Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

— 1072 — los a viztTe áztatott vagy vizzel hígított hazai töppedt (aszú) szőlő, vagy külföldi ninzsola-szőlő használata is. Az ^1) 1- 5. s a B) 1—10. pontokban felsorolt anyagok ós eljárások használása és alkalmazása azonban csak oly mennyiség erejéig, illetőleg csak oly mértékben engedtetik meg, a mely a normális bor természetes alkatrészei közti helyes arányt ós összhangot nem zavarja meg. Minden más anyagnak, mint pl. víznek, saccharinnak s — a caraniel és a szafflór kivételével — más növényi vagy ásványi festőanyagoknak, kártyafestókeknek, glycérinnek, saiicvl-savnak, taniarindakivonatnak, zamat-kivonatokniik, bármiféle essentiáknak, szagosító olajoknak vagy egyéb folyadékoknak borzamatoknak, extractumoknak), továbbá a jelen szakaszban megengedettől eltérő minőségű szesznek (konyaknak), czukornemüeknek, kénnek, savpótló, savtalaniió és derítő szereknek stb. a musthoz, illetőleg borhoz való keverése, vagy a must, illetőleg a bor kezelésénél való használata feltétlenül tiltva van ; következésképen azok a botok, a melyeknek készítésénél vagy kezelésénél ilyen anyagok használtattak^ valamint az előző bekezdésben foglalt rendelkezésbe ütköző módon kezelt mustok és borok is me terséges boroknak tekintendők. Ki'.itelre szánt boroknak fogyasztási adóval terhelt sz.eszszel való szeszezéséie (vinirozásftra) az 1833. évi XXIV. t.-cz. végrehajtására vonatkozó 1888. évi 45.146. sz. a. kiadott pénzügyministeri utasítás*) 3. §-ához tartozó A) melléklet C) részében meghatározott eljárás szolgál irányadóul. Ugy kivitelre, mint belföldi fogyasztásra szánt boroknak italmérési adótól mentes szeszszel való szeszezése (vinirozása' tekintetében pedig az 1892. évi XV. t-cz. végrehajtására vonatkozó és az 1892. évi 51 016. sz. a. kiadott pénzügyministeri utasítás**) 36. §-ában szabályozott eljárás tartandó szem előtt. 3. §. A törvény 3. §-a tiltja az oly természetes bornak, melyhez külföldi mazsolaszőlő' is hozzáadatott, tokaji, hegyaljai vagy szomorodni elnevezés alatt való forgalomba hozását. Ellenben meg van engedve a külföldi mazsolaszőlő hozzáadásával az okszerű pinczeke'elés elvei s'érint javított természetes bornak (lásd a 2. §. A) 1. és B) 6. pontjait) más általános elnevezések alatt való forgalomba hozása Ha valaki az ily bort termelési hely vagy borvid k szerinti elnevezéssel kívánja forgalomba hozni, ez esetben — a jelen rendelet 7. §-ában foglalt korlátozásokkal — azon borvidék, vagy a borvidékbe eső azon hely vagy hegység nevét használhatja, a hol a bor tényleg teimett, vagy a mely vidék borjellegének megfelel ; mindazonáltal a külföldi mazsolaszőlővel készült bor „tokaji", „szamorodni", „hegyaljai" elnevezés alatt, valamint általában a tokaji borvidék, vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely kö/.ség vagy hegy megnevezése mellett egyáltalában nem hozható forgalomba. 