Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-21 / 43. szám

- 714 — A végzés elien, mely a tanut vallomástételre kötelezi a tanú a fegyelmi bírósághoz halasztó hatályú felfolyamodással élhet. 11. §. Azon tanú, a ki alapos ok nélkül meg nem jelenik, vagy a ki vallomást tenni, illetve vallomását esküvel megerősíteni vonakodik, arra 10—100 koronáig terjedhető pénzbírság s annak behajthatatlansága esetén minden 20 koronának megfelelő egy napi elzárás büntetés alalt szorítható. 12. §. A vizsgáló biztos, a mennyiben szükségesnek tartja, a tanút vallomására meghiteltetheti. 13. §. Az eskü a tanúnak meg nem engedhető : 1. 11a kihallgatásakor életének 14-ik évét még be nem töltötte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalma nincs; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta vagy közölni nem képes; 3. ha a tanú hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejüleg elitéltetett. 14. §. A vizsgáló biztos azon határozata ellen, melylyel valakit tanuzásra nem bocsát, továbbá valamely tanú meghiteltetését elrendeli vagy megtagadja, felebbezésnek, helye nincs és az ily határozatok által szenvedett sérelmek orvoslása csak a fegyelmi ügy érdemében hozott határozat elleni felebbezésben kérelmezhető. 15. §. A kihallgatott tanú vallomása, — annak esküre bocsátása előtt — felolvasandó és tanú figyelmeztetendő, hogy ha valamit elhallgatott, vagy nem jól mondott, azt az eskü letétele előtt még helyreigazithatja. Az eskü kivétele előtt tanú az eskü szentségére s a hamis eskü következményeire figyelmeztetendő s ennek megtörténte a jegyzőkönyvbe felveendő. Tanuk kik az eskütételtől saját hitelveik szerint törvényesen felnientvék, ünnepélyes bizonylatot tartoznak eskü gyanánt letenni, mely azonban foganatára a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő. Az eskütétel alatt a jelenlevők felállani kötelesek s az esküttevő jobb kezét szivére téve a vizsgálóbiztos által előmondott s a szabadalmi hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzata tárgyában 733 96. K. M. E. sz. a. kiadott rendelet 46. illetve 47. §-ában meghatározott esküt illetve ünnepélyes bizonylatot teszi le. 16. §. A tanu. valamint a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott és panaszos kihallgatásáról — jegyzőkönyvvezető alkalmazása mellett — jegyzőkönyv vezettetik. A fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazotthoz első sorban a következő általános kérdések intézendők: 1. Mi a vezeték és keresztneve? 2. Hol született? 3. Minő vallású? 4. Hány éves? 5. Nős-e és nejét hogy hivják? 6. Van-e gyermeke és hány ? 7. Hol lakik? 8. Mi a foglalkozása és állása? 9. Volt-e már fegyelmi vizsgálat alatt és ha igen, miért és mily eredménynyel? Az általános kérdések után a különös kérdések a vizsgálóbiztos által ugy teendők fel, hogy az a vizsgálat érdekében álló minden mozzanatról őszinte és kimerítő vallomást nyerjen. Ha valamely vallomás a kiderített ténykörülményekkel mások vallomásaival, vagy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak megelőző más vallomásával ellenkeznék, illetve azoktól eltérne, az illető az ellentétek megmagyarázására felhívandó. Oly kérdéseknél, melyekre az adandó válasz megfontolást kíván, vagy hivatalos okmányok és ügyiratok megvizsgálását igényli, a vizsgálóbiztos a kihallgatottat nem siettetheti, hanem tartozik a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak kellő időt engedni s a netáni segédeszközök betekintését meg nem tagadhatja. A vizsgálat során kihallgatandó tanukhoz első sorban az 1868. évi LIV. t.-cz. 202. §-ában meghatározott általános kérdések s ezek után a különös kérdések intézendők és ugy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott, valamint a tanuk állal adott összes feleletek lehetőleg szószerint a jegyzőkönyvbe beiktatandók. 17. §. A kikallgatási jegyzőkönyv minden íve, a melyen a feleletek vannak, a kihallgatott által aláírandó s ha a jegyzőkönyv több ivből áll, az a vizsgáló biztos által a lezáráskor összevarrandó és pecsétjével ellátandó. 18. §. A vizsgáló biztos köteles a vizsgálatra vonatkozólag beérkezett minden beadványra a beérkezés napját feljegyezni, az iratokat kellő rendben tartani s azokat gondosan megőrizni. 19. §. A vizsgálati iratok eredetben senkinek sem adhatók ki s tartalmuk is csak annyiban közölhető, a mennyiben a vizsgálat czélja azt megengedi. A vizsgálati iratokhoz csatolt ügyiratoknak betekintése, melyekre a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak védelmére szüksége van — kérelmére — meg nem tagadható. 20. §. A vizsgálat befejezése után a kiküldött az összes vizsgálati iratokat a szabadalmi hivatal elnökének vagy helyettesének bemutatja, ki is a fegyelmi bíróságot összehívja. A fegyelmi bíróság tagjának nem szabad oly ügyekben résztvenni: a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldal rokonságban, vagy másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak; c) melyekben mint tanu, szakértő, képviselő, vagy közbenjáró működött. A most érintett akadályok akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek fel, habár a felek e miatt nem tettek volna is kifogást, az illető birói személy által a hivatal elnökének vagy helyettesének azonnal bejelentendők, a ki az érdekelt tag helyett egyik póttagot hivja be. 21. §. A fegyelmi biróság ülésében a fegyelmi ügyet a vizsgáló biztos adja elő, azonban a határozat hozatalánál szavazati jogot nem gyakorol. A fegyelmi biróság eljárása nyilvános, de a határozat zárt ülésben hozatik. 22. §. A fegyelmi biróság, amennyiben a vizsgálat kiegészítését, a vizsgáló biztos által mellőzött tanuk kihallgatását vagy a kihallgatott, de meg nem eskedtetett tanuk meghiteltetését s e czélból a vizsgálati iratoknak a kiküldött kezéhez leendő visszaadását szükségesnek nem tartja, az ügy érdemében szavazás utján határoz. A szavazást a fegyelmi bíróságnak rangban legfiatalabb tagja kezdi meg s a tagok rang szerint folytatják. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata^gfit. 23. §. A fegyelmi biróság minden üléséről jegyzőkönyv vezetendő, melynek bevezetésében az ülés napja, tárgya s a jelenlevők nevei foglaltatnak.