Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

— 1075 -minden körülmények közt feltétlenül kötelező, tehát még akkor is, ha az illető italok nem eladásra, hanem házi fogyasztásra vannak szánva. 2. Azokban a vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, kereskedésekben, valamint általában minden olyan helyen, a hol törkölybort vagy gyümölcsbort árusítanak el vagy mérnek ki, az illető éttermek, ivószobák, vagy más üzleti helyiségek mindenikében állandóan és könnyen szembeötlő helyen: „TÖRKÖLYBOR-ELADÁS", vagy „TÖRKÖLYBOR-KIMÉRÉS", illetőleg „GYÜMÖLCSBORELADÁS", vagy „GYÜMÖLCSBOR-KIMÉRÉS" felirattal ellátott táblák alkalmazandók. Ezeknek a feliratoknak ebben az esetben is legalább 20 centiméter magas és 2 centiméter vastag betűkből kell állaniok. Ezenkívül az étlapokon (illetőleg itallapokon) és árjegyzékeken a borok mellett az elárusított, illetőleg kiméit törkölyborok és gyümölcsborok is feltüntetendők, még pedig közvetlenül a természetes borok mellett és ugyanolyan nagyságú betűkkel, mint a természetes borok. 3. A cognac-főzésnél a lepárolt borból visszamaradt úgynevezett bormoslékot borral, vagy a törvény 3. §-ában felsorolt egyéb italokkal egy pinczében vagy egy helyiségben tartani, bárkinek is, feltétlenül tilos. A jelen §. 1. a), b), c) 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezések megszegése — az 1879 : XL. t.-cz. 1. §-a alapján — a jelen rendelettel kihágásnak minősíttetik és 25 frttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §• A törvény 5—6. §-aiban felsorolt kihágások feletti eljárásra és ítélethozatalra az 1880 : XXXVII. t.-czikkben és az ennek alapján az 1880. évi augusztus hó 17-én 38.647. szám alatt kiadott belügyministeri rendeletben*) megnevezett közigazgatási hatóságok illetétékesek, u. m. : I-sőfoku hatóságok : a) községekben a főszolgabíró vagy az erre felhatalmazott szolgabíró ; b) városokban a rendőrkapitány vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő ; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány. II-odfoku hatóságok : а) vármegyékben az alispán; б) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács ; c) Budapesten a főkapitány. III-adfoku hatóság : a m. kir. belügyminister. Két egybehangzó Ítélet ellen is van felebbezésnek helye. 12. §. Az előző §-ba.n mogjelölt elsőfokú hatóságok kötelesek folytonosan éber figyelemmel őrködni a felett, hogy a közigazgatásilag hatáskörükbe tartozó területen, az 1893: XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet réndelkezéseibe ütköző italok ne készíttessenek, ne gyártassanak, se pedig forgalomba ne hozassanak, továbbá, hogy a törvény, illetőleg a jelen rendelet által tiltott egyéb cselekmények el ne követtessenek ; másrészt kötelesek az elsőfokú hatóságok minden igyekezetökkel oda hatni, hogy az elkövetett kihágások felfedeztessenek s elkövetőik megfelelő büntetésben részesüljenek. E czélból kötelesek az elsőfokú közigazgatási hatóságok a boreladással vagy kiméréssel foglalkozó kereskedőket, illetőleg vendéglősöket és korcsmárosokat folytonosan, a bortermelőket pedig különösen a szüret alkalmával s az ezt követő időszakban figyelemmel kisérni. Továbbá kötelesek az említett hatóságok a kereskedelmi pinczékben, bormérésekben s más borelárusitó helyiségekben és általában mindenütt, a hol eladásra szánt bor van raktározva, nappal, a rendes üzleti órákban, a mikor az illető helyiségek nyitva vannak, a házi jog megsértése és feltűnés keltése nélkül váratlan ellenőrzési szemléket tartani. Ily ellenőrzési szemlék tartását az XXIII. t.-cz. végrehajtásával megbízott kereskedelemügyi, földmivelésűgyi, pénzügyi és belügyi ministerek bármelyike is bármikor elrendelheti. Az illetékes hatóságok az erre vonatkozó ministeri rendeleteknek kötelesek azonnal eleget tenni. A jelen szakaszban meghatározott ellenőrzési teendőket, a jövedéki ellenőrzés és felügyelet alatt álló feleknél az arra illetékes pénzügyi hatóságok és közegek is kötelesek gyakorolni, és kihágás elkövetésének gyanúja esetében kötelesek erről a 11. §-ban említett elsőfokú hatóságot haladék nélkül értesíteni. Az állami vegykisérleti állomások, valahányszor a magánfelek vagy hatóságok részére - habár nem is az 1893 : XXIII. t.-cz. alapján — teljesített borvizsgálatokból azt észlelnék, hogy az illető ital az 1893 : XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköznék, tartoznak erről a 11. §-ban emiitett elsőfokú hatóságot haladék nélkül értesíteni. *) Lásd: Magy. Rend. Tára, 1880. évf., 629. 1. 