Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-21 / 43. szám

— 715 -E jegyzőkonyben a szavazatok névszerint megjelölendök, a fegyelmi biróság egyik vagy másik szavazó tagja által nyilvánított különvélemény egész terjedelmében, a hozott határozat pedig kellő indokolással bevezetendő s az elnök és jegyző által hitelesítve lezárandó. 24. §. Ha a vizsgálat során oly büntetésre méltó cselekmények alapos gyanúja merül fel, mely a büntető törvényekbe ütközik, a fegyelmi biróság a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott működését felfüggesztheti s az iratokat az illetékes büntetőbírósághoz teszi át. 25. §. A szabadalmi hivatal kezelőszemélyzete által elkövetett s fegyelmi vélség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások a beszámítás mérve szerint a következő büntetésekkel sujtandók : a) rosszalás; h) pénzbüntetés; c) az előléptetésből kizárás bizonyos meghatározott és 3 évnél tovább nem terjedhető időre; d) hivatalvesztés. A c) és d) alatt felsorolt büntetések a személyi táblázatba mindenkor feljegyzendők, az ci) és b) alatt felsorolt büntetések pedig csak akkor, ha a fegyelmi határozatban a feljegyzés kimondatik; ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett, a rosszalás egy év után a pénzbeli büntetés két év után, az előléptetésből való kizárás háromév után erkölcsi hatályát veszti és ezen idő eltelte után a bejegyzett büntetések — a d) pont alatt emiitett büntetés kivételével — hivatalból törlendők. 26. §. A pénzbüntetés esetenkint az évi fizetés 10%-át felül nem haladhatja s az az elmarasztalt fizetéséből egyszerre, vagy havi részletekben vonatik le, azonban olyformán, hogy a levonás a havi fizetés 10° o-át meg nem haladhatja. 27. §. A felekkel mindig Írásban közlendő és indokolt fegyelmi határozatban megállapítandó a bírósági uton végrehajtásilag behajtható eljárási költség és az is, hogy azt a megszabott záros határidő alatt ki tartozik viselni; egyúttal az elmarasztalt által okozott károk megtérítése iránti felelősség is mindenkor megállapítandó. 28. §. A fegyelmi biróság Ítélete ellen az érdekelt felek bármelyike, valamint az esetben, ha a fegyelmi biróság elnöke a fegyelmi biróság Ítéletét az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találná, hogy a határozat jogerőre való emelkedése folytán a köztisztviselői tekintély siilyedésétől s a fegyelem meglazulásától lehetne tartani, a fegyelmi biróság elnöke is a kézbesítéstől illetve az utóbbi a fegyelmi határozat keltétől számítandó 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. Ministerhez felebbezéssel élhet, ki a felett véglegesen határoz. 29. §. Ha a hivatalvesztést kimondó első fokú ítélet nem felebbeztetett volna, ezen ítélet felsőbb elhatározás végeit a kereskedelmiigyi m. kir. Miniszterhez felterjesztendő. 30. §. A fegyelmi biróság ítélete ellen az első fokú ítélet meghozatalától számítandó 1 éven belül az ítélet végrehajtását nem akadályozó perújításnak van helye: a) ha a fegyelmileg elitélt ellen a fegyelmi eljárás alkalmával bizonyitékul hamis vagy hamisított okirat valódi gyanánt volt használva, vagy hamis tanuzás volt elkövetve és ezek a bizonyítékok az Ítéletre befolyással lehettek ; b) ha a fegyelmileg elitélt olyan uj tényt vagy bizonyítékot hoz fel, mely akár magában, akár kapcsolatban a befejezett eljárás folyamán felhozottakkal az elitéltnek nem vétkességét, vagy a fegyelmi eljárás enyhébb intézkedése alá eső cselekményben való vétkességét teszi valószínűvé. 31.'§. Minden jogérvényes fegyelmi Ítélet az erre rendelt s a szabadalmi hivatal elnökségénél vezetett külön könyvbe jegyeztetik. 32. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében a szabadalmi hivatal elnöke vagy annak helyettese rendbüntetést szabhat; ezen rendbüntetés kétféle, u. m.: a) megrovás, mely szóval, vagy Írásban történhetik; b) 2—40 koronáig terjedhető pénzbüntetés, a mely a 27 §-ban meghatározott módon hajtatik be. A rendbüntetések ellen felebbvitelnek helye nincsen. 34. §. Az ezen eljárás szerint megítélt pénzbüntetések jótékony czélra fordítandók, melyet a m. kir. kereskedelemügyi miniszter határoz meg. II. A m. hir. szabadalmi hivatal szolgáit illetőleg: A hivatalszolgák és segédszolgák mindazon cselekményei, melyek ezen rendelet 1. §-ában felsorolva vannak fegyelmí vétséget képeznek. A hivatalszolgák és segédszolgákra nézve fegyelmi hatóságot a. m. kir. szabadalmi hivatal elnöke vagy annak helyettese gyakorolja. A m. kir. szabadalmi hivatal szolgái és segédszolgái által elkövetett s fegyelmi vétség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások a beszámítás mérve szerint a következő büntetésekkel sujtandók: a) rosszalás; b) pénzbüntetés, mely az évi fizetés 10%-át meg nem haladhatja; c) szolgálatbóli elbocsátás. A pénzbüntetés az elmarasztalt fizetéséből egyszerre vagy havi részletekben vonatik le, azonban oly formán, hogy a lerovás a havi fizetés 10%-át meg nem haladhatja. Az eljárás és az ennek folyamán hozott határozatok jegyzőkönyvbe foglalandók. Az ügy érdemében hozott határozat a hivatalszolgának vagy segédszolgának kihirdetendő. Az elnök határozata a mennyiben rosszalásra vagy 10 koronát meg nem haladó pénzbüntetésre szól végérvényes; ha azonban a határozat 10 koronát meghaladó pénzbüntetésre, vagy a szolgálatbóli elbocsátásra szól az elmarasztaltnak joga van a határozat keltétől számítandó 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. Ministerhez felfolyamodni az iránt, hogy az ügynek ujabb megvizsgálását, illetve tárgyalását rendelje el ; ezen ujabbi vizsgálat és tárgyalás alapján hozott határozat ellen többé fel folyamodásnak helye nincs. A szabadalmi hivatal kezelő személyzetére vonatkozó ezen rendelet 6. §-ában foglalt intézkedés a szolgák és ssgédszolgákra vonatkozólag is megfelelően alkalmazandó. Az ideiglenesen alkalmazott hivatalszolgáknak, midőn ellenük a fegyelmi eljárás elrendeltetik, a szolgálat mindannyiszor egyidejűleg 3 hóra felmondandó s ezeknek a szolgálatban való meghagyása vagy elbocsátása az ügyükben hozott határozattól függ. Budapest, 1899. évi május hó 10-én. Hegedűs kereskedelemügyi m. kir. Minister.