Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-21 / 43. szám

— 713 -Kereskedelemügyi m. kir. Minister 1089/08. ein. szám. Rendelet a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének, és szolgáinak fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában. A m. kir. szabadalmi hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzata tárgyában 1896. évi február hó 3-án kiadott 733, el n. sz. Keresk. Min. rendelet 66. §-ának a kezelőszemélyzetre és szolgákra vonatkozó részét hatályon kiviil helyezem s a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzete és szolgái ellen folyamaiba teendő fegyelmi ügyekben követendő eljárás tekintetében a következőket rendelem : I. a szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetét illetőleg: 1. §. A m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének mindama cselekményei vagy mulasztásai, melyek által a hivatalos állásukkal járó kötelességeket megszegik, fegyelmi vétséget képeznek. Fegyelmi vétséget követnek el továbbá mindazok a tisztviselők, kik életmódjuk, és viselkedésük által az állásukat megillető tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszik magukat. Fegyelmi eljárásnak van helye végre oly esetekben is, midőn orvosi vizsgálat utján meg nem állapithaló szolgálatképtelenség igazolása válik szükségessé. 2. §. A magánféltől eredő vagy hivatalból tett fegyelmi feljelentés, esetleg az 1. §-ban emiitett személyeknek az ellenük felmerült gyanuokok alul való tisztázása czéljából a fegyelmi eljárás megindítása iránt beadott kérelme a szabadalmi hivatal fegyelmi bíróságához adandó be és az, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a fegyelmi eljárást elrendelő határozata (1. 4. §.) a hivatal elnökségénél a fegyelmi ügyekről külön vezetett* iktatókönyvbe iktatandó. 3. A fegyelmi ügyekben beadott és súlyosabb szolgálati vétségekre vonatkozó fegyelmi feljelentés a hivatal elnöke vagy annak helyettese által a fegyelmi bíróság egyik tagjának — a fegyelmi biróság ülésében leendő előadás végett kiosztandó, ki is az ügyet az elnök vagy helyettese által kitűzött határnapon ott előadni köteles. 4. §. A fegyelmi biróság első sorban a fegyelmi eljárás megindítása vagy a bejelentés félretétele felett szavazás utján határoz s ha a fegyelmi eljárás megindítását határozza el, vagy ha azt a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, a szabadalmi hivatal elnöke vagy annak helyettese a fegyelmi ügy megvizsgálására a hivatal egyik olyan birói állandó tagját, ki a fegyelmi bíróságnak nem tagja, kiküldi, a ki ugy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottat, mint a tanukat és szakértőket s szükség esetén a panaszost is vétiv mellett kézbesítendő idézvény utján szabályszeriileg megidézi és kihallgatja, vagy azok kihallgatása végett az illetékes kir. bíróságot megkeresi. Oly esetekben, midőn a vizsgálat sikeres megejtése czéljából a vizsgáló biztos hatáskörén kivül esö intézkedések foganatosítása válik szükségessé, a vizsgáló biztos a hivatal elnökének haladéktalanul jelentést tenni köteles. 5. §. A fegyelmi vizsgálat mellőzhető, ha a szolgálati vétség birói bünfenyitő vizsgálat utján vagy egyébként minden kétséget kizáró módon kiderittetett. 6. §. A fegyelmi eljárás megindításának elrendelése esetén, vagy annak elrendelése előtt is, ha a hivatal elnöke, illetve annak helyettese azt találná, hogy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak hiv^aIából való eltávolilását a szolgálat biztonsága vagy tekintélye megköveteli a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottat a szolgálattól azonnal fel is függesztheti; a felfüggesztett tisztviselő a felfüggesztés tartamára lakpénz illetőségen felül, ha nőtlen fizétésének 1/3-ad részéig terjedő és feléig felemelhető, ha nős fizetésének feléig terjedő és 2

/a részig felemelhető ellátásban részesítendő. Az esetben, ha a szolgálattól felfüggesztett alkalmazott az ellene emelt szolgálati vétség vádja alul teljesen felmentetett, a szolgálatba azonnal visszahelyezendő és fizetésének a felfüggesztés ideje alatt visszatartott része neki azonnal kiszolgáltatandó, az esetben pedig, ha fegyelmileg elmarasztaltatott ugyan, de nem hivatalvesztéssel büntettetett, a szolgálatba való visszahelyezésnek és a visszatartott fizetés kiszolgáltatásának csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után van helye. 7. §. A vizsgálatot teljesítő kiküldött (vizsgáló biztos) rendeletére ugy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott, mint panaszos, valamint a megidézett tanú, esetleg szakértő megjelenni s a hozzáintézett kérdésekre vallomást tenni köteles, ha a vizsgálóbiztos szükségesnek tartja, különösen, ha a kihallgatott tanuk vallomása és a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott vagy panaszos előadása lényeges körülményekre nézve egymástól eltérő, azokat egymással szembesítheti. 8. §. A szembesítés alkalmával a szembesítés tárgya rövidén előadandó s annak mikénti foganatosításáról és eredményeiről külön s a szembesítettek által felhozottak lehetőleg szószerinti hűséggel tartalmazó s a szembesitetteknek netán elárult belső felindulását is kitüntető jegyzőkönyv veendő fel, mely a jelenvoltak által aláírandó. 9. §. Mint tanuk nem hallgathatók ki: 1. A lelkészek arra nézve, a mit a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek velük. 2. A hivatalban levő vagy abból kilépett közhivatalnokok oly kérdésekre, a melyekre nézve a tanuságtétellel a hivatali titoktartás kötelességét megsértenék, ha e kötelesség alul illetékes felettes hatóságuk fel nem mentette. 3. Hivatalban levő, vagy kilépett közhivatalnok oly körülményekre nézve, melyek közokirattal bizonyíthatók. 10 §. A vallomástétel megtagadható: a) ha a tanú a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak fel vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa vagy jegyese; b) ha a kérdésre adandó felelet bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatna a tanú ellen, ^továbbá fel vagy lemenő ágbeli rokonai, unokatestvérei és ezeknél közelebbi oldalrokonai, házastársa és jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli sógorai, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbe fogadó vagy nevelő atyja, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja ellen, még pedig a házassági és sógorsági viszonyban levőkre nézve tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még a viszony alapját képező házasság vagy sem; c) ha a kérdésre adandó felelet által a tanú vagy az ezen §. 1. pontjában emiitett személyek valamelyike becsületükben vagy a tanú vagyonában sérelmet szenvednének; d) oly körülményekre nézve, a melyekre a tanú nem nyilatkozhatik a nélkül, hogy a hivatásával járó titoktartó kötelességet, különösen mint ügyvéd, közjegyző, orvos vagy ezek segéde meg ne sértse, a mennyiben a titoktartás kötelessége alul fel nem mentették; e) ha a tanú a kérdésre adandó felelettel valamely műszaki vagy ipari titkot árulna el. A tanú a jelen eseteiben a kihallgatás előtt, vagy a midőn a kérdéses viszony kiderül, figyelmeztetendő, hogy vallomásának megtagadására fel van jogosítva. A megtagadás jogosultsága felöl a kiküldött vizsgáló biztos végzéssel határoz.