Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

— 1077 -haladék nélkül kitűzni s a kifejtettekhez képest Ítéletet hozni, s azt a panaszlottal, valamint a 30. §-ban emiitett bor-ellenörző bizottsággal — a szabályszerű felebbezési határidőre való figyelmeztetés mellett — közölni; köteles továbbá azonnal, még a tárgyalás megtartása s Ítélethozatal előtt az állandó bizottság által mesterségesnek nyilvánított bor egész készletére a zárlatot azonnal elrendelni és foganatosíttatni is. 24. §Mindan jogerős Ítélet a 30. §-ban emiitett bor-ellenőrző bizottsággal, valamint az illetékes állandó borvizsgáló bizottsággal is, haladéktalanul közlendő. 25. §. Az állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye további kihágási eljárás alapjául szolgál, s a bizottság szakvéleményének szakszerű szempontból való bírálatba az eljáró hatóságok nem bocsátkozhatnak. Másrészt azonban önként értetik, hogy olyan esetekben, a mikor az állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye szerint a megvizsgált minta nem esik kifogás alá, vagyis, ha a szakértő bizottság a megejtett szakszerű vizsgálatból nem képes megállapítani, hogy az illető ital tiltott módon készíttetett vagy kezeltetett volna, de ha ennek daczára az 1893 : XXIII t.-cz., illetőleg a jelen rendeletben tiltott cselekmény elkövetése más uton (t. i. az 1880. évi 38547. számú belügyministeri rendelettel kiadott Elj. Szab. 3. §-a értelmében a hatóság által hivatalból összegyüjtendő adatok, vagy tanúvallomás, beismerés stb. utján) bebizonyittatik, akkor ezen bizonyítékok alapján a kifejtetteknek megfelelő büntető itélet hozandó. 26. §. Ha a jogerős itélet felmentő, a boraiból vagy egyéb készleteiből vett minták a felmentetteknek visszaadandók, iltetőleg ha természetben már vissza nem adhatók, értékök készpénzben megtérítendő. Ellenben, ha a jogerős itélet marasztaló, a mesterséges bor, illetőleg a tiltott módon kezelt italok — az elitélt fél költségére — denaturálandók, és ennek megtörténte után — a hatóság ítéletéhez képest — vagy visszaadandók az elitélt félnek ipari czélokra (például cognacfőzésre vagy eczetkészitésre) leendő felhasználás végett, vagy pedig elkoboztatván, ipari czélokra leendő felhasználás végett értékesítendők, s a befolyó összeg az Ítéletben megjelölt jótékony czélokra fordítandó. Oly esetekben, mikor a panaszlott mesterséges bor készítésével vagy gyártásával elkövetett kihágás miatt Ítéltetik el, az Ítéletben rendszerint kimondandó, hogy a denaturált folyadék értéke jótékony czélra fordítandó, s az illető jótékony czél magában az Ítéletben megnevezendő ; ha mégis ily esetekben az eljáró hatóság a denaturált folyadéknak a fél részére való visszaadását rendelné el, azt az Ítéletben tüzetesen indokolnia kell. Ellenben olyan esetekben, a mikor a büntető itélet tárgyát csak a mesterséges bor forgalomba hozatala képezi, a forgalomba hozó jó- vagy rosszhiszeműségének s egyéb mellékkörülményeknek figyelembe vételével és kellő mérlegelésével döntendő el, hogy vájjon a denaturált folyadék az elitéltnek visszaadassék-e. vagy pedig jótékony czélra értékesittessék-e. 27. §. A denaturálásra két mód állapittatik meg, u. m.: 1. Denaturálás sóval, mely ugy hajtandó végre, hogy 1 hektoliter mesterséges borba 6 kg. porrá tört konyhasó (kősót) keverünk, és a folyadékot addig kavarjuk, mig a só benne feloldódott. 2. Denaturálás eczettel, mely esetben 1 hektoliter mesterséges borba 15 liter 12 százalékos eczetsav, vagy 30 liter 6 százalékos eczetsav keverendő. Ha az állandó borvizsgáló szakértő bizottság a denaturálás módjára nézve nem nyilatkozik, akkor az eljáró hatóság Ítéletére bizatik, hogy a denaturálás melyik módját válaszsza. 