Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-09-19 / 78. szám

A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 50347. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az Esztergom vármegye területéhez tartozó Nómet-Szölgyén községben évenként január hó 15-ét és deczember hó 1-ét magában foglaló héten hétfőn és kedden országos kirakó- és állatvásár tartassék Kereskedelemügyi m. kir. minister 53850/VI/A. sz. Az összes magyarországi törvényhatóságoknak. Az 1893. XXIir. t.-cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm által a földmüvelésügyi, pénzügyi, belügyi mimister urakkal egyetértőleg 1893. évi november hó 29-én 83,432/VI. szám alatt kiadott rendelet hatályon kivül helyezése mellett, az idézett törvény szigorú végrehajtása czéljából, — az időközben szerzett tapasztalatok figyelembe vételével — a nevezett minister urakkal egyetértőleg a mellékelt uj rendeletet bocsátottam ki s azt megfelelő szátnu példányban Czimnek idecsatolva leküldöm. Különösen felhívom a Czim figyelmét az uj rendelet 5., továbbá 30—35. §§-aira. A szóban forgó rendelet 5. §-ának hátulról számított 3-ik bekezdésének a) pontja ugyanis a szüret alkalmával az egyes termelők által nyert szőlő-törköly összeírásáról intézkedvéi:, az idézett szakasz és pont alatt megjelölt közegek Czim által még külön is utasitandók, hogy jelzett feladatuk teljesítése körül pontosan és lelkiismeretesen játjanak el. A rendelet 30—35. §§-ai pedig egy ujabb ellenőrző közeget, a „bor ellenőrző bizottságot" állapítanak meg; miért is felhívom a Czimet, hogy az említett bizottság szervezését a rendelet 31. és 32. §§-ai értelmében haladéktalanul vigye keresztül s annak megtörténtét hozzám ós a földművelésügyi minister úrhoz azonnal jelentse föl. Egyebekben végre felhívom a Czimet, hogy az 1893. XXIII. t.-cz. által elérni kivánt fontos közgazdasági czélok elérését a szóban forgó törvény és rendelet határozmányainak szigorú végrehajtása s azok végrehajtásának beható ellenőrzése utján suját részéről is igyekezzék lehetőleg előmozdítani. Budapest, 1897. augusztus 23. Báró Daniel s. k. Rendelet a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt. Az 1893: XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában hivatalbeli elődöm által — a földmivelésűgyi, pénzügyi és belügyminister urakkal egyetértőleg — 1893. óvi november hó 29-én 83.432/YI. sz. a. kiadott rendelet*) halályon kivül helyezése mollett, az idézett törvény szigorú végrehajtása czéljából — az időközben szerzett tapasztalatok figyelembe vételével — a nevezett minister urakkal egyetértőleg a következő uj rendeletet bocsátottam ki: I. RÉSZ. 1. §• Az 1893 : XXIII. t.-cz 1. §-a rendelkezése feltétlenül tiltja a mesterséges bor készítését vagy gyártását, úgyszintén ily bornak bármily módon forgalomba hozását. Ugyanc-ak az 1. §. második bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva tiltva van azokat az anyagokat, a melyek mesterséges bor készítésére vagy gyártására szolgálhatnak, erre a czélra s ezen a czimén hirdetni vagy bármi módon forgalomba hozni. Miután azonban a természetes mustnak javítása, illetve az ok-Bzerü pinczekezelés szempontjából bizonyos anyagoknak használata a törvény 2. §-a negyedik bekezdése értelmében meg van engedve, ennélfogva különbséget kell tenni: a) oly anyagok közt, melyek mesterséges bor készítésére vagy gyártására szolgálhatnak ugyan, de a melyeknek az okszerű pinczekezelés czéljaira való használása meg van engedve (lásd alább 2. §. A) 1—5. és B) 1—9. pontjait), ós b) oly anyagok közt, nelyeknek alkalmazása a must és a bor kezelésénél feltétlenül tiltva van. Az á) pont alatti anyagok kifejezetten hirdethetők és forgalomba hozhatók a borkezeléshez való használatra vagy alkalmazásra a b) pont alatti anyagoknak ellenben ily czímen való hirdetése vagy forgalomba hozása tiltva van. 2. §. A törvény 2-ik §-ának meghatározása szerint mesterséges a bor, ha az : *) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1893. evf. 2517. 1. a) nem kizárólag szőlőből, illetőleg szőlőmustból készült; b) ha a borhoz tisztított szeszen vagy borpárlaton (tiszta konyakon) kivül viz, vagy bármely más anyagok kevertetnek. A törvény azonban megengedi, hogy a természetes must az okszerű pinczekezelés elveinek megfelelőleg javittassék, illetőleg, hogy a bor természetes mustból, javitás utján vagy javitás mellett állittassék elő. Az okszerű kezelési és javítási eljárás meghatározását a törvény a kereskedelemügyi s a földmivelésűgyi ministerekre bízván, a jelen rendelet utasításokat tartalmaz a követendő eljárás módozataira nézve és megjelöli azon anyagokat, a melyek használata az említett czélra megengedhető. A törvény említett rendelkezésében két mozzanatot koll meg -kűlömböztetnünk. u. m.: A) a természetes must javítását, és B) az okszerű pinczekezelési eljárást. Ezekre nézve a következők rendeltetnek : A) A must okszerű kezelése alatt értendő minden oly eljárás, mely a must minőségét javitja a nőikül, hogy mennyiségét lényegesen szaporítaná, vagy olyan anyagokat vinne bele, melyek az erjedés után is benne maradva, a természetes borban elő nem forduló alkatrészeket tartalmazó italt eredményeznének. Megengedtetik tehát: 1. a must ezukrozása tiszta, czukornemüekkel, mint raffinált répa- vagy gyarmatczukorral, (nádczukorral), candisczukorral, továbbá töppedt szöllővel, külföldi mazsola szőlővel. E szabály alól a tokaji borvidéken te:melt borok kivételt képeznek, mert ezek mustjának ezukrozása feltétlenül tilos : 2. a must szeszezóse, de csak finomított, legalább 95°/o-os tiszta szeszszel vagy tiszta borpárlattal (tiszta konyakkal); 3. a must süritése befőzés által; 4. must lenyálkázása mérsékelt mennyiségű (az elmélet s a gyakorlat által az ujabb tapasztalatok nyomán elfogathatónak jelzett csekély mértékű), de csak mirenymentes kénnel; 5. a jnust savtalanitása tiszta szénsavas mészszel vagy kálival. Ennek ellenőrzése szempontjából szüret alkalmával a must hatósági vizsgálat tárgya, s ezen vizsgálat még az illető szőlőbirtokos terméíiymennyiségének megállapítására is kiterjedhet. E vizsgálatra a jelen végrehajtási rendelet 11. §-ában megjelölt hatóságok illetékesek. B) Okszerű pinczekezelésül, vagy okszerű borkezelésül elfő • gadtatik minden oly eljárás, mely a bor minőségét javitja, a nélkül, hogy mennyiséget lényegesen szaporítaná, vagy oly anyagokat vinne bele, a melyek természetes borban elő nem fordulnak, vagy a bort természetes jellegéből kivetkőztetik. Megengedtetik tehát : 1. a bor szeszezése, de csak finomított, legalább 95°/o-os tiszta szeszszel vagy tiszta borpárlattal (tiszta konyakkal ) 2. a savtalanitó szerek alkalmazása (szénsav, mész, káli) : 3. hiányzó sav pótlása borkővel; 4. a bor derítése a következő szokásos ártalmatlan deritő szerekkel, ug.vmint: vizahólyag, gelatiue, tannin, tojásfehérje, tej és spanyolfökl : 6. mérsékelt (az elmélet s a gyakorlat által az ujabb tapasztalatok nyomán elfogadhatónak jelzett csekély mértékű) kónezés, de csak mirenymentes kénnel ; 6. tiszta ezukornemüek, u. m. : raffinált répa- vagy gyarmatezukor (nádezukor), candisczukor, továbbá töppedt szőlő (mazsola) alkalmazása akár áterjesztés, akár édes bor készítése czéljából. E szabály alól a tokaji borvidéken termelt borok kivételt képeznek, mert ezek ezukrozása, úgyszintén a borok előállításánál külföldi mazsolaszőlő használata feltétlenül tilos (1 a jelen rendelet 3. §-át); 7. earamel vagy szafflór használata oly czélból, hogy a fehér borok attól szebb szint kapjanak ; 8. élesztő használata az áterjesztéshez ; 9. különféle borok (természetes borok) házasitása; ellenben természetes bort törköly-borral (csigerrel, lőrével) vagy gyümölcsborral összekeverni (házasítani) tilos; 10. minden oly müvelet, mint a hevítés, szűrés, mely a borok conserválására szolgál, s melylyel idegen vagy ártalmas anyagok nem jutnak a borba. Az A) 1. és B) 6. pontok alatt emiitett ezukornemüek vagy szilárd vagy pedig oldott állapotban alkalmazhatók a must, illetőleg a bor kezelésénél; az utóbbi esetben azonban a ezukrot csak mustban vagy borban szabad feloldani, ellenben vizzel készített ezukoroldatot vagy ezukorszörpöt (szirup), továbbá az úgynevezett „inveit ezukrot" a must és a bor kezelésénél használni tilos. Szintúgy ti-2