29. §. Mihelyt az 1893 : XXIII. törvényczíkkbe, illetőleg a jelen rendeletbe ütköző kihágás elkövetésének gyanúja merül fel, köteles a hatóság a gyanú alapossága tekintetében hivatalból meggyőződést szerezni, s abban az esetben, ha a gyanú alaposnak látszik, vagy ha a 12. §. utolsó bekezdésében emiitett állami vegykisérleti állomás, vagy a 30. §-ban emiitett bor-ellenőrző bizottság, illetőleg annak elnöke vagy helyettese hozzá feljelentést tesz, vagy ha a 12. §-ban t miitett ministereknek az ott említett ellenőrzési szemlékre kiküldött közegei kívánják, valamint akkor is, ha az említett kihágások elkövetésére nézve teljesen megbízható más feljelentés vagy panasz tétetett, köteles a hatóság a kihágási eljárást haladéktalanul megindítani. Az 1893:XXm. t.-cz. alapján tett feljelentés vagy panasz visszavonása az eljárás megindítását vagy folytatását, — minthogy a kihágás hivatalból üldözendő, —- nem akaszthatja meg. 14. §. A kihágási eljárás megindítása esetében mindenekelőtt köteles az első fokban való eljárásra hivatott hatósági közeg egy községi előljárósági tag, és a mennyiben azt szükségesnek tartaná, egy vagy több borhoz értő egyénnek (például valamelyik vegyészeti állomás kiküldöttjének vagy más vegyésznek, a hatósági orvosnak, gyógyszerésznek, vagy valamely más alkalmas egyénnek) kíséretében, a vádlott vagy gyanúsított egyén előzetes értesítése nélkül, annak üzleti helyiségében, lakásán vagy szállásán, vagy azon a helyen, a hol a tiltott cselekmény elkövettetett, vagy a hol annak elkövetése feltételezhető, azonnal megjelenni, ott beható helyi szemlét és vizsgálatot tartani, s mindazon körülményeket kideríteni, a melyek a panasz vagy gyanú igazolására és megerősítésére vagy eloszlatására alapul szolgálhatnak. Fontosabb esetekben, ha a helyszínén eszközlendő vegyelemzés mutatkozik szükségesnek, jogosítva van a hatóság az oda legközelebb eső vegykisérleti állomások valamelyikét egy vegyészi képesítéssel biró közegének kiküldése iránt sürgönyileg is megkeresni, s az illető állami vegykisérleti állomások ezen megkeresésnek megfelelni tartoznak. Az elsőfokú hatóságok által e czélra ez idő szerint a következő vegykisérleti állomások vehetők igénybe, úgymint az Országos m. kir. Chemiai intézet Budapesten, továbbá a m. kir. vegykisérleti állomások Magyar-Óvártt, Keszthelyen, Kassán, Debreczenben, Kolozsvárott és Pozsonyban. Ezen vegykisérleti állomások jegyzékében esetleg beálló változások a hatóságokkal esetről-esetre közöltetni fognak. 15. §. Az előző szakasz értelmében megejtendő helyszíni vizsgálatnál az eljáró I. fokú hatóság köteles különösen a külső ténykörülményeket figyelembe venni s lehetőleg már ezekből megállapítani, hogy követtetett-e el kihágás vagy sem ? Ily külső ténykörülmények és jelek pl. ha oly anyagok vannak készletben, a melyek mesterséges bor gyártására alkalmasak, a melyeknek ily czélra forgalomba hozatala, illetőleg a törvény rendelkezései alá eső italok kezelésénél való használata tiltva van. (Lásd a jelen rendelet 1. §-ának 6) pontját ) A mesterséges borok készítésére alkalmas anyagoknak ily czimén s erre a czélra forgalomba hozásával elkövetett kihágás megállapításánál figyelembe veendő külső ténykörülmények az árjegyzékek, hirdetések, feliratok, a csomagok vagy dobozok jelzése stb. A hatóságoknak szigorú kötelességükké tétetik, hogy már az első helyszíni szeml<) alkalmával erélyes nyomozást indítsanak abban az irányban is, hogy vájjon nem használt-e a gyanúsított egyén vizet vagy más tiltott anyagokat borkészitési, borszaporitási vagy borkezelési czélokra. E czélból a vizsgálat, tanuk kihallgatásával is, szigorúan foganatosítandó, hogy ekként a víznek vagy más tiltott anyagoknak tiltott módon történt használata a vegyelmezés adataitól függetlenül is meg legyen állapitható. Más bizonyítékok elégtelensége esetén az eljáró hatósági közeg jogosítva van, sőt — a mennyiben a tényállás kiderítése végett elkerülhetetlenül szükségesnek látszik — köteles is a vádolt vagy gyanúsított egyén megrendeléseit, számláit, sőt üzleti könyveit is átvizsgálni, annak megállapítása czéljából, hogy az illető egyén honnan s mily mennyiségben szerzett be borokat vagy a borkezelésnél használt anyagokat s viszont kinek, minő elnevezés (bor, törkölybor, gyümölcsbor stb.) alatt mennyit adott el. Az üzleti könyvek, számlák és megrendelések átvizsgálására az eljáró hatóság, ha szükségesnek véli, szakértőket is alkalmazhat. Ezen s a szállítási vállalatoknál és fuvarosoknál a vádlott vagy gyanúsított egyén megbízásából vagy javára eszközölt szállításokra nézve megejtendő nyomozásokkal szerzett adatok összehasonlításából s a tanúvallomásokból aztán alaposan következtethető s — a mennyiben még szükséges — helyes irányú további nyomozással ki is deríthető, hogy vájjon a panaszlott által forgalomba hozott borok mennyisége ós minősége (bor, törkölybor, gyümölcsbor stb.) megfelelő arányban áll-e az általa termelt vagy vásárolt borok meny-