4. §• A törvény 3. §-ában emiitett pezsgő, ürmös, törkölybor (csiger, lőre) és gyümölcsbor ismérve s a ezen ilalok okszerű kezelésének szabályai a következőképen határoztatnak meg : A) Pezsgő alatt kizárólag szőlőnedvből, illetőleg természetes borból készítet oly szénsavdus bor értendő, a melybon a szénsav természetes uton benne fejleszttelott és visszafojtatott és a melyhez a pezsgőgyái tásnál szokásos, de ártalmas anyagot nem tartalmazó i). n liqueur adatott hozzá. Oly bor, melybe a szénsav (tiszta folyós szénsav) mesterséges uton vitetett bele, „szénsavas bor" nak vagy „habzó bor"-nak nevezendő, s csakis ezen elnevezésnek a palaczkon könnyen szembetűnő módon való feltüntetése mellett raktározható, illetőleg hozható forgalomba. B) Ürmös alatt értendő : a) a főzés utján sűrített mustból üröm hozzáadásával készített borszerii ital (főtt ürmös, édes ürmösl; b) a borból a szőlőbogyók vagy szőlőfürtök, üröm és egyéb fűszerek hozzáadásával hideg uton előállított ital (ráczürmös). Az ürmös-borok készítésére és kezelésére nézve egyebekben ugyanazok a szabályok irányadók, a melyek a természetes mustra illetőleg a természetes borra nézve a jelen rendelet 2. §-ában megállapítottak. A 2. §-ban megengedett eljárások tehát az ürmös-boroknál is alkalmazhatók, ellenben az ott eltiltott anyagok haszálata az ürmös-borok készítésénél és kezelésénél is feltételiül tilos. 6') Törkölybor (csiger vagy lőre) az az ital, a mely a fri:-s és egészséges szőlő-törUöiyből, az illető törköly kitaposása vagy kisajtol isa után legkésőbb három nap alatt, a törkölyben maradt boialkatrészeknek vizzel vagy ezukros vizzel való kivonása utján erjesztéssel házilag állíttatik elő. Ellenben a törkölyből iparszerüleg nagyban előállított borhoz hasonló italok, úgyszintén a három naposnál régibb, valamint az eczetesedésnek indult, vagy bármi*) Lásd; Magy. Rend. Tára, 1888. évf., 1179. 1. **) Lásd: Jlagy. Rend. Tára, 1892. évf., 1677. 1. képen megromlott törkölyből készült borszerii italok mesterséges bornak tekintendők. A szőlőtörköly törkölybor készítésére csak egyszer használható. A törkölyborra (csigerre vagy lőrére) nézve a következők rendeltetnek: a) a törkölybor kószitésénél vagy kezelésénél csak a jelen rendelet 2. §-ának A) 1. pontjban emiitett tiszta ezukornemüek felhasználása van meitengodve, a ezukrozás azonban ezekkel is csak áterjesztés czéljából engedtetik meg. ellenben az aszuborokhoz hasonló édes italt a törköly-borból (csigerből vagy lőréből) előállítani tilos. b) a lörkölybor (csiger, lőre) kószitésénél, úgyszintén ezek kezelésénél külföldi mazsolaszőlő használata feltétlenül tilos. Hasonlóképen tilos magából a mazsolaszőlőből vagy ennek törkölyéből vizzel borhoz hasonló italt készíteni. c) A víz használata csak a törkölybor (csigez, lőre) készítésénél van megengedve, ellenben a már kész, kierjedt törköly borba (csigerbe, lőrébe) vizet keverni tilos. d) A törkölybort (csigert, lőrét) csak törkölyborral (csigerrel, lőrével) szabad keverni (összevegyitení vagy házasítani), ellenben törkölybort (csigert, lőrét) természetes borral, ürmösborral vagy gyümölcsborral keverni (összevegyitení vagy házasítani, tilos. e) A természetes bor kezelésénél tiltva levő s a jelen rendelet 2. §-ának utolsó bekezdésében emiitett anyagok használata a törkölybor (csiger, lőre) készítésénél és kezelésénél is tilos. E tekintetben csak a törkölybor (csiger, lőre) készítéséhez szükséges víz használata tekintetében van helye kivételnek, de csak a jelen §. C) c) pontjában emiitett korlátozással D) Gyümölcsbornak a friss gyümölcs nedvéből, viz vagy ezukrosviz hozzáadásával, természetes erjesztés utján előállított ital neveztetik. A gyümölcsbor azon gyümölcs szerint nevezhető el, a melynek nedvéből készül, pl. almabor, körtebor, ribizkebor, cseresnyebor stb. A gyümölcsb r készítésénél és kezelésénél kerülendő minden olyan eljárás ós elnevozés, a mely azt eredményezhetné, hogy a gyümölcsbort a fogyasztó közönség a természetes borral összetéveszthesse. Ennélfogva a gyümölcsbor készítéséhez vagy kezeléséhez szőlőt, szőlőtörkölyt, szőlőmustot vagy mazsolaszőlőt, továbbá borkőt használni tilos, úgyszintén tilos a gyümölcsbort természetes borral vagy törkölyborral (csigerrel, lőrével) keverni (összevegyiteni, házasítani). A természetes bor kezelésénél tiltva levő anyagok használata — a viz kivételével — gyümölcsbor készítésénél és kezelésénél is liltva van. A viz hasznátatára nézve a jelen §. C) c) pontjában foglalt rendelkezés a gyümölcsborra is vonatkozik s arra is érvényes. Ellenben a jelen rendelet 2. §-ának A) 1—5. pontjaiban, továbbá ugyanazon §. 1., 2 , 4., 5., 6., 7., 8. és 10. pontjaiban omlitett anyagok és eljárások a gyümölcsbor készítésénél és kezelésénél is meg vaunak engedve E) A jelen §-ban foglalt rendelkezések ellenére készített vagy kezelt pezsgő, szénsavas bor vagy habzó bor, ürmös, törkölybor és gyümölcsbor mesterséges bornak tekintendő, s ezzel teljesen ugyanazonos elbánás alá esik. 6. §. A jelen rendelet 4. §-ának A), B), C) és D) pontjaiban említett italok csakis az ott megállapított elnevezések alatt raktározhatok és hozhatók forgalomba. (L. a törvény 3. §-át.) Erre vonatkozólag a következők rendeltetnek: a) A törkölybolt vagy gyümölcsbort tartalmazó minden hordónak kifelé álló fenekén, vizzel le nem mosható s a hordó színétől feltűnően elütő festékkel, a hordóra festett (de semmi esetre sem krétával jegyzett vagy irt) és könnyen olvashatá „TÖRKÖLYBOR", illetőleg „GYÜMÖLCSBOR" jelzéssel kell ellátva lennie Ha az illető hordó ürtarta ma tiz hektoliternél nem nagyobb, akkor az előirt jelzést alkotó betűknek legalább liat centiméter magasaknak és legalább egy centiméter vastagoknak, a tiz hektoliternél nagyobb hordókon pedig legalább tiz centiméter magasaknak és legalább hét centiméter vastagoknak kell lenniök. b) Ha a törköly bor vagy gyümölcsből zárt (ledugaszolt) palaczkokban vagy más zárt edényekben tartatik vagy hozatik forgalomba, az illető palaczkok vagy más edények olyan cziinlapokkal (vignettákkal) látandók el, a melyeken a „törkölybor" illetőleg a „gyümölcsbor" elnevezés világosan és könnyen szembeötlő módon van feltüntetve. Ezeknek a czimlapoknak legalább 80 • centiméter nagyságuaknak kell lenniök, s a palaczkra (vagy más edényre) a szokásos módon, jó erősen akként ragasztandók fel, hogy arról csakis leáztatás utján legyenek eltávolíthatók. c) Ha törkölybor vagy gyümölcsbor nyílt edényekben (palaczkokban, korsókban, poharakban stb.) hozatik forgalomba (kimérotik), ez csak olyan edényekben ipalaczkokban, korsókban, poharakban stb.) engedtetik meg, a melyeknek oldalán a „Törkölybor", illetőleg „Gyümölcsbor" jelzős — bevésés, beégetes vagy belepréselés utján — könnyen szembeötlő módon fel van tüntetve.