Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

-1076 nyiségével és minőségével, továbbá, hogy nem szerzett-e be a panaszlott olyan anyagokat, a melyeket a borkezelésnél használni tilos és igenlő esetben mire használta fel azokat, továbbá nem követett-e le a vádlott vagy gyanúsított egyén a törvény í. §-ának rendelkezése ellen kihágást, azaz nem hozta-e borait oly borvidék vagy oly szőlőfaj elnevezése alatt forgalomba, a honnan, illetőleg a melyből azok nem származtak stb. 16. §. Az eljárásról pontos jegyzőkönyv veendő fel. E jegyzőkönyvbe beiktatandó a talált helyzet, jelesül a helyiség (pincze, raktár stb.), a hol a helyszíni szemle tartatott s a hordók vagy egyéb tartányok leírása, mennyiségök, ürfogatuk, jelzésök és tartalmuk megjelölésével; megemlítendő továbbá a jegyzőkönyvben minden körülmény, mely a helyszíni szemle és vizsgálat alkalmával észleltetett vagy megállapittatott és az eljárás, a mely a vizsgálat során követtetett. Ha a szemle és vizsgálat alá vett helységben (pinezében, raktárban) a jelen rendelet •£ §-ában emiitett különféle italok (pezsgő, ürmös, törkölybor, gyümölcsbor stb.) is találtatnak, e jegyzőkönyvben megemlítendő, hogy ezek a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően vannak-e raktározva, továbbá, hogy az előirt jelzések és feliratok a rendelet értelmében vannak-e alkalmaza (lásd a jelen rendelet 5. és 10. §-ait), végül, hogy a cognac-főzésnél viszszamaradt u. n. bormoslék nem tartatik-e egy pinezében vagy egy helyiségben az 1893. XXIII t.-cz. rendelkezései alá eső italokkal. 17. §. Ha a helyszini szemle ős vizsgálat alkalmával megállapittatnék, hogy oly eljárás van, vagy volt folyamatban, a melynek nyomai később véglegesen vagy felismerhetetlenül elenyészhetnek, a közreműködő vegyész a szükséges egyszerűbb vizsgálatot azonnal megejteni tartozik. Különösen szükséges az oly esetekben midőn a must kezelése módjának megállapítása derítendő ki. 18. §. Az eljáró hatósági közegnek a gyanús italokból 2—2 liter mintát kell vennie félliteres palaczkokban s ezeket saját, valamint a fél vagy megbízottja pecsétjével le kell pecsételni, ugy hogy a palaczkok a pecsétek megsértése nélkül felbonthatók ne legyenek. Ha a mintavétel alkalmával a gyanúsított félnek vagy megbízottjának pecsétnyomója nincs, vagy ha azt előadni vonakodik, ez a jegyzőkönyben megemlítendő, ily esetben a minták csak az eljáró hatósági közeg pecsétjével pecsételendők le. A vett minták gondosan csomagolva beküldendők az illetékes állandó borvizsgáló bizottságnak megvizsgálás és a törvény II. §-a rendelete szakvélemény megadása végett, a félnek pedig kívánatra tetszés szerinti mennyiségben szintén minta hagyandó, ugyancsak a fenti módon lepecsételt palaczkokban. A minták vételénél a lopó a hordóba lehetőleg oly mélyen sülyeszteudő, hogy a bor a hordó közepéből vétessék s mielőtt a minta az e czélra szolgáló palaczkokba öntetnék, ezek gondosan tisz tára kimosandók, azután előbb tiszta vizzel, azután pedig egyszer magával, az illető borral is kiöblitendők. 19. §• A minták vétele s a vizsgálat befejezése után az eljáró hatósági közeg azon bor- vagy egyéb italmennyiségeket, a melyekből a minták származnak, s álltalában a melyek készletben vannak, összeírja, értőköket az eladási (kimérési) folyó ár szerint megállapítja, s a vádlott vagy gyanúsított egyént figyelmezteti, hogy az összeirt bor- vagy egyéb italmennyiségekkel — a melyek egyébként birtokosuk szabad kezelésére hagyatnak — ugy rendelkezzék, hogy ha azok itéletileg mesterségeseknek, illetőleg oly minőségüeknek állapittatnak meg, a mely minőség a törvény s a jelen utasítás rendelkezéseivel ellenkezik, köteles lesz a hiányzó mennyiség értékét a községi szegényalap javára lefizetni. (Lásd a törv. 12. §-át.) A vizsgálat befejezése után az előljáró hatósági közeg a jegyzőkönyvet lezárja, mellékli hozzá a vegyész által készített leírást, esetleg vegyészi kimutatást, s a vett minták fentebb jelzett mennyiségével együtt beküldi az illetékes állandó borvizsgáló szakértő bizottságnak. 20. §. Az emiitett szakértő-bizottságok egyelőre két helyen állíttattak fel ós pedig: Budapesten, Magyarország Királyhágón inneni területére és Kolozsvárott, a Királyhágón tuli részek területére. A kereskedelemügyi minister indokolt esetekben, kivételesen, az egyik szakértő bizottaág területére eszközlondő vizsgálatra a másik állandó bizottságot rendelheti ki. A szakértő bizottságok feladata az első fokban eljáró hatóságok által hozzájok beküldendő borokat vagy a törvény rendelkezései alá eső egyéb borszerü italokat vagy anyagokat megvizsgálni, s arra nézve szakvéleményt mondani, hogy vájjon a megvizsgált italok készítése, kezelése, elnevezése vagy forgalomba hozatala, illetőleg a megvizsgált anyagoknak a borkozelésnél való használata az 1893: XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe iitközik-e, vagy a mennyiben e tekintetben egyedül a szakszerű vizsgálat adatai alapján határozott szakvélemény nem mondható, mennyiben forognak fenn esetleg e részben gyanúra okot szolgáltatható körülmények, melyek a hatóságnak a további eljárásnak mily irányban való folytatására útbaigazításul szolgálhatnak. A szakértő bizottság szakvéleményében egyúttal javaslatot tartozik tenni arra nézve is, hogy az általa mesterségesnek véleményezett bor általában valamely czélra felhasználható-e, vagy nem. Ehez képest az előbbi esetben a szakértő bizottság javaslatot tesz az illető mesterséges bor denaturálása, az utóbbi esetben pedig annak megsemmisítése iránt. A szakértő bizottság végül a törvény 12. §-ának második bekezdése értelmében az illető italok értékét is tartozik megállapítani. 21. §Az állandó bizottságok állanak : a) egy elnökből, a kit egy év tartamára a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg nevez ki ; b) a kereskedelemügyi minister által egy-egy évre kinevezett öt borkereskedőből (borkereskedő, kimérő, vendéglős vagy korcsmáros), s a földmivelésügyi minister által szintén egy-egy évre kinevezett öt bortermelőből. E tiz tag közül az egyik — az elnök akadályoztatása esetére — a kereskedelemügyi minister által elnöki helyettesnek jelölendő ki; c) a budapesti orsz. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás igazgatója, illetőleg a kolozsvári állami vegykisérleti állomás főnökéből, esetleg helyetteséből, mint előadóból ; d) az illető székhely tiszti főorvosából vagy helyetteséből és e) két titkárból, a kik a bizottság üléseiben váltakozva vesznek részt. A titkárok egyikét Budapesten a kereskedelemügyi, másikat a földmivelésügyi minister rendeli ki. A kolozsvári állandó bizottság két titkára közül az egyiket a kolozsvári tudományegyetem, a másikat a kolozsmonostori gazdasági tanintézet tanársegédei vagy assistensei közül a kereskedelemügyi, illetőleg a földmivelésügyi minister nevezi ki. Mind az elnök, mind a tagok s a titkárok — működésük megkezdése előtt — a főpolgármester, illetőleg a főispán előtt szakértői esküt vagy ezt pótló ünnepélyes (fogadalmat) bizonylást tesznek le. Az elnök, előadó és a titkárok megfelelő tiszteletdijáról, nemkülönben a vegykisérleti állomás ide vonatkozó költségeiről, s a mennyiben kezelőszemélyzet alkalmazása szükséges, ennek díjazásáról és a dologi kiadásokról a kereskedelemügyi minister költségelőirányzatában gondoskodik. A tagok állása tiszteletbeli, ós ennélfogva fizetéssel nem jár. A bizottsági üléseket az elnök hivja össze. Az ülésekre az összes bizottsági tagok meghívandók. A két titkár közül azonban, a kik ülésenként váltakozva működnek, csak az egyiknek a jelenléte szükséges. A bizottság határozatképes, ha az elnökkel vagy helyettesével együtt, a titkáron kiviil, legalább öt tag jelen van. Szavazategyenlőség esetében az a vélemény tekintetik a bizottság véleményének, a mely mellett az olnök szavazott. A titkárok szavazati joggal nem birnak. A bizottság határozatait, ha röviden is, de indokolni tartozik. Külön vélemény csak akkor vehető fel a jegyzőkönyvbe, ha ahoz a jelenlevő szavazatképes tagok közül még legalább egy tag csatlakozik. 22. §. A bizottság szakvéleményt mond mindazokban a kérdésekben, a melyekre nézve az eljáró elsőfokú hatóság a törvény s a jelen utasítás értelmében és korlátai közt hozzá fordul. Az állandó bizottság tartozik az elsőfokú hatóság által bemutatott adatokat, a külső ténykörülmények leírását, s a működött vegyész által esetleg megejtett vizsgálat eredményét, az erről szóló kimutatásokat stb. figyelembe venni, s szakvéleményének megalkotásánál — a saját vizsgálatának eredményén kivül — a helyi nyomozat által szolgáltatott adatokat is kellően mérlegelni. A szakszerű vizsgálat módszerére nézve különleges utasítás és ügyrendi szabályzat intézkedik. A bizottság határozata jegyzőkönyvbe foglalandó és ennek az elnök és a titkár által aláírandó hivatalos kiadmánya a megkereső hatósághoz átküldendő, eredetije pedig a bizottság levéltárában őrizendő. 23. §. Ha az állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye az elsőfokú hatósághoz leérkezett, köteles ez utóbbi a tárgyalást