mezőgazdasági ipar terén megindult áramlatot érinti Schäffle „Zum Kartellwesen und Kartellpolitik" czimü értekezésében. (Zeitschrift für die gesammte Staatswissenschaft. L1V. Jahrg. 4. H. 651. lap). 3) Nagyon jól szervezett kisipari kartelleket mutat be Voigt A. a „Sociale Praxis" hasábjain a legújabb időkből, idézve Schäffle fent érintett értekezésében. így 1897-ben jött létre a palaköfejtők és kereskedők, meg több Dachdeckermeister-Verein képviselői közt a Rajnavidék városaira kiterjedő kartell és egészen sajátszerű szervezettel birnak a német kéményseprőkartellek. nemzeti kartellje. Viszont néhány, bár különböző községben székelő vállalat kartellje jelentőségében sokkal alulmaradhat egy-egy főváros egyszakmabeli iparosainak kartelljén, holott ez utóbbit csak helyi kartellnek kell minősítenünk. Külön válfajkép sorolhatjuk azokat a kartelleket, melyek nem simulnak hozzá az államok területeihez, honem a vámsorompók által határoltatnak el. Egy vámterület termelői a külső verseny ellen védve vannak kisebb-nagyobb mértékben, ellenben egymással a vámhatáron belül szabadon versenyeznek: csak természetes tehát, hogy a verseny hatályos mérséklésére vagy megszüntetésére nem lehet gondolni addig, mig az egész vámszövetség területe egy kartellbe bevonva nincs. A vámterületi kartellek kiváló jelentőséggel birnak hazánkban és e jelentőségök inkább növekedni, semhogy apadni fog mindaddig, mig az Ausztriával való vámunió fennáll. Kartellpolitikailag nagyon érdekes és különös nehézségekkel járó e válfaj esetünkben a nemzetközi kartellekhez tartozik, bár a külföld szemében az országos vagy nemzeti kartellek kategóriájában szerepel. III. Tekintve a módozatokat, a melyeket a kartell a verseny kizárására vagy legalább mérséklésére alkalmaz, már egész sereg csoportot lehet megkülönböztetni, különösen akkor, ha a kartellek szervezetét, organumait is bevonjuk. Nem szándékom Liefmannak, a kartellek e kiváló monografusának egészen tüzetes felosztását s az ahhoz fűződött megjegyzéseket és vitákat felhozni. Bár világos, hogy a kartellek czéljukat három uton — az árak megszabása, a termelés korlátozása s a piacz felosztása (rayonkartellek) által — közelithetik meg: az ez alapon való csoportosítás nézetem szerint nem bir sem elméleti, sem gyakorlati jelentőséggel. Sokkal mélyebben jár Schäffle osztályozása. Mindenekelőtt piaczosztó és piaczösszefoglaló kartelleket különböztet meg. Az előbbiek a szerződött vállalkozók mindegyikének kiutalják a maga részét a piaczból, olykép, hogy a többiek ott ajánlatot nem tesznek, onnét megrendelést el nem fogadnak. Az egyes vállalkozó tehát kizárólagos ura lesz a maga vidékének, ott diktálhatja az árakat, már a mennyiben az az adott czikknél egyáltalában lehetséges s a mennyiben a kartellen kivül állók vele versenyre nem lépnek.2

) A piaczosztó kartellnek egyik válfaja az, mely Dem térben, hanem időben osztja fel a kínálatot. Főleg közszállításoknál dívik ez oly alakban, hogy a szerződő felek bizonyos sorrendet — turnust — állapítanak meg az árlejtéseknél való pályázásra. A többi vállalkozó ilyenkor vagy egyáltalán nem pályáz, vagy csak a látszat kedveért, nevezetesen magasabb egységárak ajánlásával. Ez utóbbi módozat nagyon kedvelt s a német kartellek egyik legrégebbje, az 1861. évi sinkartell is idetartozik. ') Die Unternehmerverbände (Konventation, Kartelle), ihr Wesen und ihre Bedeutung". Freiburg, 1897. A Volkswirtschaftliche Abhandlungen der Badischen Hochschulen 1. füzete. 2) Igy tesznek a kőolajfmomitók, mikor elhatárolják azt a területet, melyen egy-egy gyár elád,