Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

— 1073 — A fenti a), b) és c) pontok alatt előirt „gyümölcsbor" elnevezés helyett, azon gyümölcsnem szerint, a melyből az tényleg készült, „almabor", „körtebor", „ribizkebor" stb. elnevezés is használható, de mindig csak az idézett pontokban körülirt módon alkalmaz va. d) A törvény 3. §. értelmében az ürmösborok — a jelen rendelet 3. §-ának B) pontjában ismertetett előállításuknak megfelelőiem — csakis „ürmös", „édes ürmös" vagy „rácz ürmös" elnevezés alatt raktározhatók és hozhatók ugyan forgalomba, az azonban, hogy ez az elnevezés az illető edényeken (hordókon, palaczkokon stb.) miként alkalmaztassék, különös feltételekhez kötve nincs, minthogy e tekintetben — az elnevezéssel elkövethető — visszaélésektől nem kell tartani. A jelen §. a) és d) pontjaiban emiitett italoknak, az ott megállapított elnevezésekkel, az előirt módon való megjelölése mindenesetre feltétlenül kötelező, tehát még akkor is, ha ezek az italok nem eladásra, hanem házi fogyasztásra vannak szánva. Hogy a törkölybor (csiger, lőre) készítése s forgalomba hozatala a jelen rendeletnek megfelelően történjék, kötelesek : a) a községi elöljáróságok (rendezett tanácsú, valamint törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács által e részben megbizott tisztviselő, Budapesten az illetékes kerületi elöljárói minden községben, a melyben szőlőmivelés van, a szüret folyama alalt, de legkésőbben annak befejezésétől számított öt nap alalt, pontosan összeirni, hogy minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi szőlőtörkölye van. Ezen összeírás alapján pontos kimutatás készítendő két példányban, a melyek egyike a jelen rendelet 11". §-ában megnevezett illetékes elsőloku hatósághoz terjesztendő be, másika pedig az összeíró elöljáróságnál (illetőleg közegnél) megőrzendő. A községi elöljáróság (közeg) köteles a szőlőtörköly felhasználását, valamint azt is ellenőiizni, hogy a szőlőbirtokos szőlőtörkölyét csak egyszer használhassa fel törkölybor készítéséhez. Kötelesek továbbá: b) az összes közlekedési intézetek, ha valamelyik állomásra törköly bort szállítottak, a jelen rendelet 11. §-ában megnevezett elsőfokú illetékes hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy törkölyborszállitmány érkezett, s kötelesek egyszersmind azt is kimutatni, hogy ki és hol adta fel a szállítmányt, továbbá, hogy hány hordóbol áll, mennyi a tartalma, s kinek a czimére érkezett. 6 §A borseprü felhasználása csak két módon van megengedve, és pedig.: a) vagy akként, hogy a közönségesebb és gyengébb (természetes) borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, ez által zamatositattassanak vagy áterjesztessenek, b) vagy lepárlás utján előállítandó szeszes ital (seprüpálinka) készítésére. A borseprüböl a még benne levő bor kipréselhető, ellenben borseprüböl viz vagy bármi más anyag hozzáadásával borszerü italt készíteni és forgalomba hozni feltétlenül tiltva van. A cognac-fözésnél a lepárolt borból visszamaradt, úgynevezett bormoslékbél borhoz hasonló italt előállítani, vagy általában az ilyen bormoslékot borkezelésnél felhasználni feltétlenül tdos. Következésképen a borseprüböl vagy a bor-moslékból a jelen szakasz negyedik és ötödik bekezdéseiben foglalt tilalmak ellenőre előállított borszeezü italok : mesterséges borok. 7- §• A törvény 4. §-ának rendelkezése szerint tilos a bort oly vidék megjelölésével forgalomba hozni, a melyen az nein termett, illetőleg a mely vidék jellegének nem felel meg. Tilos továbbá a bort oly szőlőfajta megjelölésével forgalomba hozni, a melyből az nem készült. Ellenben meg van engedve különböző vidékeken termett, vagy különféle szőlőfajták mustjából erjedt borok keverése, s az összeházasított bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg oly szőlőfajta neve alatt való forgalomba hozása, a mely vidék vagy fajbor jellegének a keverék tényleg megfelel. A borvidék beosztása a következőképen állapittatik meg : 1. Ruszt-sopron-pozsonyi borvidék; magában foglalja: Sopron, Pozsony, Mosony, Vas ós Nyitra vármegyék területét. 2. Pest-nógrádi borvidék ; kiterjed : Budapest fő- és székváros duna-balpaiti határrószére, továbbá: Pest-Pilis-Soll-Kiskun vármegye, váczi felső, váczi alsó, pesti alsó, pesti közép ós pesti felső járásai és Nógrád, Hont és Barsvármegyék területére. 3. Buda-sasheg.vi borvidék; magában foglalja: Budapest fő-és székváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunajobbpai ti részeit. 4. Somlyói borvidók; ide tartozik: Veszprémmegye követ kező négy községe, u. m. : Doba, Kis-Jenő, Nagy-Szöllős és Vásárhely és Vas vármegyéből a sági hegy. 5. Neszmólyi borvidék ; kiterjed : Esztorgom, Komárom, Fejér, Győr és Veszprém vármegyék területére, Veszprém vármegye enyingi, devecseri ós veszprémi járásai kivételével. 6. Eger-visontai borvidék : magában foglalja Hevesvármegye területét, továbbá Borsod vármegyéből: Andornak, Ostoros, Kistálya, Noszvaj, Novaj és Szomolya községeket. 7. Miskolcz-abauji borvidék ; magában foglalja : Borsod vármegyét a 6. pont alatt felsorolt hat község kivótetóvel. továbbá Gömör és Kishont és Abauj-Torna vármegyék területét, kivéve Abauj-Tornavármegyéből Abauj-Szántó község határát. 8. Tokaji borvidék ; ide tartoznak : a) Zemplén vármegyéből: Bekecs, Erdő-Bénye, Erdő-Horváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, B.-Keresztur, Kisfalud. Legyes-Bénye, Mád, Monok, B.-Olaszi, Ó-Liszka, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, S.-A.-Ujhely, Szegi-Long, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kis-Toronya, Vámos-Ujfalu, Vég-Ardó, Zombor, B.-Zsadány i összesen 30) községek területei. b) Abauj-Torna vármegyéből : Abauj-Szántó község területe. 9. Szerednye-ungvári borvidék ; magában foglalja : Ung vármegye területét. 10. Beregszász-nagyszőlősi borvidék; magában foglalja: Bereg és Ugocsa vármegyék egész területét, és Zemplén vármegyének a 8. ppnt alá nem tartozó részét. 11. Ermelléki borvidék; kiterjed: Szilágy vármegyére, továbbá Bihar vármegyének központi, béli, belényesi, élesdi, érmihályfalvi, magyar-csékei, margitai, szalárdi, székelyhídi, teukei és vaskohi járásaira, és Szatmár vármegyének erdődi, nagybányai, nagysomkuti, szatmári és szinyérváraljai járásaira. 12. Ménes-magyarádi borvidék; magában foglalja: Arad vármegye következő 18 községének területét, u. m. : Radna, Paulis, Ménes, Gyorok, Kuvin, Kovaszincz, Világos, Galsa, Muszka, Pankota, Magyarád, Agris, Aranyág, Drancz, Silingyia, Apatelek, Boros-Jenő ás Boros-Sebes. 13. Versecz-fehértemplomi borvidék ; kiterjed: Temes és Krassó-Szörény vármegyékre, és Torontál vármegyének alibunári járására. 14 Szegzárdi borvidék; kiterjed : Tolna vármegyére. 1B. Villány-pécsi borvidék; magában foglalja: Baranya vármegye egész területét és Somogy vármegyének a 17. pont alá nem tartozó részét. 16. Badacsonyi borvidék ; magában foglalja : Zala vármegye tapolczai járását, továbbá Meszes-Györök és Keszthely községeket. 17. Balatonmellóki borvidék; kiterjed: Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegyének veszprémi, enyingi és devecseri, és Somogy vármegyének lengyeltóti-i, marczali-i és tabi járásaira. 18. Erdély-marosmonti borvidék ; magában foglalja : Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda vármegyéket. 19. Erdélyküküllőmenti borvidék ; kiterjed : Nagy- és Kisküküllő vármegyékre. 20. Erdélyi borvidék ; magában foglalja : Besztercze-Naszód, Fogaras, Kolozs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyéket. 21. Alföldi borvidék; magában foglalja: Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyének a 2. és 3. pont alá nem tartozó részét, továbbá Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagy-Kun Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog vármegyék egész terülelót, Torontál vármegye egész terüietét az alibunári járás kivételével, továbbá Arad vármegye területét a 12. pont alatt felhozott 18 község kivételével, Szatmár vármegye nagy-károlyi, mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri járásait, s Bihar vármegye derecskei, berettyó-ujfalui, cséffai, mező-keresztesi, nagy-szalontai és tordai járásait. 22. Fiumei borvidók ; kiterjed: Fiume város területére. A fenti borvidéki beosztásban a törvényhatósági joggal felruházott városok abban a területben foglaltatnak, a melyhez földrajzilag tartoznak. Minden természetes bor, ha a termelő, kereskedő vagy kimérő nem elégszik meg általános elnevezésekkel (mint pl. I. vagy II. rendii a-ztali bor, vagy ó-bor, vagy vörös bor, pecsenye-bor stb.), hanem azt származási névvel is meg kívánja jelölni, csak azon borvidék, helység vagy hegy szerinti elnevezés alatt hozható forgalomba, mely borvidék, helység vagy hegy területéről származik, illetőleg a mely borvidék, helység vagy hegy jellegének a bor megfelel. Ezen általános szabály alól azonban a tokaji borvidók borai annyiban képeznek kivételt, a mennyiben a „tokaji", „szamorodni", „hegyaljai", vagy általánosságban a „tokaji borvidéki", vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése azon borok forgalomba hozatalánál, melyek külföldi, mazsolaszőlő hozzáadásával állíttatnak elő, még akkor sincs megengedve, ha az illető borok tényleg a tokaji borvidéken termettek is (1. a jelen utasítás 3. §-át). A borvidéki beosztás czélja a hegyi borok védelme. Ennélfogva oly borok, a melyek a jelen szakasz 1—20. pontjai és 22. ponlja alatt megnevezett és meghatározott borvidékek geographiai területén ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy homoki szőlőkben termettek, borvidéki név alatt, vagy borvidéki elnevezéssel egyáltalán nem, hanem csak „kei ti bor" vágy „homoki bor" jelzéssel hozhatók forgalomba, adhatók el, vagy mérhetők ki.