Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

— 1074 — Végül tiltva van külföldi borokat hazai termésű bor gyanánt forgalomba hozni, vagy valamely hazai borvidék vagy termelési hely neve alatt árusitani. Hazai borok és külföldi borok összeházasításából előállított keverék hazai termésű bor gyanánt, vagy hazai borvidéknek vagy termelési helynek a fentiek szerint megengedett neve és jelzése alatt csak abban az esetben árusítható és hozható forgalomba, ha a keverékben a hazai bor oly mennyiségben van jelen, hogy a keverék a hazai termésű bor, vagy az illető borvidék vagy hegybora jellegenek teljesen megfelel, és feltéve, hogy a hozzáadott külföldi bor az egész mennyiség 25°/o-át nem haladja tul. A jelen §. 22. pontja után következő negyedik bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezés azonban ebben az esetben is figyelembe veendő. Ha a termelő, kereskedő vagy kimérő a forgalomba hozott bornak szőlőfajta szerinti megjelölését is alkalmazni kívánja, — a borvidék vagy a termelési helynek megfelelő elnevezés mellett — azt is használhatja ugyan, de a bort csak azon fajta szerinti elnevezés alatt hozhatja forgalomba, a mely fajtából a bor tényleg szüreteit. Igy pl. nem szabad az Ezerjó vagy Hárslevelű szőlőfajta terméséből előállított bort Tramini vagy Rizling, vagy a Kadarka borát Carbenet bor gyanánt, vagy neve alatt, vagy megfordítva forgalomba hozni. A különböző vidéken vagy különböző helyen termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok keveréke azon borvidék, termelési hely, vagy ha a termelő vagy kereskedő fajnevet is alkalmazni kiván, azon szőlőfajta szerinti elnevezés alatt hozandó forgalomba, mely borvidék, termelési hely vagy szőlőfajta jellege az öszszeházasitott borban félreismerhetetlenül túlsúlyban van, vagy a mely vidék, termelési hely v;>gy szőlőfajta jellegének a kevéréshez használt borok közül az összeházasitott bor inkább és tényleg megfelel. A tokaji borvidék borai azonban e tekintetben is kivételt képeznek, a mennyiben, ha a tokaji borvidéken termett borhoz más (akár hazai, akár külföldi) bor kevertetik, az igy összeházasitott bort „totaji", „hegyaljai", „szamorodni" elnevezés alatt, vagy pedig a tokaji borvidék vagy ezen borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megneve-zése mellett forgalomba hozni tilos. Az, a ki a bort valamely borvidék vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt hozza forgalomba, a panasz alapján eljáró hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatásával, vagy más alkalmas módon igazolni. Különféle vidéken termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok keverése esetén azonban az állandó borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek annak a megállapítására, hogy vájjon az ibető bor megfelel-e azon borvidék, termelési hely, vagy azon szőlőfajta jellegének, a melynek elnevezése alatt forgalomba hozatott. II. RÉSZ. 8- §• A büntetés kiszabása tekintetében a törvény 5. és 6. §-a különbséget tesz a kihágások közt, és pedig : A) szigorúbb, t. i. írö frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel éb két hónapig terjedhető elzái ássál való büntetést rendel arra, a ki a 2. §-ban emiitett mertersóges bort (1. a jelen rendelet 2., 4. és 6. §-ait) készit vagy gyárt; és B) enyhébb, t. i. csak (25 frttól 300 frtig terjedhető) pénzbüntetéssel való büntetést rendel arra, a ki a mesterséges bort nem maga készítette vagy gyártotta, kanem azt csak forgalomba hozza vagy a törvény rendelkezései alá eső más kihágást követ el. A kihágások elbírálásánál azt a kérdést, hogy valamely ital mesterséges bornak tekintendő-e, a jelen rendelet 2., 4. és 6. §-aiban foglaltak figyelembe vételével kell eldönteni. A törvény 6. §-a szerint az, a ki mesterséges bort készit vagy gyárt, pénzbüntetésen kivül egyszersmind elzárással is büntetendő s habár a kihágásokról szóló 1879: XL. t.-cz. 21. §-a szerint — „ha az enyhítő körülmények tulnyomóak" — az eljáró hatóság az elzárás helyett is pénzbüntetést állapithat meg: mégis, minthogy azokra nézve, a kik a mesterséges bort maguk készítik vagy gyártják, ily mérvű enyhítő körülmények csak a legritkább esetben foroghatnak fenn, figyelmeztettetnek az eljáró hatóságok, hogy az 1893: XXIII. t.-cz. 6. §-ába ütköző kihágások eseteiben az 1879: XL. t.-cz. 21. §-ának alkalmazása körül mindig a körülmények gondos mérlegelésévél és alapos megfontolással járjanak el s az itólet indokolásában az idézett 21. §. esetleges alkalmazását — az illető enyhitő körülmények felsorolása mellett — mindig tüzetesen indokolják. A B) pont szerint büntetendő : a) a ki mesterséges bort forgalomba hoz ; b) a ki mesterséges bor készítésére vagy gyártására alkalmas anyagokat — kifejezetten erre a czélra való használhatás végett — hirdet vagy forgalomba hoz ; c) a ki oly természetes bort, a melynek készítésénél vagy kezelésénél külföldi mazsolaszőlő használtatott, „tokaji", „hegyaljai" vagy „szamorodni" elnevezés alatt hoz forgalomba (1. a jelen rendeet 3. §-át); d) a ki a pezsgőt (úgyszintén a szénsavas bort, telitett bort vagy habzó bort), továbbá az ürmöst, törkölybort (csigert, lőrét) és gyümölcsbort nem a jelen rendeletben előirt elnevezések alatt raktározza vagy hozza forgalomba (lásd a jelen rendelet 4. §-ának A) pontját és 5. §-át); e) a ki bort olyan vidék (község vagy hegy) megjelölésével hoz forgalomba, a melyen az nem termett, illetőleg a mely vidék (község vagy hegy) jellegének meg nem felel, illetőleg a megengedett elnevezést vagy jelzést illető rendelkezések ellen vét (1. a jelen rendelet 7. §-át) • f) a ki ' rt olyan szőlőfajta megjelölésével hoz forgalomba, a melyből az •-^m készült (1. a jelen rendelet 7. §-át); Mind az A), mind a B) alatti esetekben azonban a jelzett büntetések csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben az elkövetett cselekmény a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik; mert az utóbbi esetben az elkövetett cselekmény az illető törvény vagy szabályok alapján bírálandó el. Mind az A), mind a B) alatti esetben a kihágás elkövetői ellen itéletileg oly további elbánás is alkalmazható, a mely a büntetést szigorítja. Ily szigorítások : 1. a büntető ítéletnek az elitélt fél költségén való közzététele. Ha azonban ez itéletileg elrendeltetik, a közzététel módja és határideje az ítéletben állapítandó meg. (Lásd a törvény 8. §-át.) 2. A bor elkobzása (1. a törv. 9. §-át) s az ítéletben megjelölendő jótékony czélokra fordítása. (L. a törv. 12. §-át.) 9. §• Hogy a büntetés a jelen rendelet 8. §-ának A) és B) pontjában említett büntetések végső határai közt miként szabassék ki s hogy az ugyanazon szakasz 1. és 2. pontjaiban említett szigorítások mikor alkalmaztassanak, az rendszerint az eljáró hatóságok mérlegelésétől függ. Általánosságban az az elv követendő, bogy szigorúbb büntetés szabandó ki akkor, ha a kihágás ismételten követtetett el vagy ha az elitélt ily kihágás miatt már büntetve volt, tehát visszaesés esete forog fenn vagy ba a cselekmény súlyosabb beszámítás alá eső körülmények közt (nagy arányokban vagy rendszeres foglalkozásként) követtetett el. Az Ítélet közzétételét a törvény 8. §-a az eljáró hatóság belátására bízza ugyan, mindazonáltal megjegyeztetik, hogy különösen olyan esetekben, a mikor a panaszlott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt Ítéltetik el, a közérdek szempontjából kívánatos, hogy a büntető Ítélet mindig hirlapilag közzététessék, hogy ez uton a műbőrgyártók üzelmei a nyilvánosság előtt lelepleztessenek. De kívánatos az ítélet közzététele azért is, mert ez legtöbbeket magánál a tulajdonképeni büntetésnél is jobban elrettent a kihágások elkövetésétől. Olyan esetekben tehát, a midőn daczára annak, hogy a panaszlott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt ítéltetik el, a hatóság az itólet hírlapi közzétételét az Ítéletben nem mondja ki, a közzététel mellőzése mindig indokolandó. 10. §. Az 1893 : XXIII. törvényezikkben megállapított kihágások lehető megakadályozása, illetőleg megelőzése végett, vagyis abból a czélból, hogy lehetőleg elhárittassék mindaz, a mi a kihágások elkövetésére könnyebben módot és alkalmat nyújthatna, a következő rendőri intézkedések tétetnek : 1. Törkölybornak, úgyszintén gyümölcsbornak készletben tartása csakis az alább jelzett módon való különraktározás mellett engedtetik meg, u. m.: o) borkereskedők ezeket az italokat, a meddig azok hordókban vagy más nagyobb tartányokban vannak, okvetlenül egészen külön pinezókben vagy külön raktárakban, tehát mindenesetre olyan helyiségekben kötelesek tartani, a melyekben természetes bort vagy ürmös-borokat egyáltalán nem tartanak ; abban a pinczében vagy más helyiségben tehát, a melyben természetes borok vagy ürmösborok vannak, törkölybor vagy gyümölcsbor még ideiglenesen sem helyezhető el, a legrövidebb időre sem ; b) vendéglősök, korcsmárosok, bortermelők és más egyének ezeket az italokat vagy szintén külön pinczékben, illetőleg külön raktárakban, vagy legalább a pinczének, illetőleg a raktárnak deszkavagy léczfallal elrekesztett külön szakaszában kötelesek elhelyezni, tehát a törkölybort, valamint a gyümölcsbort természetes borral vagy ürmös-borral együtt ezek sem tarthatják ; c) mind a fenti a), mind a b) pont alá tartozó esetekben az a pincze, raktár vagy más helyiség, illetőleg annak azon elkülönített része, a melyben törkölybor vagy gyümölcsbor van elhelyezve, a bejáratnál, könnyen szembeötlő helyen alkalmazott s legalább 20 centiméter magas és 2 centiméter vastag betűkből álló : „TÖRKÖLYBOR", illetőleg „GYÜMÖLCSBOR" felirattal látandó el. A törkölybornak a fenti a), b) és c) pontokban körülirt módon s az emiitett feliratok használata mellett való külön raktározása