28. §. Ha az itélet jogerőre emelkedésekor a mesterséges bor egészben vagy részben már fel nem található, az elitélt fél a hiányzó mennyiségnek a szakértő bizottság által megállapított értékét megfizetni köteles. (Lásd a törvény 12. §-át.) A hiányzó mennyiség értéke a kiszabott pénzbüntetéssel együtt törvényes határidő alatt behajtandó; a kiszabott pénzbüntetés az 1892 : XXVII. t.-cz.-ben rendelt czélra, — az itélet hozatalakor természetben fel nem talált mennyiségű és különben elkobzandó mesterséges bor értéke pedig a községi szegényalap javára fordítandó. Az itélet egyéb esetleges rendelkezései szintén azonnal végrehajtandók, s a jogerős Ítéletek az illetékes állandó borvizsgáló szakértő bizottsággal esetről-esetre haladéktalanul közlendők. 29. §. A törvény 5 §-ának b) pontjában és a 6. §-ában jelzett kihágások folytán hozott jogérvényes marasztaló Ítéletek, mely esetekben a boritaladó fizetendő, jogerőre emelkedésök után az illető kir. pénzügyigazgatósággal az elsőfokban eljáró főszolgabirák, városi rendőrkapitányok, illetve a fő- és székvárosi kerületi kapitányok által esetről-esetre közlendők, és a közlés iránti rendelkezés az itélet szövegébe foglalandó. Hasonlóképen közlendők a pénzügvigazgatóságokkid, az 1888 : XXXV. t.-cz. 10. §-ának esetleges alkalmazhatása czéljából, mindazok a marasztaló, jogerős Ítéletek, a melyek kimérők vagy kismértékben etárusitók ellen hozattak. 30. §. Az 1893: XXIII. t.-cz. hatályos végrehajtásának előmozdítása czéljából az alábbi §-ok értelmében szervezendő helyi bizottságok létesítését rendelem el. E bizottságok feladata a borforgalomnak -az 1893: XXIII. t.-cz. szempontjából való megfigyelése, az elkövetett kihágások, tekintetében az illetékes hatóságok, valamint az idézett törvénybe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkörök nyomravezetése, s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásuk megkönnyítése. E bizottságok czime: „bor-ellenőrző bizottság" ; tagjainak száma — az elnökön kivül — legalább 4. 31. §A bor-ellenőrző bizottságok megalakítása, szervezeti szabályaik és ügyrendjök megállapítása a törvényhatóságok feladata. Minden főszolgabírói járásban ós minden rendezett tanácsú vagy törvényhatósági joggal felruházott városban, szintúgy Fiumében, Budapest székes fővárosnak pedig mindenik kerületében legalább egy bor-ellenőrző bizottság mindenesetre alakítandó ; de ha a törvényhatóság szükségesnek véli. több ilyen bizottság is alakitható. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából, a vármegyében és a törvényhatósági joggal felruházott városokban a főispán, Fiúméban a kormányzó, Budapest székes fővárosban pedig a főpolgármester nevezi ki, a tagok másik felét pedig — szintén a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából — a törvényhatósági közgyűlés választja. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatók. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidijakkal, utazási vagy ügyviteli költségek megtérítésével stb.) nem jár. 32. §. A bor-ellenőrző bizottságok minden törvényhatóságban a jelen rendelet kiadása után tartandó legközelebbi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen az egész országban mindenütt megalakitandók, és erről hozzám és a földmivelésügyi minister úrhoz jelentés teendő. 33. §. A bor-ellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893 : XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, erre a bizottság elnökét vagy ennek helyettesét figyelmezteti, s ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóságnak, akár szóval, akár Írásban, azonnal bejelenti. Ha az elnök egy bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben, ha ily figyelmeztetést nem egy bizottsági tag önmagában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján teszi, akkor az elnök a bejelentést az illetékes elsőfokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. A bejelentésnél azonban, valamint általában mindenkor, kellő óvatossággal ós tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék.